Jean-Marie Poiré Jean Reno és Christian Clavier főszereplésével megvalósított agymenését egyszerűen nem lehet megunni. Idézni biztos mindenki tud belőle – na de ezeket az érdekességeket hallottátok már?
1. Az 1993-ban bemutatott időutazós vígjáték ötlete 1990-ben fogant meg a társ-forgatókönyvíró-rendező, Jean-Marie Poiré fejében, amikor is egy dobozban megtalálta az iskolás füzeteit, és ahogy lapozgatni kezdte őket, az egyikben talált egy négyoldalas sztorit, amit egy matekórán vetett papírra 17 évesen. Ez a kis elbeszélés már tartalmazta a később megvalósult forgatókönyv gerincét, amit Poiré az egyik főszereplővel, Christian Clavier-vel közösen írt meg.
2. Ahogy az sok magyar filmben is megfigyelhető, a Jöttünk, láttunk, visszamennénk büdzséjének jelentős része a termékelhelyezésekből állt össze. Sőt, korábban sosem látott mértékben uralták el a filmet ezek a bújtatott reklámok – amiért sokat kritizálták is az alkotókat. A komédiában olyan, részben nálunk is ismert termékek tűntek fel, mint
A készítőknek és a cégeknek pedig bejött a számításuk, és a termékelhelyezés sikeresnek bizonyult: a Renault Safrane márkaismertsége például 74 százalékkal nőtt meg a Jöttünk, láttunk, visszamennénknek köszönhetően.
3. Ahogy az a kosztümös filmeknél lenni szokott, a Jöttünk, láttunk, visszamennénk is újrahasznosított pár díszletet és jelmezt korábban forgatott kosztümös alkotásokból. Az Enguerrand le Balafré nevű karakteren látható fekete szegecses palástszerűség például az 1991-es Robin Hood, a tolvajok fejedelméből való, ahol Alan Rickman viselte nottinghami seriffként. De a szóban forgó darabot további két filmben is újrahasznosították (az 1992-es Kolumbusz, a felfedezőben és az 1995-ös A rettenthetetlenben).
4. Jean-Marie Poiré rendező többször is cameózik a filmben: ő jelenti be az elején a király érkezését, majd később a Montmirail kastélyban Godefroy-ét is. Végül a film végén parasztként jelenik meg, ő az egyik, aki Jacques-Foches-t gúnyolja. De egy szöveg nélküli statisztaszerepben ő egyébként az első karakter, aki feltűnik a Jöttünk, láttunk, visszamennénkben (egy őrt játszik), és még a vége főcím után is beköszön a nézőknek.
5. A Christian Clavier által megformált figura eredeti neve Jacquouille la Fripouille, aminek első tagja (pontosabban abból a ’ couille’) a francia szlengben a heregolyókra használt szóra emlékeztet. A magyar szinkron alkotói is megpróbálták visszaadni a szójátékot: nálunk a karakter neve a fentebb említett Jacques-Foches, amit természetesen ’zsákk-foss’-ként (magyarán zsák fosként) kell kiejteni.
6. Poiré Godefroy de Montmirail szerepét eredetileg Didier Painnek szánta, Béatrice-t pedig Jacqueline Maillan játszotta volna. Alain Terzian producer azonban azt tanácsolta neki, hogy inkább használja ezúttal is az 1991-es Marhakonzerv-akció című vígjáték jól bevált trióját, azaz Jean Renót, Christian Clavier-t és Valérie Lemercier-t.
Maillan egyébként sajnos meg is halt 1992-ben, a forgatás megkezdése előtt; Pain pedig végül VI. Lajos király szerepét kapta meg.
7. Ahhoz hasonlóan, ahogy Romhányi József zseniális magyar verziót hozott létre a Frédi és Béni-sorozathoz, a Jöttünk, láttunk, visszamennénk amerikai változatának megírására a híres amerikai vígjátékírót és -rendezőt, Mel Brooksot kérték fel. Brooks verzióját azonban sem az amerikai tesztközönség nem szerette, Jean-Marie Poiré forgatókönyvíró-rendező pedig egyenesen gyűlölte (szerinte a francia lovagokról szóló paródia helyett francia akcentussal előadott majomkodást csinált belőle), így az amerikai forgalmazó, a Miramax inkább ejtette az ötletet, és csak évekkel később, 1996-ban mutatták végül be a filmet az országban, hagyományos felirattal. Mel Brooks azért így is kapott 500 ezer dollárt a fáradozásaiért.
8. 1993-ban a Jöttünk, láttunk, visszamennénk lett a legnépszerűbb mozifilm Franciaországban: közel 14 millió néző látta, amely eredménnyel természetesen a legjövedelmezőbb alkotás is ez lett abban az évben. A komédia azóta is rendkívül sikeres, hiszen a minden idők legnézettebb francia filmjeit listázó rangsornak is az ötödik helyét foglalja el (csak az Isten hozta az Isten háta mögött, az Életrevalók, az Egy kis kiruccanás és az Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés előzi meg).
9. A box office-sikerek mellett saját hazájában
a film kritikailag is rendkívül kedvező fogadtatásban részesült, és a szakma is nagyon szerette:
nem kevesebb mint 9 César-díjra jelölték (ez a „francia Oscar”), amiből egyet, a legjobb női mellékszereplőnek járót el is nyerte (Valérie Lemercier-t jutalmazták vele).
10. A nagy sikernek köszönhetően a filmhez több folytatás is készült: 1998-ban jött ki a Jöttünk, láttunk, visszamennénk 2. – Az időalagút, 2016-ban pedig a Jöttünk, láttunk, visszamennénk 3. – A forradalom. Utóbbi részt megelőzően, még 2001-ben Poiré egy angolul beszélő remake-et is forgatott a Jöttünk, láttunk, visszamennénkből az amerikai közönség számára: ez volt a Reszkess, Amerika!, amelyben olyan amerikai és angol sztárok mellett, mint Christina Applegate, Tara Reid vagy Malcolm McDowell, az eredeti főszereplők, Jean Reno és Christian Clavier játszottak.
