Mennyire ragaszkodnak a valós eseményen alapuló filmek a teljes valósághoz? És hogyan mérhető mindez? Két adatszakértő megszakértette az idei Oscar-jelölt filmeket.
Valós eseményeken alapuló filmet csinálni meglehetősen nehéz vállalkozásnak tűnik. Megfelelő mértékben kell ragaszkodni a tényekhez, miközben a nézőt is a székhez kell szegezni, meg kell találni a film tökéletes ritmusát, miközben a valós dolgokat úgy kell adagolni, hogy az folyamatosan szórakoztató legyen. Egy komplett sztorit egy másfél vagy kétórás filmbe sűríteni pedig extra hozzáértést követel a filmesektől.
Az idei Oscar-jelöltek között három film is - A számolás joga, A fegyvertelen katona és az Oroszlán - valós események alapján készült, és David McCandless, adatokkal foglalkozó újságíró, valamint az Information is Beautiful című oldal szakértője, Stephanie Smith azt is kiszámolta, hogy melyik film hány százalékban tudta lefedni az igazi történéseket - írja a mentalfloss.com.
Az egzakt számítások szerint A számolás joga végzett az első helyen 72,6 százalékkal, melyet az Oroszlán követ 61,4 százalékkal, míg A fegyvertelen katona csak 51,5 százalékos eredményt ért el. (Itt lehet megnézni a gyönyörű ábrát jelenetenkénti bontásban.)
Hogyan jöttek ki a számok?
A tanulmány két szerzője megnézte a filmek összes jelenetét, és egy ötös skálán kategorizálta őket: igaz, inkább igaz, inkább hamis, hamis és ismeretlen. A vizsgálat rendkívül aprólékos volt, és számos tudományos szakirodalmat, weboldalt és egyéb forrásokat használtak a besorolásra, amivel ellenőrizték az adott jelenetek valóságtartalmát.
Bár A számolás joga érte el a legjobb eredményt, a szakértők szerint közel sem tökéletes, már ami a valós eseményeket illeti. „Sokkal több emberről szól a történet, mint amit a filmben látunk. A sztori problémafelvetése igaz, és minden olyan esemény, ami valójában nem történt meg, legalább szemlélteti, hogy milyen is lehetett a valóságban a történet.”
Az Oroszlán kapta a legtöbb kritikát, miszerint a szerelmes történet majdnem teljes egészében kitalált, míg A fegyvertelen katonáról az derült ki, hogy a háború előtti események megírása vagy kitalált vagy nagyon zavaros.
Az előző években is kiszámolták a filmek valós eseményeinek tartalmát, eszerint a gazdasgi világválságon nyerészkedő pénzemberek történetét bemutató A nagy dobás 91,4 százalékban ragaszkodik a valós eseményekhez, míg a 2015-ös Spotlight - Egy nyomozás részletei 76,2 százalékban, a Kémek hídja 89,9 százalékban és a Martin Luther King életéről szóló Selma 100 százalékban követte a megtörtént eseményeket.
Természetesen ezek a számok csak annyit jelentenek, hogy mennyire hűen ábrázolta a film a valóságot, művészi értékekre ezekből nem lehet és nem is kell következtetni.
