Julian Sandsnek még januárban veszett nyoma a hegyekben.
Turisták találtak rá szombaton, a kaliforniai Mount Baldy közelében egy holttestre, amelyről a San Bernardino-i seriffhivatal hétfő este közleményben tudatta, hogy egyértelműen a 65 éves Julian Sandsként azonosítható.
A színész január 13-án tűnt el a San Gabriel-hegységben. A rossz időjárás akadályozta a mentőket a felkutatásában, és hosszú ideig nem is lehetett földi keresést végezni. A seriff hivatala éppen a múlt héten közölte, hogy kisebb erőkkel folytatják a keresést, miután a június 17-én, több mint 80 ember részvételével tett újabb próbálkozás sikertelennek bizonyult.
Néhány nappal később Sands családja közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy hálásak a keresőcsapatoknak, és hogy továbbra is "szívünkben hordozzuk a színészt, aki csodálatos apa, férj, felfedező, a természet és a művészetek szerelmese, valamint eredeti és együttműködő előadóművész".
John Malkovich, aki 40 éve volt Sands barátja – 1983-ban a Gyilkos mezők forgatásán találkoztak –, új közös filmjük, a berlini filmfesztiválon bemutatott Seneca kapcsán így nyilatkozott róla:
Sands számára az áttörést Jon Swain fotós szerepe hozta el az 1984-es Oscar-díjas Gyilkos mezőkben, majd az 1986-os EM Forster-adaptációban, a Szoba kilátással című filmben Helena Bonham Carter szerelmét alakította. Ezt követően Ken Russell horrorjában, a Gótika, avagy a szellem éjszakájában formálta meg Percy Shelley-t.
Sands ezután Los Angelesbe költözött, de saját bevallása szerint "nem akart hollywoodi színész lenni". Szerette a szokatlan szerepeket: játszott a Warlock című sátáni horrorban, volt alakváltó földönkívüli David Cronenberg Meztelen ebédjében, és végtagamputáló sebész a Jennifer Lynch-féle Dobozba zárt szerelemben.
Játszott továbbá az Arachnophobia – Pókiszony című thrillerben pókszakértő tudóst, tanárt Mike Figgis rendezésében (Magánórák) és erőszakos kelet-európai stricit a Las Vegas, végállomásban. Figgisszel többször is dolgozott (Az ártatlanság elvesztése, Timecode), és címszerepet kapott Dario Argento 1998-as horrorfilmjében, Az operaház fantomjában. Egyik utolsó, hozzánk is eljutott filmje a brutális cseh háborús eposz, A festett madár volt.
A színész hegymászás és túrázás iránti szeretete közismert volt: a Guardian című lapnak azt nyilatkozta, hogy akkor a legboldogabb, ha
egy hegycsúcs közelében van egy ragyogó hideg reggelen".
via: The Guardian / THR