A téma jellegénél fogva erősen spoileres – az alaphelyzet leírását minden tétel első felében közöljük, a poént csak a szakasz végén lőjük le, stilárisan külön jelezve (új bekezdésben, vastagított szavakkal felvezetve, a lényeget dőlt betűkkel szedve). Több esetben azonban megoldottuk spoiler nélkül.

10. Séta a múltba (2002) – Nicholas Sparks A leghosszabb út című regénye alapján

A szívfacsarásig megható (mások szerint giccses) szerelmi történetek specialistája, Nicholas Sparks középiskolai románca úgy kezdődik, mint egy John Hughes-tinifilm: Jamie Sullivan, a gimi különce és a menő srác, a többieket folyamatosan szekáló Landon Carter egymásba szeretnek, miután a fiút egyik „tréfája” miatt különféle közösségi tevékenységekre ítélik.

A szívet tépő csavar csak később jön: akkor, amikor kiderül, hogy a félénk, szégyenlős lány haldoklik – csak erről (éppen szégyenlőssége miatt) nem szólt senkinek. Így a fiatalok épp csak egymásra találnak, és máris elveszítik egymást. Szakadj meg, szív!

9. Egy különc srác feljegyzései (2012) – Stephen Chbosky azonos című regénye alapján

Ennél a filmnél az a ritka helyzet állt elő, hogy Stephen Chbosky Egy különc srác feljegyzései című könyvéből saját maga írta a forgatókönyvet, és saját maga rendezte meg a filmet is. A hangulatos felnövekvéstörténet inkább a megható, mint a szívszorító kategóriába tartozik, és olyan tinisztárok adnak benne egymásnak találkozót, mint Emma Watson a Harry Potter-filmekből, Logan Lerman a Percy Jackson és az olimposziakból, Nina Dobrev (Vámpírnaplók című sorozat) és Ezra Miller, akit később a Legendás állatok-filmekben láthattunk.

Főhősünk a 15 éves Charlie (Lerman), aki első évét kezdi a gimnáziumban.

A beilleszkedés nehézségein túl a fiú múltbeli traumákkal is küzd, ezenkívül speciális problémái is vannak.

Mindezekre csak fokozatosan derül fény, ám meglétük miatt főhősünk igazi kívülálló. Ez a helyzet azonban egy csapásra megváltozik, amikor Charlie megismerkedik egy jópofa testvérpárral: a szabados és szabad szájú Patrickkel (Miller) és szépséges mostohahúgával, Sammel (Watson). Amikor Charlie bekerül a két szabad és lázadó idősebb diák társaságába, az nemcsak új örömöket, de új problémákat is hoz az életébe. Például természetesen rögtön beleszeret Sambe – és innentől kezdve a film igazi érzelmi hullámvasút lesz a néző számára.

8. Az igazi csoda (2017) – Stephen Chbosky Wonder című regénye alapján

Szintén Stephen Chbosky írta és rendezte ezt a családi drámát, amelyben egy olyan kisfiút ismerhetünk meg, Augustot, azaz Auggie-t (Jacob Tremblay), aki arcdeformitással járó Treacher Collins-szindrómával küzd, és az Egy különc srác feljegyzései főhőséhez hasonlóan most került új iskolába – mivel eddig speciális állapota miatt édesanyja tanította otthon. A gyerek érkezése alaposan felkavarja az állóvizet, és bizony nem épp a legkedvesebben fogadják. Pedig Auggie mindennél jobban vágyna barátokra, és mindent megtesz, hogy elfogadják, de a beilleszkedés nem megy zökkenőmentesen.

7. Halálsoron (1999) – Stephen King A halálsoron című regénye alapján

Mivel a film főhőse egy börtönőr, Paul Edgecomb (Tom Hanks játssza), aki az 1930-as években a Cold Mountain fegyház siralomházában dolgozik, ahol halálraítéltek várják, hogy végigmenjenek a halálsoron, vagyis a folyosón, amely a villamosszékhez vezet, már az elején biztosra vehetjük, hogy érzelmileg igen megterhelő kalandban lesz részünk. A helyzet pedig fokozódik, amikor Paul összebarátkozik az egyik elítélttel, az afroamerikai John Coffey-val, akit az esküdtszék két fehér gyermek meggyilkolásáért ítélt halálra,

és aki egyáltalán nem tűnik gyilkosnak, sőt, különleges képességei vannak, amelyeket mások megsegítésére használ. De Stephen King még erre is rátesz egy lapáttal, amikor a végén kiderül, hogy Coffey-n úgy hajtják végre a halálos ítéletet, hogy egyáltalán nem követte el a szóban forgó bűnöket.

6. Oroszlán (2016) – Saroo Brierley A Long Way Home című memoárja alapján

Ez az igaz történeten alapuló, hat Oscar-díjra jelölt film egy indiai fiúról, Saroo-ról szól, aki ötévesen elvetődik észak-indiai otthonából a nyüzsgő és átláthatatlan Kalkuttába, ahol egy árvaházban köt ki. Hatalmas szerencséjére örökbe fogadja egy ausztrál házaspár (a nevelőanyát Nicole Kidman alakítja), így biztonságban és szeretetben nőhet fel Hobart városában.

Saroo-ban azonban mindig ott élt a vágy, hogy megismerje biológiai családját,

ezért szerencsés otthonra találása után 25 évvel képtelennek tűnő utazásra indul, hogy felkutassa őket – és ennek során vele együtt nemcsak mélységek és magasságok, de jó adag szomorúság is vár ránk.

5. A nővérem húga (2009) – Jodi Picault azonos című regénye alapján

Jodi Picault-nak hazánkban is rengeteg könyve jelent meg, és A nővérem húga is olvasható magyarul (sőt, a magyar olvasók ezt a regényét ismerhették meg először). Az írónő specialitása a necces témák több különböző szemszögből való megjelenítése, gyakran valamiféle traumával vegyítve, gyakran tragédiával lezárva. Ha valaki sokat olvasott tőle, ez a módszer egy idő után elkezd nagyon átlátszóvá és mechanikussá válni, de A nővérem húgában még elég jól működött a dolog. A megrázó sztori főhőse egy olyan kislány,

Amikor azonban a gyerek 11 éves korában a szülők már azt akarják, hogy Anna (Abigail Breslin) a veséjét ajánlja fel a testvérének, a lány egy sztárügyvédhez (Alec Baldwin) fordul, hogy az anyját (Cameron Diaz) és apját (Jason Patric) beperelve próbáljon meg véget vetni teste kizsákmányolásának.

4. A csíkos pizsamás fiú (2008) – John Boyne azonos című regénye alapján

Habár A csíkos pizsamás fiú a borzalmas történelmi eseményeket színes-szagos „holokauszt-képeskönyvként” elénk táró művek sorába tartozik, az artisztikus képek, a gyönyörű zene kínálta eufémizmus és a szépelgés kivételesen megbocsátható, mivel a film főhőse egy 8 éves kisfiú, Bruno – aki maga is mesterségesen megszépített világban él, hiszen a parancsnok fiaként egy koncentrációs tábor közvetlen közelében lakik, ám a szülők megpróbálják eltitkolni előle az igazat. A gyermeki képzelet Auschwitzot majorságnak, a zsidó rabokat gazdáknak, a kis barátot a drótkerítés túloldalán pedig csíkos pizsamás fiúnak látja.

Bruno egyre szorosabb barátságot köt a szituációt szintén nem teljesen értő Shmuellel, és egy szép nap Bruno átmászik a kerítésen, hogy kis társával lehessen – az ezután következő tragikus fordulat pedig olyan hatalmas gyomros, amit nehezen emészt meg a közönség.

3. Szerelmünk lapjai (2004) – Nicholas Sparks azonos című regénye alapján

A legtöbb néző és olvasó minden bizonnyal ezt a megindító szerelmi történetet ismeri a lista 10. helyén is szereplő Nicholas Sparkstól. Ami nem véletlen, mert legyen bármennyire érzelgős, a Szerelmünk lapjainak olyan erős a high conceptje, hogy a benne ábrázolt tragikus és örök szerelem sztorija nagyon jól működik. Az öregek otthonában egy naplóból felolvasva elénk táruló cselekmény eleve nagyon kalandos, mivel a fiatal szerelmespárnak számos akadályt kell leküzdenie, hogy együtt lehessenek.

A nagy katarzis azonban akkor éri a közönséget, amikor a végén kiderül, hogy miért is olvassa fel a naplót az idős férfi, kinek és miért.

2. Marley meg én (2008) – John Grogan Marley meg én. Élni és szeretni a világ legrosszabb kutyájával című memoárja alapján

Az utóbbi években annyira elszaporodtak, hogy szinte már külön alműfajt képviselnek a „szomorú, kutyás filmek”, és a sort talán ez a 2008-as életrajzi/családi film indította el. A kutya az ember legjobb barátja – tartja a régi közhely, és erre nézvést igen szép példát mutat be a Marley meg én, amelyben a Grogan házaspár azért fogad be egy tündéri labradorkölyköt, mert a férfi még nem érzi készen magát az apaságra, és így akar egy kis felelősségvállalást gyakorolni. Marley hamarosan katasztrófa sújtotta övezetté változtatja a békés otthont, majd persze a gyermek is megérkezik,

a kutyus pedig igazi családtaggá válik – így egészen szívet tépő lesz a búcsú, aminek szükségszerűen el kell jönnie...

1. Sophie választása (1982) – William Styron Sophie választ című regénye alapján

A lista legbrutálisabb olvasmány- és filmélménye ez A csíkos pizsamás fiúhoz hasonlóan a II. világháború és a haláltáborok poklába kalauzoló alkotás. A William Styron magyarul is olvasható regényén alapuló filmdráma a cselekménye valamivel a háború után kezdődik: egy holokauszttúlélő lengyel nőről, Sophie-ról (Meryl Streep, aki alakításáért Oscart érdemelt) és partneréről, Nathanről (Kevin Kline) szól, akik Brooklynban próbálnak új életet kezdeni. Itt megismerkednek egy íróval, Stingóval, aki érzelmileg közel kerül a nőhöz, és ez felkavarja a trió kapcsolatát.

Az igazi tragédiát és a címbéli választást azonban nem ez jelenti, hanem a flashbackekben elénk táruló traumatikus múlt: a film zárójelenetéből derül ki, hogy a múltjával szembenézni képtelen nő súlyos titka nem más, mint az, hogy annak idején egy kegyetlen náci tiszt embertelen parancsára el kellett döntenie, hogy két kisgyermeke közül melyiket küldje a halálba.

(via ScreenRant)