A városi legendák szájhagyomány útján terjedő, gyakran baljós vagy ijesztő történetek (pl. hogy a csatornában WC-n lehúzott aligátorok élnek, vagy hogy egy nőt a hajában megtelepedett pókok öltek meg), melyek nem csak a tábortűznél szolgálnak kiváló alapul egy rémtörténethez, hanem számtalan horrorfilm ihletői is. A legendák szinte mindig változnak, ahogy más és más meséli őket, de még a leghihetetlenebbnek is van valami valóságalapja. Következzen nyolc film, amit ilyen hátborzongató városi legendák ihlettek.

Fekete karácsony (1974) és Ismeretlen hívás (2006)

Rögtön két film is kapcsolódik egy városi legendához: a bébiszitter és az emeleti férfi története.

A hatvanas években elterjedt történet szerint egy tinédzser lány az emeleten alvó gyerekekre vigyáz, amikor zaklató telefonhívásokat kap (természetesen vonalas telefonon), hogy nézzen rá a gyerekekre. A lány értesíti a rendőrséget – ekkor derül ki, hogy a hívások a házon belülről érkeznek.

A sztorinak többféle végkimenetele is van: hol a gyerekek halottak, hol pedig a bébiszittert a célpont. A 2006-os Ismeretlen hívás című film egy az egyben a városi legendát dolgozza fel, míg a kultikus ünnepi horror, a Fekete karácsony (szigorúan az 1974-es eredeti változat!) csavar egyet a sztorin: a bébiszittert és a gyerekeket egy lánykollégiumra cseréli. A lényeg itt is az, hogy a zaklató hívások a koleszon belülről érkeznek, de közben – a slasher műfajához méltón – a telefonbetyár a lányokat is szép sorjában legyilkolja. (Az 1979-es Ismeretlen hívást azért nem emeltük ki, mert annak csak az első húsz perce dolgozza fel a legendát, utána más irányt vesz a sztori.)

Kampókéz (1992)

A sztorit szinte mindenki ismeri: ha ötször kimondod a tükör előtt, hogy „Kampókéz” (eredeti nyelven „Candyman”) megjelenik Tony Todd. A film két városi legendát és egy valós gyilkosságot is alapul vesz. Egyfelől természetesen ott van Bloody Mary, akinek ha háromszor kimondod a nevét éjfélkor a tükör előtt, életed végéig kísérteni fog. Ez igazából klasszikus bátorságpróba kamaszoknak. A másik legenda a Kampós gyilkos, miszerint egy pár éppen a kocsiban enyeleg, amikor a rádióban bemondják, hogy egy elmebeteg gyilkos kampóval szedi az áldozatait, mindenki legyen óvatos. A lány megijed, és megkéri a srácot, hogy vigye haza, aki nem szívesen, de megteszi, ám otthon észreveszik az kocsi kilincsébe akadt kampót – szóval a csajnak igaza volt, és így megmenekültek (ezt a legendát veszi alapul az 1997-es Tudom, mit tettél tavaly nyáron is, legalábbis ami a gyilkos kinézetét és módszereit illeti). De van még egy, sokkal valóságosabb sztori:

1987-ben történt egy gyilkosság Chicagóban, egy hasonló lakónegyedben, mint a filmbéli. Ezt is mélyszegénységben élő, főként fekete családok lakták. Egy nő többször is telefonált innen a rendőrségre, hogy valaki be akar jutni a lakásába a fürdőszobatükrön keresztül – de nem hittek neki. A nőt végül meggyilkolták, a gyilkos pedig tényleg a tükrös szekrény mögötti szerelőfülkéből jutott be a lakásba.

Gyilkosságból kitűnő (1998)

A városi legendák fontos tulajdonsága, hogy ellenőrizhetetlenek, de makacsul tartják magukat. Az egyik ilyen,

kevésbé ismert legenda a „pass by catastrophe”, ami állítólag azt mondja ki, hogy ha meghal a kollégiumi szobatársad, akkor minden vizsgán átengednek, pusztán a trauma miatt.

Az 1998-es film ezt annyival bővíti ki, hogy a szabály akkor érvényes, ha a szobatárs öngyilkos lesz. Éppen ezért két srác, akik nem kedvelik a harmadikat, akivel együtt laknak, mindent megtesznek, hogy kinyírják, mégpedig öngyilkosságnak álcázva.

Rémségek könyve (1998)

A film, amit sajnos a legvacakabb horrorok közt tartanak számon, pedig

iszonyú potencia volt az alapötletben: valaki a városi legendák alapján gyilkol, vagyis egy gyilkosság egy városi legenda

(a magyar cím sajnos valami egészen mást ígér, ellentétben az eredetivel: Urban Legend). Mindez a kilencvenes évek fiatal sztárjaival: Tara Reid, Alicia Witt, Rebecca Gayheart, Jared Leto és Joshua Jackson, mi több a Rémálom az Elm utcában Freddyje, Robert Englund is feltűnik a filmben. Pedig sztori van itt rogyásig a snuff filmtől (amiben valódi gyilkosságot rögzítenek – ez egyébként az 1999-es 8mm alapja is) addig a legendáig, hogy valakit elkábítanak, majd egy kád jégben ébred, és hiányzik egy belső szerve – csak épp a kivitelezés iszonyú ügyetlen. A Rotten Tomatoes-on mindössze 30 százalékon állt, ennek ellenére trilógiává bővült, és érdekes módon a harmadik rész mintha jobban sikerült volna: a 2000-ben bemutatott második film 11 százalékon áll, a 2005-ös harmadik, ami a már említett Bloody Mary-legendát dolgozza fel, viszont 40 százalékon.

Ez is érdekelhet

A Gyatlov-rejtély mellett más titokzatos esetekről is készült már film

Például a titokzatos Molyemberről vagy az állítólagos kísérletről, amely során láthatatlanná akartak tenni egy hadihajót.

Lássuk!

Megszólít az éjszaka (2002)

Az egyetlen film a listánkon, ami kevésbé horror, inkább természetfeletti dráma. Ennek a filmnek a címét se sikerült valami jól átültetni magyarra, ugyanis a „The Mothman Prophecies” nem azt jelenti, hogy "megszólít az éjszaka", mi több, eredetileg ott van benne a Molyember, az a városi legenda, ami a filmet ihlette. Richard Gere alakítja John Kleint, akinek felesége a halála előtt többször is lerajzolt egy furcsa lényt, aki leginkább egy ember és molylepke keresztezésének tűnik. Mint kiderül, egy nyugat-virginiai kisvárosban, Point Pleasantben többen is hasonló lényt láttak.

A film részben azokon az észleléseken alapul, melyeket a hatvanas évek második felében többen is tapasztaltak, ráadásul a Molyember állítólag mindig valamilyen tragédia előhírnöke:

a Megszólít az éjszaka ezt is beleépíti a dramaturgiába.

Slender Man – Az ismeretlen rém (2018)

Ez a viszonylag friss, már az interneten terjedő lény talán a huszonegyedik század egyik legismertebb városi legendája.

Slenderman 2009-ben terjedt el internetes mémként: különféle fotókon látható ez a természetellenesen megnyúlt, arc nélküli, öltönyös alak, általában játszóterek közelében, mert a legenda szerint a gyerekeket cserkészi be.

Ám nem mindenki számára félelmetes a lény: 2014-ben történet a waukeshai késelés néven elhíresült szörnyű tragédia, melynek során két kamasz lány megkéselte egy osztálytársukat, abban a hitben, hogy utána csatlakozhatnak Slendermanhez. Ezt a szörnyű esetet dolgozta fel a HBO 2016-os dokumentumfilmje, a Slenderman: Az internet réme életre kel. A 2018-as játékfilm azonban egészen más irányból közelít a témához: egy négyfős baráti társaság meg akarja idézni Slender Mant, ám a dolgok félresikerülnek, és egyikük eltűnik.

A vesszőből font ember (1973)

Utolsó filmünk nem egészen városi legendán alapul, de mivel személyes kedvencem, így nem tudtam lehagyni. A kultikus folk horror (ami a 2019-es Fehér éjszakákat is ihlette) középpontjában egy mélyen vallásos, katolikus rendőr áll, aki egy szigetre megy nyomozni egy eltűnt kislány után. Itt szembesül a lakók pogány szokásival és hitével, de nem is ez borzasztja el igazán, hanem amikor kiderül, valójában miért is csalták őt a szigetre. A filmtörténelem egyik legmegrázóbb fordulatával felvértezett film, ha nem is városi legendán, de valami hasonlón alapul: Aylett Sammes egyik illusztrációján, melyet Wicker Image (Vesszőből font kép) címen emlegetnek. Elképzelése szerint Britanniában eredetileg a föniciaiak éltek, és

a druidák emberáldozatokat mutattak be, hogy megmentsenek másokat az éhezéstől és a háborútól.

A The Wicker Image egy hatalmas, embert mintázó faszobrot ábrázol, amibe élő embereket tettek, majd az egészet meggyújtották.

(via Collider, ScreenRant, CreepyCatalog, Vulture, CallerTimes, Borzongás, Society of Antiquaries of London, Wikipedia)