Terezka, az óvodás kislány úgy érzi, valami nincs rendben körülötte. Amit nem ért, arra a fantáziája segítségével keres magyarázatot, színezéssel ad értelmet a valóságnak. Először csak felmerül benne, hogy akit anyukájának hitt, nem is a vér szerinti édesanyja, később pedig egyenesen arra kezd gyanakodni, hogy az anyukája űrlény. Terezka anyukája ugyanis furcsán kezd viselkedni. Fennmarad egész éjjel, napozik, nem eszik rendesen, ráadásul egy Patrik nevű földönkívülivel kezd barátkozni, aki el akarja vinni őket Japánba - ahol köztudottan rengeteg űrlény lakik - hogy aztán onnan utazzanak tovább a bolygójára.
Családi titok
Az édesanya (Jitka Cvancarova) operaénekesi karrierjét a terhessége szakította meg, és annak ellenére, hogy néhány éve még nagyreményű tehetségként tartották számon, most úgy látszik - legalábbis időlegesen - feladta az énekesi pályát. Egy művészeket segítő alapítványnak dolgozik és családjának, kislányának (Dorotka Dedkova) és a prágai repülőtér biztonsági főnökeként dolgozó férjének (Pavel Reznicek) él. A nagymama (Jana Krausova), egy elegáns, kispolgári sógorával szemben nagyon is kritikus hölgy, megpróbálja rábeszélni lányát a visszatérésre, ennek érdekében megszervez egy találkozót lánya régi szerelmével, Patrikkal (Martin Hofmann), a virtuóz csellóművésszel.
Megbomlik az egyensúly, a családi idill veszélybe kerül. A családanya a közös koncertre készül, a munkamániás apa egyre kétségbeesettebb, ráadásul ki-kibukik egy Terezkával kapcsolatos családi titok is.
Piroska és a testrablók
A kislány képzeletének a félinformációk dús táptalajt kínálnak. Terezkát egyébként sem csak a földönkívüliek foglalkoztatják, hanem kedvenc meséje, a Piroska és a farkas is. Az esti felolvasás után éjjelente azt álmodja, hogy ő a mesehős, aki a mezőn találkozik a farkassal, finomságokat akar vinni a nagymamának kosárban, és az óvodai jelmezbálon is Piroskának szeretne öltözni. Eközben legjobb barátja, Simon segítségével egyre bővül tudása a világáról. Simon elmondja neki, hogy bizonyos embereket elrabolnak és űrlényeket állítanak a helyükre, akiket különböző jelek alapján - szerencsére - nem is olyan nehéz azonosítani.
Érzelemrajz
A mese és a fantasztikus filmek világa összemosódik a sok kitöltendő hézagot kínáló realitással. Terezka értelmezései, gondolatai a filmben néha önálló képsorokként kivetülnek, de legtöbbször az aktuális látványra rajzolva jelennek meg, a gyermeki zsírkrétarajzok a kislány vágyaival, félelmeivel, titkaival egészítik ki a valóságot. Anya koncertjén pálcikaemberke ül apa üres székébe, ketrec kerül az állatkerti farkas elé, Patrik hangszertokjában pedig Terezka elrabolt önmagát látja kirajzolódni.
Analízis
Bruno Bettelheim pszichoanalitikus meseértelmező írásában (A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek) külön fejezetet szentel a Piroska és a farkasnak. A csábítás, a kijelölt ösvény elhagyása és megmenekülés mint újjászületés kulcsfogalom nála (természetesen az ödipális komplexus mellett), de kiemeli a kettős férfiszerepet is. Jelen esetben a tévelygő nem a kislány, hanem az anyuka, őt kísérti meg a farkas a kalandorlelkű csellóművész képében, míg a másik oldalon ott a felelősségteljes apafigura, az örök megmentő, a reptér biztonsági főnöke. A három nő egészen különbözően viszonyul hozzájuk: míg a nagymama szemében Patrik az ideális férfi, addig Terezka számára ő a legfőbb veszélyforrást, apja pedig a megmentő hőst jelenti. Csak az édesanya őrlődik közöttük.
Gyerekszem
A film érdekessége és hitelességének elsődleges forrása, hogy a néző szinte végig "Terezkával marad", az ő szűrőjén keresztül érzékeli az eseményeket, mindenről vele egy időben szerez tudomást. A cseh Maria Procházková rendező-forgatókönyvíró képes előcsalogatni a felnőtt nézőből a gyermeki logikát, felidézni benne a gyermeki beszélgetések és barátságok dinamikáját. A kislány narrátori szerepének köszönhetően egy percig sem unalmas a film.
Mivel a külvilágban zajló cselekmény csupán játéktérként szolgál Terezka belső történeteihez, a házassági dráma háttérbe szorul. Ennek ellenére sajnos feltűnő, hogy - talán a mese szimbolikus világához igazodva - egyszerűsítések itt is megjelennek. Az apa jó, a csábító meg nem csak veszélyes, hanem képmutató is. A jóhiszemű anyát pedig alig terheli felelősség.
Szerepváltozás
A mese végén Piroska a nagymamával együtt kiszabadul a farkas sötét bendőjéből, és - Bettelheim szerint - az átélt események hatására a személyiségfejlődésnek egy következő szintjére lép. Amikor az akciódús végkifejletet követően az édesanya átnyújtja kislányának a farsangi Piroska-jelmezt, Terezka megköszöni szépen és azt mondja: már nem biztos, hogy szükség lesz rá. Az idei farsang elmúlt és messze van még a következő - ki tudja, addigra melyik mese lesz aktuális.
Kinek ajánljuk?
- Életkorra való tekintet nélkül bárkinek, aki szeretné előcsalogatni az önmagából a játékos kisgyereket.
- Aki vágyik egy kis képzeletgyakorlatra.
Kinek nem?
- Aki speciális effektusokat, sárkányokat, egyéb szörnyeket szeretne látni.
- Aki semmiképpen nem szeretné megmozgatni a fantáziáját.
8/10
