Bartók Béla 1917-ben a Nyugat című folyóiratban olvasta Lengyel Menyhért novelláját, melyet később, a húszas évek elején befejezett zeneművéhez, mint librettót használt fel. Ekkor még nem sejtette, hogy A csodálatos mandarin - főként a librettó témájának köszönhetően - a XX. század egyik legbotrányosabb balettje lesz. A történet főhőse ugyanis egy lány, akit három nagyvárosi csavargó arra kényszerít, hogy férfiakat csaljon fel az utcáról lakásukba, kiket aztán rendre kirabolnak. Egyszer azonban egy titokzatos kínai férfi, a Mandarin érkezik a lányhoz, s hirtelen, heves vággyal egymásba szeretnek. A csavargók, kis idő után előrontanak, kirabolják és megölik a férfit. A lány zokogva borul rá, s ekkor észre veszi, hogy még él... Ezt látva a csavargók újra és újra megölik a Mandarint, de az csodálatos módon mindig feltámad, s nem tud meghalni addig, míg nem egyesült a lánnyal... A balett első, 1927-es kölni bemutatóját betiltás követte, s így volt ez Magyarországon is 1931-ben és 1941-ben. Lengyel némafilmbe illő történetét igen sok felfogásban próbálták színpadra vinni, ami nem ritkán bukást eredményezett. Játszották többek között pantomimként, modern balettként futurista díszletekkel, háremtörténetként vad párnacsatákkal, szocialista realista darabként, transzvesztita story-ként, s próbáltak új librettót írni hozzá, például "A táncoló Síva" címmel. Magyarországon az első nem betiltott és sikeres előadás 1956-ban jöhetett létre, s ez az eredeti koncepciót valósította meg.
Mészáros Márta táncfilmjében átveszi a librettó elemeit, áthelyezi a mai korba, s a karaktereket némileg átformálva több dimenziót ad az eredeti történetnek; a befejezéssel pedig, melyben a lány egyedül ébred az üres helységben, s szabadon távozik, az álom szintjére emeli azt. A nagyvárosi csavargók ebben a verzióban korunk szerint formált laza, napszemüveges, drogos figurák, menő cuccokban, videóklippes megjelenéssel, akik a kiszolgáltatott lányt perverz játékaikban csalétkül használják fel. A tolvajokat alakító Szabó Győző, Gálffi László és Kamarás Iván elsősorban színészként s csak másodsorban táncosként működnek közre. A lány - Bozsik Yvette - önmagából számtalan nőt teremtve táncolja végig a filmet. A csavargók bábja és fúriája, szűzlány és hetéra, boldog szerelmes és boldogtalan rabnő. A legszebb filmes képi megoldások akkor születnek, mikor árnyékokkal, fényekkel, s saját tükörképével táncol. És eleinte nem is igazán tánc, hanem a mozdulat művészete, amit csinál, egyszerű és túljátszottságtól mentes eszközökkel képes kifejezni érzések, gondolatok finom árnyalatait. A mandarin (Zhang Yu Jun) megjelenése után azonban, a híres "csábtáncban" fellángoló szenvedélyek misztikus, és erotikától cseppet sem mentes, heves lendületet adnak az eseményeknek. E Csodálatos mandarin feldolgozásban mindent végigjátszanak, amit a múlt század folyamán korábbi feldolgozásokban csak betilthattak vagy kihagyhattak. Prostitúció, homoszexualitás, kéjelgés és gyilkosság. Mégis, az előadás végére sikerül a nagyváros poklából egy pillanatra életre varázsolni a mai világunkban annyiszor eltaposott és halottnak kikiáltott szerelmet és szentséget.
A táncfilm ritkán tud elszakadni reprodukált előadás jellegétől, a színháztól. Tony Gatlif Európa Filmhéten játszott filmje, a Vengo egyike volt a ritka kivételeknek, mely a filmben domináns táncot és zenét szerves részévé tudta tenni egy játékfilmes szituációnak. A spanyol cigányok között játszódó vérbosszú történet jeleneteit főként a szabadban forgatták, s a flamenco zene és tánc örökös extázisában élő zenészek és táncosok többnyire maguk alakították a főhősöket. A dialógusok és szituációk alapot és lendületet adtak a temperamentumos táncoknak. A csodálatos mandarin zárt térben játszódó, színpadra írt mű, s ilyen módon sosem válhat igazán filmmé, filmre vett színházként, színpadi attrakcióként hat. De elénk tárja Bartók zenéjének korunk szűrőjén áteresztett vízióját, s ezáltal izgalmas vizuális élményt nyújt.
