Részemről (a) Billy Elliot szerelem volt első látásra. Azóta Jamie Bellt mint az egyik legígéretesebb színészt tartom számon, akiben azóta sem kellett csalódnom. A Hallam Foe-val visszatért Nagy-Britanniába, és egy fantasztikus filmhez adta tehetségét.
Jamie Bell már az első pár percben felvázolja a karaktert, amit hozni fog: esetlen medve járásával, beeső vállalival szinte leordítja a vászonról, hogy egy sérült fiút alakít. Hallam Foe (Bell) nem tudja feldolgozni anyja öngyilkosságát, és mostohaanyját (Claire Forlani) hibáztatja a történekért. Mikor kettejük viszonya tarthatatlanná válik, Hallam Edinburgh-ba utazik, ahol beleszeret egy anyjára kisértetiesen hasonlító lányba (Sophia Myles). Mikor végre rendeződni kezd az élete, múltjának csápjai hazahúzzák, ahol kénytelen szembenézni a történtekkel és önmagával.
Hiába lenne Jamie Bell olyan remek, ha játszótársai nem lennének hasonlóan kiválóak. Claire Forlani a Ha eljön Joe Black idején még csak egy remegő szempillájú lány volt, Verity Foe szerepében azonban már érett asszony, aki nagyon is a helyén van. Ugyancsak nagyon meggyőző, ahogy Sophia Myles szép lassan lefejti a cukormázat karakteréről, először csak kivillantja, majd szép lassan elő is tárja Kate közel sem tökéletes énjét. A film igazi erőssége, hogy nem csak a főbb szerepekben, de minden egyes mellékszerepben hús-vér alakok tűnnek fel abszolút hiteles tálalásban.
David Mackenzie filmje egyszerűen szép. Mentes minden giccstől és sallangtól, lényegre törő és mély. Gyönyörű képekkel dolgozik, mely Giles Nuttgens operatőr erénye. A filmet angol bloggerek egyike úgy jellemezte, hogy az "egy szerelmes levél Edinburgh-höz" - és ez igaz is. A város teljes pompájában fénylik a vásznon - igazi nagyvárosi fények ezek, melyek remek hátteret biztosítanak egy fiú felnőtté válásának történetéhez.
A film újabb erőssége - melyet a 2007-es Berlinálé a Legjobb Filmzene Díjával is kitüntetett - a zenéje. A Domino Record a rendezővel együtt válogatta ki katalógusa legjavát: olyan gyűjtemény ez, mely kötelező darab minden indie rajongónak. A filmzene további érdekessége, hogy a Franz Ferdinand külön hozzá komponálta Hallam Foe Dandelion Blow című dalát.
Képtelen vagyok szó nélkül hagyni a film kísérőfilmjét, Hegyi Magdolna Au! című animációs rettenetét. Nem tudom eleget hagsúlyozni, mennyire imádom, hogy a Budapest Film tisztességgel ellát minket sajtóanyaggal - e nélkül ismét lemaradtam volna a lényegről. Merthogy azt helyben nem sikerült megfejteni. Felismertem a magyar tengert (egy piros pont), a Nyugati pályaudvart (újabb piros pötty), ám hogy őszinte legyek a szúnyogokról már nem vagyok meggyőződve - ilyenkor az ember már csak utólag machinál? Azt pedig, hogy itt valami interkontinentális szúnyogbizniszről lenne szó - na, az teljesen elsikkadt. Viktor Pelevin A rovarok élete című könyvének egyik novellája alapján készült animációs szösszenet lehet, hogy nagyobb koncentrációt vagy csak egyszerűen magasabb intelligenciát igényel, én mindenesetre nem tudtam vele zöld ágra vergődni. Ez persze senkit ne rettentsen el, a Hallam Foe-ban önmagában nehéz kivetni valót találni, a két percnyi rémséget nézzük meg a statisztika kedvéért.
