Nehéz megérteni, hogyan fordulnak ki magukból teljesen jószándékú emberek, ha egy szektaként működő közösség hatása alá kerülnek. A Netflix egy új dokumentumfilmben mutatja be Osho kevésbé ismert oldalát, de izgalmas filmek készültek a szcientológiáról és a Manson családról is.
Wild, Wild Country (2018)
Magyarországon is rettentő népszerűek Osho könyvei: aki szereti a spirituális műfajt, vagy hobbiszinten érdeklődik a keleti filozófiák iránt, az nagyon valószínűséggel találkozott vele. Ennek ellenére kevesen hallottak a nevéhez kapcsolódó botrányokról. A világ egyik legismertebb spirituális vezetője Indiában szexguruként, Amerikában Rolls Royce-guruként vált ismertté, miután a szabad szerelem általi megvilágosodást és az anyagi javak büntetlen élvezetét hirdette, és ennek jegyében egy időben 97 Rolls Royce-a volt és rengeteg gyémánttal kirakott aranyórája. A Netflix új dokumentumfilmje Osho életének arról az időszakáról szól, amikor a nyolcvanas évek elején az Egyesült Államokban kezdett egy új várost építeni a követőinek. A mozgalom viszont egyre rosszabb viszonyt ápolt a keresztény, konzervatív szomszédokkal, aminek az lett a vége, hogy a megvilágosodást kereső hippik állig felfegyverkeztek, végrehajtották a máig egyetlen sikeres biológiai terrortámadást az országban, és több gyilkossági kísérlet is a lelkükön szárad más, elképesztő stiklik mellett. A hatrészes sorozat némi magyarázatot ad arra, hogyan juthattak el idáig az indiai guru kezdetben jámbor és jószándékú követői.
Szcientológia, avagy a hit börtöne (2011)
Ma az egyik legismertebb szekta a szcientológia, aminek olyan hírességek a tagjai, mint Tom Cruise és John Travolta. Ezért nagy port kavart, amikor az Oscar-díjas Ütközések rendezője, Paul Haggis 35 év után kilépett a szervezetből, és elkezdett mesélni arról, milyen a szcientológusok élete belülről. Ebben a dokumentumfilmben vele együtt több, magas szintekre eljutott kilépő mesél arról, milyen visszaéléseket tapasztaltak, és hogyan asszisztáltak egy kegyetlen szervezet működéséhez, miközben azért vágtak bele az egészbe, hogy magukat és a világot tegyék jobbá. A dokumentumfilm összesen három Emmy-díjat nyert, és az az Alex Gibney jegyzi, aki többek között a híres Enron-botrányról, az Egyesült Államok afganisztáni háborújáról és a cyberhadviselésről készített döbbenetesen jó dokumentumfilmeket.
The Master (2012)
Paul Thomas Andersont is megihlette a szcientológiát alapító L. Ron Hubbard élete, és egy több mint kétórás játékfilmben dolgozta fel a történetet a kezdetektől. A második világháború után a sci-fik írásáról a vallásalapításra átnyergelő szektavezért Philip Seymour Hoffman játszotta el, néhány évvel a halála előtt. Mellette Joaquin Phoenix alakítja az alkoholista ex-tengerészgyalogost, akinek az új vallás változtatja meg az életét, és Amy Adams a szektavezér türelmes és visszafogott, de egyre frusztráltabb felesége. A film nemcsak a szekták keletkezéséről szól, hanem a második világháború utáni Amerikáról is, és mindhárom főszereplőt Oscarra jelölték.
A kukorica gyermekei (1984)
Nem egy tízpontos Stephen King-feldolgozás, mégis legendás kultfilm lett belőle, ami rengeteg folytatás megért. A történetben egy amerikai kisváros gyerekei válnak vérengző gyilkosokká egy tizenkét éves prédikátor hatására.
Helter-Skelter (1976)
Jövőre érkezik Tarantino már most nagyon beharangozott filmje, ami a Manson-gyilkosságok idején játszódik. Ezért duplán érdekes lehet átismételni, mit is műveltek a szektavezér irányítása alatt a követői. Charles Mansont 1971-ben ítélték el, és 1976-ban már kijött az első film, ami dokumentarista megközelítésben dolgozta fel a történteket három órában. Manson hírhedt alakja azóta is több filmben megjelenik, legutóbb David Fincher 2017-es sorozatában, a pszichopata sorozatgyilkosokról szóló Mindhunterben.
Jézus táborában (2006)
Mind közül a legijesztőbb ez az első látásra teljesen ártatlannak tűnő dokumentumfilm, amiben általános iskolás korú gyerekek keresztény nyári táborát mutatják be az Egyesült Államokban. Itt viszont olyan szinten fanatizálják és nevelik háborúra a gyerekeket, hogy az ember azt gondolná, ilyesmi csak az ISIS iskolának látszó terroristaképző intézményeiben létezik. A film mindenféle előítélet és gúnyolódás nélkül mutatja be ezt a radikális keresztény szubkultúrát, de a könnyes révületbe hajszolt, militarizált gyerektömeget látva nem nehéz levonni a következtetéseket.
Martha Marcy May Marlene (2011)
Elisabeth Olsen egy olyan fiatal lányt játszik, akit behálózott egy szekta, de a megpróbáltatások akkor sem érnek véget, amikor kiszabadul. A 2011-es film thrillerként dolgozta fel az összetett témát, amiben összekuszálódnak az álmok, a félelmek és a valóság. A történet valószínűleg a függetlenfilmek kedvelőinek fekszik igazán, sok kisebb fesztiválon kapott díjat a film, és a Sundance-en elhozta a rendezői díjat.
Forrás: Buzzfeed
