Todd Phillips a Másnaposokkal bebizonyította, hogy tényleg tud vicces filmet csinálni. A téma továbbra is a barátság, road-movie-ba oltva.
Pasifilm
Nem egy film született már a férfibarátságokról, nem kevés olyan is van közte, amik meglehetősen nehézkesen szökkentek szárba. (És itt most nem feltétlenül a Casablanca kultikus jelenetére és a Macskajaj által zseniálisan idézett kulcsmondatra gondolunk.) A Terhes társaságban hasonlóképp, meglehetősen nagy zökkenővel indul Peter Highman (Downey Jr.) és Ethan Tremblay (Galifianakis) későbbi barátsága is – talán könnyen kitalálható, hogy a húzós kalandok után végül cimborává válik a két tökéletesen eltérő figura. A közösen átélt bonyodalmak, a road-movie fáradalmai azonban még a legzordabb szíveket is meglágyítják, hogy végül a szülőszobáig és még azon is túl juttatják hőseinket.
A biztonsági zóna elhagyása
Highman a feleségéhez igyekszik, aki közös gyerekükkel várandós, az asszony bármelyik pillanatban megszülhet. A legkézenfekvőbb megoldás azonban nem jöhet szóba, Tremblay ugyanis a lehető legbénább módon kigolyózza őket a reptérről, konkrétan (persze akaratán kívül) kitiltatja mindkettőjüket az összes légitársaság összes gépéről. Az idő sürget, Highman haza kell érjen, de iratok és pénz nélkül ez lehetetlen küldetés. Ekkor siet a segítségére az az ember, akit szíve szerint messziről elkerülne, de a szükség nagy úr alapon közös autóban vágnak neki a végeláthatatlan útnak, amit kétséges, hogy épp ésszel megúsznak mindketten.
Road To Home
A sztori a klasszikus alapszituációra épít, egy lobbanékony természetű, meglehetősen merev embernek kényszerből el kell viselnie a világ egyik legidegesítőbb alakját. Mindezt úgy, hogy a lehető legkisebb alapterületű helyre vannak bezárva, és a lehető leghosszabb időt kell így közösen eltölteniük. Nem segít a kérés, a fenyegetés, van viszont agymenés és hülyeség számolatlanul. Nem kell ahhoz furcsa párnak lenni, hogy záros határidőn belül eljussanak egymás fojtogatásáig, de minimum addig a pontig, hogy valamelyikük meglépjen az autóval, és vissza se nézzen. Persze ha így volna, nem lenne film, ezért Todd Phillips igyekszik, hogy a legjobban helyzetbe hozza két főhősét. Segít neki ebben egy galléros kutya, egy hamvakat rejtő doboz, néhány uncia fű és egy véletlenül elsülő pisztoly. Mert ugye ez alapszabály, ha a vásznon feltűnik egy fegyver, az előbb-utóbb biztosan elsül. Ráadásul olyan mellékszereplőkkel tűzdeli meg a filmet, mint a fűdíler Juliette Lewis, vagy a legjobb barát Jamie Foxx.
Summa
Robert Downey Jr. valósággal lubickol a szerepben, már az vicces, ahogy az arcizma megrezdül Tremblay aktuális hülyesége kapcsán. Galifianakis a tőle megszokott kattant figurát hozza, Juliette Lewis nem is tud rendesen kibontakozni mellette, pedig ő is bármikor pályázhatna a legzakkantabb mellékszereplő mindenkori díjára. Ha így folytatja, alaposan rákövesedik majd a köpcös félnótás szerepe. Csupán az a kár, hogy a Grand Canyon nem maradt ki. A túl szirupos jelenet némiképp elvesz a film élvezetéből, főleg azért, mert Phillips előtte annyira zseniálisan kiröhögte a zenei aláfestéses, érzelmes részeket. Érthető, hogy tiszteletkör, kár, hogy nem oldotta meg szebben.
Kinek ajánljuk?
- Aki szerette a Másnaposokat.
- Aki kedveli a road-movie-kat.
- Furcsa pároknak.
Kinek nem?
- Agorafóbiásoknak.
- Aki szerint Galifianakis sosem volt vicces.
- Akinek alapból nincs vállalhatatlan cimborája.
8/10
