Sorozatunk második részében Torrente, Az utolsó cserkész és a Tango és Cash legjobb dumáiból szemezgetünk.
Torrente
Torrente az örökösen izzadó, büdös, alkoholista, drogos, rasszista, szexista, nagypofájú, gyáva zsaru az aljas tahóság netovábbja. Csuja Imre zseniális szinkronjának köszönhetően Spanyolország mellett Magyarországon lett a legnépszerűbb a karakter, és noha részről-részre gyengült a sorozat minősége, azért a magyar szöveg még azokban is tudott nagyot villantani. A magyar szöveget Miklós Lívia írta, a szinkront Báthory Orsolya rendezte. (adatlapja az Internetes Szinkron Adatbázisban)
"– Mi lenne, ha kivernénk, öcsi?
– Tessék?
– Verjük ki!
– Maga meg én?
– Hát még szép.
– Itt és most?
– Ja. Hogy múljon az idő.
– Én kiverem neked, te kivered nekem. Hogy oldjuk a feszültséget. De semmi buzulás! Buzulás, az nuku!"
"– Begerjedek az ilyenektől.
– A pincérnőktől?
– Francot, a terhesektől.
– Az jut róluk eszembe, hogy jól megkúrták őket. Vegyük például ezt. Terpesztett egyet, bedöftek neki, munkáltak rajta, aztán benthagyták a szlottyot. Másképp ugye nem lenne hasas.
– Hát bizony.
– És ha ezt mind elgondolom, hát beindulok."
"– Kérsz?
– Ez... ez ugye kábítószer?
– Még szép.
– Az ártalmas.
– Ártalmas? A drog ártalmas? Nézd meg! Leteszem ide. Csinál valamit? Megharap? Megüt? Megkarmol? Odaugrik, aztán tökön rúg? Ugyan, nem árt ez senkinek.
– Heló. Drogfüggő vagyok. Elnézést, hogy zavarom...
– Ez igen! Ez ártalmas! Ez egy rakás szar!... Luisito, ez most hitelbe ment."
Az utolsó cserkész
Tony Scott filmjéhez két szinkron is készült: a klasszikus 1992-ből, és a kilúgozott kereskedelmi tévés, a kétezres évek elején. Talán mondani sem kell, hogy aki jót akar magának, az az eredeti szinkronnal nézze, bár a film rajongói számára ez alapvetés. Bruce Willist Sörös Sándor szinkronizálja, méghozzá remekül, kiválóan illik a hangja Willis cinikus, életunt figurájához. A magyar szöveget Csörögi István írta, a szinkront Dezsőffy Rajz Katalin rendezte. (ISzDB adatlap)
"Fej, vagy gyomor?"
"– A fenébe is, hát nem mondasz semmit?
– Most mit mondjak neked? Azt, hogy rohadj meg?
– Azt! Vagy mást! Ami éppen eszedbe jut! Mondd azt, hogy hazudós kurva vagyok, hogy legszívesebben leköpnélek, ha nem volnának itt a zsaruk!
– Akarod, hogy leköpjelek?
– Látnám, hogy van még benned büszkeség!
– Nincs elég turhám.
– Tudod mit? Dögölj meg! Állandóan odavoltál, én meg egyedül!
– Tartsál kutyát."
"– Na, mozgás befelé! Rosszkor voltál rossz helyen. Semmi bajom veled.
– Azt csak hiszed. Megbasztam a feleségedet.
– Tényleg megdugtad? Honnan tudod, hogy az én asszonyom volt?
– Ő mondta, hogy a férje egy nagy lapaj strici, kalapban."
Tango és Cash
Sorozatunk első részében többször is dícsértük Schéry András sziporkázó szövegeit, a Tango és Cash hatalmas dumái is az ő leleménye. Hihetetlen, hogy ezúttal is egy Amerikában csúnyán megbukott filmből varázsolt a magyar szöveg révén megunhatatlan klasszikust, ugyanis a film forgatása maga volt a rémálom, több rendező is dolgozott rajta, végül a sok kínlódás után összeeszkábáltak valamit a felvételekből. A szinkront Vajda István rendezte. (ISzDB adatlap)
"– Átvizsgáltuk az egész tartálykocsit, és nincs benne semmi! És ez nem is a maga körzete, városi okosfiú! Na ide a jelvényét és a fegyverét is! Ezért most megfingatom! Mi a francot képzel, ki maga?
– Minimum egy Rambo!
– Rambo? Az egy buzi."
"– Zsaruk! ide tegyék őket! Ide tegyék őket! Zsaruk! Zsaruk! Ide tegyék őket! Hozzám! Mondok neked valamit, te szemét! Ha kijutok innen, szétvágom a seggedet!
– Te honnan ismered ezt a vadembert?
– Megvan! Láttam! Te voltál a csúcs a Conan, a barbárban! Szükség esetén én és a seggem itt vagyunk a szomszédban."
"Most úgy nézel ki, mint egy rakás szar lófarokkal."
"– Némi segítség a születésszabályozáshoz.
– Ne! Ne! Ne! Ne! Franc beléd! Ne... Francoskrumpli."
