Az, hogy a közönség imád egy filmet, még nem garancia arra, hogy a főszereplő is jó szívvel emlékszik vissza rá.
Írtunk már azokról a színészekről (például itt), akik utólag már nem vállalnának el egy szerepet különféle okokból, de lehet még bővíteni a listát, és most meg is tesszük.
Burt Reynolds - Boogie Nights (1997)
Miután az 1970-es években és a 80-as évek elején szupersztárrá vált, Burt Reynolds egy sor nagy buktával amortizálta az imidzsét, így amikor a fiatal Paul Thomas Anderson szerepet ajánlott neki az 1997-es Boogie Nightsban, lényegében esélyt kínált számára, hogy bebizonyítsa, még mindig sztár. A Boogie Nights hatalmas siker lett, és Reynolds megkapta pályafutása első és egyetlen Oscar-jelölését a fiktív pornórendező, Jack Horner megformálásáért.
Reynolds azonban utálta a Boogie Nightsot forgatni, és még az Oscar-jelölés után is nehezen tudott bármi jót mondani a filmről. Később úgy nyilatkozott, hogy kevéssé tisztelte Andersont, és úgy érezte, hogy a rendező „el van telve magával". Reynold színésztársai közül többen viszont úgy gondolják, hogy túlságosan öntelt volt ahhoz, hogy értékelje a filmet, és megértse, miért volt olyan sikeres.
Viola Davis - A segítség (2011)
A segítségben Viola Davis egy afroamerikai szobalányt játszik, aki az 1960-as években egy családnál dolgozik a mélydélen. Alakítása szinte általános kritikai elismerést váltott ki, és végül megkapta első Oscar-jelölését is a legjobb női főszereplő kategóriában, utólag mégis sajnálja, hogy részt vett a filmben.
Davis számára nem a rendező, Tate Taylor vagy a színésztársai jelentették a problémát. Úgy érezte, hogy a film nem érzékeltette megfelelően a „szobalányok hangját", és túlságosan a többi szereplőre koncentrált. Néhány kritikus is osztotta Davis aggodalmait. Még Abilene Cooper – a valódi cselédlány, akit Davis karaktere ihletett – is beperelte a film producereit a történet szerinte „kínos" adaptációja miatt.
Zac Efron - Szerelmes hangjegyek (2006)
Zac Efron első nagyobb szerepe a High School Musical című zenés-táncos Disney-produkció volt, amely akkora bombasiker lett, hogy két folytatás is készült hozzá. A színész, aki azóta már olyan kiváló filmekben mutatja meg, mire is képes valójában, mint az Ákozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány vagy a Vaskarom, sosem titkolta, hogy rossz véleménye van a High School Musicalről. Állítólag egyszer azt mondta, bárcsak visszamehetne az időben, és megmondhatná fiatalabb önmagának, hogy ne vállalja el a szerepet.
Brad Pitt - Interjú a vámpírral (1994)
Miután a Thelma és Louise és a Tiszta románc epizódszerepeivel ellopta a show-t, Brad Pitt megkapta a főszerepet Anne Rice Interjú a vámpírral című könyvének nagyszabású adaptációjában. A film több mint 200 millió dolláros bevételt hozott, és elindította a forgatás idején még csak 12 éves Kirsten Dunst karrierjét is. De ha úgy tűnik, mintha Pitt nem lenne benne szívvel-lélekkel a produkcióban, az valószínűleg azért van, mert így is volt.
A színész az Interjú a vámpírral forgatását „nyomorúságos" élményként írta le, amihez a tél közepén külföldön kellett tartózkodnia egy régi, ablaktalan stúdióban. Egyszer még azt is megkérdezte a film egyik producerétől, hogy mennyibe kerülne, ha egyszerűen otthagyná a produkciót. Amikor Pittet tájékoztatták, hogy körülbelül 40 millió dollárba fájna ez neki, úgy döntött, hogy kibírja, és befejezi a forgatást.
Bill Murray – Idétlen időkig (1993)
Az 1993-as Idétlen időkiget, amely annak idején szerény siker volt, ma már a valaha készült egyik legjobb vígjátékként tartják számon. Úgy tűnik, hogy az egyetlen ember, aki nem szereti a filmet, az maga a főszereplő, Bill Murray.
A forgatás alatt Murray összeveszett a rendezővel – és régi barátjával – Harold Ramisszal a film hangvételével és üzenetével kapcsolatos nézeteltérések miatt. A dolgok egy ponton annyira elfajultak, hogy Murray állítólag csak jelnyelvi tolmácson keresztül volt hajlandó kommunikálni a producerekkel. Egyes teóriák szerint Murray egyszerűen rossz passzban volt akkoriban, és ez a film egy nagy, fájdalmas emlékkép azokról az időkről. Ami biztos: ez azon kevés filmek egyike a színész legendás karrierjében, amelyet soha nem méltat, és ritkán beszél róla.
George Clooney – Batman és Robin
George Clooney évtizedek óta Hollywood élvonalában van a Vészhelyzet és az Alkonyattól pirkadatig óta, ráadásul nemcsak színészként, de rendezőként is rendre sikerül elvarázsolnia a közönségét. Nem volt azonban ez mindig így: Clooney máig bánja, hogy annak idején elvállalta a főszerepet a Joel Schumacher-féle Batman és Robinban.
Azóta sem győz bocsánatot kérni ezért a ballépésért a képregényrajongóktól:
Via: Listverse