A 80-as évek egyszemélyes hadserege, Sylvester Stallone csapatmunkában is jó. A saját forgatókönyvből rendezett Feláldozhatók egy faék egyszerűségű, látványos akciófilm lett a műfaj vasalóállú nagy öregjeivel. Csak Van Damme spárgázó kungfuja hiányzott.
Sylvester Stallone Rocky és Rambo feltámasztása után megint egy oldszkúl akciófilmmel tért vissza a 80-as évekhez. A Feláldozhatók persze csak a faék egyszerűségű sztori meg a sok lövöldözés között statisztaszerepbe száműzött nők miatt hasonlít a nagy vhs-klasszikusokra. Míg a 80-as évek szénné gyúrt, "egy ember, egy háború"-típusú akcióhősei mindig egymaguk kaszabolták le a fél alvilágot vagy valamelyik fejlődő ország hadseregét, itt viszont egy egész zsoldoscsapat segít be a 64 éves Slynak, aki barettsapkában és golyóálló mellényben pont úgy néz ki, mint a Pusztító baszdmegelő zsaruja a hibernálás előtt.
Valahol persze az Expendables sztárparádéja is a vhs-korszellemet idézi. A videotékából hazafelé menet én például mindig olyanokon agyaltam, hogy vajon Rambo lenyomná-e a Predátor-vadász Dutchot a dzsungelben, meg hogy Kobra miért nem nyomoz soha együtt a Vörös zsaruval. Sly mostani filmje pont arról szól, amit az első forgatási képek és a trailer alapján elvártunk tőle: a nyuggerlétbe beleőrült Rambo (Sylvester Stallone) magánkommandót alapított a Büntetővel (Dolph Lundgren), a Szállítóval (Jason Statham) a kungfu sárkánnyal (Jet Li) és a Marlboro Man nélkül maradt Harley Davidsonnal (Mickey Rourke).
A sok robbantás között annyi az átvezető sztori, hogy a B-filmes félistenek egy karfiolfülű UFC-bajnokkal (Randy Couture) meg egy focistából lett színésszel (Terry Crews) karöltve felmossák a padlót a kötelező latin-amerikai zsebdiktátorral (David Zayas) meg a drogszállítmányokért cserébe pénzt adó korrupt amerikai szenátorral (Eric Roberts) és a gonoszok fogságából kiszabadított bombacsajjal (Giselle Itié) elrepülnek a naplementébe.
Mindig is a Rambót meg a Kobrát tartottam legjobb Stallone-akciófilmeknek, mert itt a nyúlszájú izomhegy saját maga írta a forgatókönyvet. A magas nosztalgiafaktor ellenére az Expendables főszereplője, Schizo szerencsére nem egy vietnami veteránba oltott Cobretti felügyelő lett, aki benyög néhány egysorost, aztán ledarál mindenkit. A beszédes nevű hős jó eséllyel összeroppant volna az évtizedek alatt kiontott vér és belsőség súlya alatt, ha nincs a tetoválószalonként üzemelő motorgarázs, ahol összejárhat a haverjaival olyan férfias sportokat űzni, mint az ivás, a késdobálás meg a bérkatonásdi.
A korábban szinte kivétel nélkül magányos hősöket alakító színészek csapatjátékosként is nagyon meggyőzőek: a filmben végig megvan köztük a Predátorra vadászó macsók bicepszméricskélő, izzadság- és puskaporszagú férfibarátsága, és simán elhisszük, hogy egymás halálosan komoly fojtogatását is képesek bármikor megbocsátani.
Még azt sem lehet mondani, hogy Stallone nem halad a korral, ha akciófilmről van szó: néhány verekedős jelenet már annyira feszesre és követhetetlenre lett vágva, mint a Bourne-filmekben vagy a legutóbbi James Bondban. Szerencsére a hagyományos robbantások, lövöldözések és torokfeltépős test-test elleni küzdelmek sem maradtak ki: az akciójeleneteket ugyanis egy igazi veterán, Terry Leonard irányította, aki olyan régi klasszikusokkal tanulta ki az ipart kaszkadőrkoordinátor korában, mit a Frigyláda, a 48 óra, a Kobra és a Die Hard 3. A kétméteres Dolph Lundgren és a 168 centis Jet Li gyárcsarnokbeli verekedése is zseniálisan használta ki a lépcsős-fémkorlátos helyszínt, de a Jet Li-filmek állandó harcművész-koreográfusától, Corey Yuentől el is várjuk az ilyesmit.
Az Expendables pont az a retróhullámot meglovagoló, B-filmes gyökereit nyíltan bevállaló tesztoszterontobzódás, amit ugyan a hazai forgalmazó töketlenkedése miatt már valószínűleg minden fanatikus Stallone- és Dolph Lundgren-rajongó látott a laptopján, de kötelező megnézni moziban is. Stallone szép emlékművet állított a vhs-korszaknak, innen tényleg csak Van Damme spárgázó kungfuja hiányzott (A belga színészt is felkérte a rendező az all star-csapatba, de mivel nem derült ki számára semmi a karakterről, ezért nem ment bele.) (8/10).
