Los Angeles-i idő szerint 2021. február 28-án este tartották meg a 78. Golden Globe-gálát, ahol a koronavírus-helyzet miatt a díjra jelölt színészek otthonról jelentkeztek be (így eshetett meg, hogy Jason Sudeikis mackófelsőben nyert), agyondíjazták a Netflix-sorozatokat, Simone Ledward Boseman a tavaly elhunyt férje, Chadwick Boseman helyett mondott köszönőbeszédet, Sasha Baron Cohen pedig megint beszólt a republikánusoknak. De legalább ilyen fontos pillanata volt a gálának, hogy Jane Fonda Cecil B. DeMille-életműdíjat kapott . Így ez már a nyolcadik Golden Globe-díja volt a sorban (igaz, ebből három trófea nem konkrét filmért járt, hanem „csak”  közönségkedvenc színésznőként elnyert Henrietta Award), ami igen szép polcdísz a két Oscarja mellett. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a 83 éves színésznő legemlékezetesebb sikereit.

Jane Fonda 1937. december 21-én született New Yorkban. Nála sajnos nagyon igaz a közhely, hogy nehéz gyerekkora volt: 12 évesen veszítette el édesanyját, Frances Ford Seymourt, aki öngyilkos lett, az édesapja pedig a világhírű színész, az 1982-ben elhunyt Henry Fonda volt, akinek az árnyékából kezdetben igen nehéz volt kilépnie a színésznőnek, miután ő is a szórakoztatóipart választotta hivatásként. Modellkedni kezdett, kétszer is szerepelt a Vogue magazin címlapján, ma már azonban nyíltan vállalja, hogy 13 és 37 éves kora között bulimiától szenvedett, mert a kifutón töltött évei során szinte csak cigarettán, kávén, eperjoghurton és speeden élt. 1958-ban döntött a színészi pálya mellett, apja ekkor mutatta be a színészoktatók királyának, Lee Strasbergnek – első filmjei egyikéért, az 1960-as Tall Storyért rögtön meg is kapta élete első Golden Globe-díját.

Howard Stern egyszer azt mondta róla egy rádióműsorában, hogy igazi hőstípus, akinek indulnia kellene az elnökválasztáson. Igaza volt: Jane Fonda nemcsak színésznőként futott be fényes karriert, de közéleti-politikai aktivistaként is: a '60-as és a '70-es években a hippimozgalom és a szexuális forradalom szószólója volt (a vietnami háború ellen is tüntetett, ekkor kapta meg a Hanoi Jane becenevet), de ő szabadította el a '80-as évek fitneszőrületét is. Felszólalt a 2003-as iraki háború ellen, tiltakozott a nők elleni erőszak miatt, harcos feminista és környezetvédő. 2005-ben megalapította a Women's Media Centert, amely kifejezetten a nők hangsúlyosabb médiában való megjelenéséért küzd, mint érdekképviseleti és vezetőképző szervezet.

Jane Fonda háromszor ment férjhez. Először Roger Vadim rendezőhöz, akitől 1973-ban vált el. 1990-ig a politikai aktivista író, Tom Hayden felesége volt, 1991 és 2001 között pedig a milliárdos médiamogul, Ted Turner volt a férje. 2009 és 2017 között a zenei producer Richard Perryvel élt. Van egy ranch-e New Mexicóban, Santa Fe közelében, amelyet Ted Turnertől kapott a válásuk után (jelenleg a lánya, Nathalie Vadim él ott, és ő gondozza a lovakat is). A színészi és produceri fizetése, valamint a fitnesz kazettákból származó jövedelme alapján már 1984-ben 50 millió dollárosra becsülték a vagyonát. Lássuk, milyen filmekkel alapozta meg ezt a nem mindennapi karriert!

Tall Story (1960)

Jane Fonda legelső Golden Globe-díját 1962-ben kapta meg, a „legígéretesebb újonc színésznő” kategóriában. Az 1960-ban bemutatott Tally Storyban egy diáklányt játszott, akit feleségül akar venni egy fiatal, de csóró egyetemi kosárlabdázó, akit a Psycho sztárja, Anthony Perkins alakított.

Mezítláb a parkban (1967)

A fiatal Jane Fonda egyik legismertebb filmje, nem véletlenül: míg Robert Redford egy talpig becsületes ügyvédet játszik benne, újdonsült felesége, akit Jane Fonda alakít, egész életét az örömök hajszolásának szenteli. Ahogy a mézeshetek extázisa átadja helyét az otthonteremtés valóságának egy ötemeletes, lift nélküli házban, a házasság harmóniája komikus civódásba fordul.

Barbarella (1968)

A '60-as években Jane Fondára nemcsak az aktivista szerepvállalása miatt figyelt fel a fél világ, hanem amiatt is, mert ő kapta meg a Barbarella című 1968-as erotikus sci-fi csinos űramazonjának szerepét - így válva egy egész generáció számára szexszimbólummá.

A lovakat lelövik, ugye? (1969)

Sydney Pollack kultikus drámája 1932-ben játszódik, és a gazdasági válság keserves hangulatát idézi meg. Jane Fonda egy hatnapos maratoni táncverseny részvevőjeként küzd az utolsó leheletéig a díjért -amit végül a valóságban is megkapott, élete első Oscar-jelölése formájában.

Klute (1971)

Alan J. Pakula izgalmas thrillerében az FBI egy üzletember eltűnésének ügyében nyomoz. Az egyetlen nyom, amin el tudnak indulni, néhány obszcén tartalmú levél, amit a férfi egy callgirlnek írt. Az eltűnt férfi barátja felbéreli John Klute magándetektívet. A vidéki kopó New Yorkba utazik, hogy megtalálja a lányt, és információkat szedjen ki belőle. Hamarosan találkozik is a csinos Breevel, aki azonban nem hajlandó neki segíteni. Klute ezért lakást bérel ugyanabban a házban, hogy megfigyelhesse. Miközben valaki megpróbálja megölni a prostituáltat, Klute és Bree között különös kapcsolat szövődik. Jane Fonda Oscart és Golden Globe-díjat kapott Bree szerepéért.

Júlia (1977)

Jane Fonda Oscar-jelölést és Golden Globe-díjat kapott ezért a filmért, amelyben egy drámaírót alakít, aki egy régi és kedves barát kérésére veszélyes csempészakciót vállal a náci Németországban.

Hazatérés (1978)

Sally (Jane Fonda) egyedül marad, miután a férjét Vietnámba küldik, így elhatározza, hogy a helyi veteránkórházban fog önkéntesként dolgozni. Itt találkozik egykori iskolatársával, Luke-kal (Jon Voight), aki megsebesült a háborúban, és most kerekesszékben él. Sally egyre jobban vonzódik a férfihoz, és ez az érzés lassan választás elé állítja. Az egyik vietnámi veterán öngyilkossága után a tehetetlen Luke-ot azonban már csak egy dolog foglalkoztatja: mindent meg akar tenni azért, hogy ne küldjenek több fiatalt a háborúba. Jane Fonda Oscart és Golden Globe-díjat kapott ezért a filmért.

Az aranytó (1981)

1981-ben Jane Fonda régi nagy álma vált valóra: együtt dolgozhatott az apjával. Sajnos azonban ez az alkotás sem simította el apa és lánya korábban is sokszor feszült viszonyát. Henry Fonda egy neves professzort alakított a filmben, aki feleségével (Katharine Hepburn) negyvennyolc éve minden nyarat az Aranytó partján tölt. Az idős házaspárt meglátogatja lányuk, Chelsea, aki Európába készül nászútra, és erre az időre a szülőkre hagyja mostohafiát, Billyt (Doug McKeown). A kezdeti ellenségeskedés után a prof és Billy között szoros barátság alakul ki. Chelsea visszaérkezésekor megdöbbenve látja, hogy a fia olyan meghitt kapcsolatba került a szüleivel, amire ő egész életében csak vágyott... Jane Fonda Oscar- és Golden Globe-jelölést is kapott ezért a filmért, végül egyik díjat sem nyerte el. Henry Fonda viszont megnyerte az Oscar-díjat, de súlyos betegsége miatt Jane Fonda vette át a nevében.

Bár a színésznő filmjeit sajnos egyetlen hazai tévéadó sem vetíti az elkövetkezendő hetekben, az alábbi öt filmet el lehet tőle csípni a Netflixen és az HBO GO-n. Ezek mind abban az időszakban készültek, amikor az ezredforduló után ismét aktívan fejest ugrott a filmkészítésbe (a médiamogul Ted Turnerrel kötött 1991-es házassága után ugyanis bejelentette visszavonulását).

Anyád napja (Netflix)

Ebben a 2005-ös romkomban Jennifer Lopez alakítja Charlotte-ot, aki végre megtalálta álmai férfiját, de megkapta vele együtt rémálmai anyósát, Violát is (Jane Fonda), aki a tévé primadonnája volt, amíg a közelmúltban ki nem rúgták. Viola most attól retteg, hogy hamarosan elveszti a fiát, ahogy elvesztette imádott munkáját is. Elhatározza hát, hogy a világ legrosszabb anyósává alakulva örökre elijeszti az újdonsült menyasszonyt. Charlotte viszont nem esik kétségbe, és úgy dönt, felveszi a kesztyűt. Megkezdődik a harc, amelynek nem kisebb a tétje, mint hogy melyikük legyen a család Első Asszonya.

Grace és Frankie (Netflix)

Ebben a 2015-től nagy népszerűségnek örvendő, többszörös Emmy-díjra jelölt Netflix-tévésorozatban a pedáns Grace Hanson (Jane Fonda) és a különc Frankie Bergstein (Lily Tomlin) nem kimondottan kebelbarátnők. Ám amikor férjeik (Martin Sheen és Sam Waterston) elhagyják őket egymásért, szépen lassan barátokká válnak.

Milyen hosszú az éjszaka (Netflix)

50 évvel azután, hogy Jane Fonda és Robert Redford ifjú házasokat alakítottak az 1967-es Mezítláb a parkban című vígjátékban, 2017-ben ismét közösen forgattak filmet a szerelemről. Ezúttal mindketten kisvárosi özvegyek, akik szomorú magányukban habarodnak váratlanul egymásba.

Árvák klubja (HBO GO)

Ez a 2014-es, Hope Edelmen Anyátlan árvák című könyve alapján készült dokumentumfilm három fiatal nő portréja. Az egyik egy művész az amerikai Délről, aki a művészetén keresztül dolgozza fel a múltját. A másik középiskolás, aki a függetlenségéért küzd. Végül a harmadik egy New Yorkban élő brazil lány, aki az anyasággal ismerkedik. A közös bennük, hogy gyermekkorukban mindhárman elveszítették az édesanyjukat, és egyedül kellett megküzdeniük az élet nehézségeivel. Hollywoodi sztárok is elmondják saját tapasztalataikat - köztük Jane Fonda, aki 12 évesen veszítette el az édesanyját.

Jane Fonda öt felvonásban (HBO GO)

Susan Lacy 2018-as dokumentumfilmje intim betekintést nyújt a színésznő-fitneszguru életébe. A filmet Robert Redforddal, Paula Weinstein producerrel, Tom Haydennel, Ted Turnerrel és másokkal készített interjúk színesítik. Az első négy részt azokról a férfiakról nevezték el, akikkel Fonda együtt volt, és nagy hatással voltak a személyes és szakmai ambícióira. Az ötödik részben összecsap a démonaival, újra kapcsolatba lép a családjával, és folytatja sikeres karrierjét mint színésznő és aktivista.