Tom Cruise elképesztő munkabírással rendelkező, karizmatikus akciósztár, akit mégis leginkább akkor szeretünk, ha nem azt csinálja, amit csinálni szeret. A közelgő új Mission Impossible-film apropóján összeszedtük négy legjobb szerepét, amelyekben néha nehéz ráismerni.
Trópusi vihar (2008)
Ben Stiller eredetileg az általa játszott, és részben magáról Cruise-ról mintázott kiégett akciósztár, Tugg Speedman hollywoodi ügynökének szerepére kérte fel a színészt, akinek jobb ötlete volt: ő egy visszataszító filmmogul szeretett volna lenni, és így vált belőle Les Grossman. A pasas egy hányadék: kopaszodó, dagadt, szőrös és minden szempontból undorító, aki csak azért bókol valakinek, hogy rögtön utána megalázhassa, aki bárkit feláldozna egy kis haszonért. Cruise ekkor volt pályája mélypontján: régi partnere a Paramount megszakította az együttműködést, szerepe a szcientológus egyházban össztűz alá került, ekkor zajlott válása és ekkor kezdtek spekulálni homoszexualitásán, ő viszont ezzel a szereppel vágott vissza. Undorító lett, de elképesztően szórakoztató, mint aki megrázta magát és magasról tojik az egészre, és a film lezárásaként mindent kitáncolt magából. És Stillerék is tudták, hogy ez be fog jönni: a Harvey Weinsteinről mintázott Grossman nem szerepelt sem a szinopszisban, sem az előzetesekben, egy jelenetfotón sem tűnt fel, a meglepetés pedig szinte tökéletes volt, és még egy saját Grossman-film ötlete is felmerült.
A film PORT értékelés: 7,5/10
Minden adat a filmről, trailer: kattints ide.
Collateral – A halál záloga (2004)
Michael Mann az akciófilm egyik koronázatlan királya, Cruise pedig ugyan papíron tökéletes akciósztár, de minden, amit ebben a kategóriában korábban művelt sablonos és egyszerű volt, és szép dolog, hogy ő maga csinálja a kaszkadőrmutatványait, de ettől még egy sztori sem lett jobb. A Collateral változtatott ezen a képleten, elsősorban azért, mert Cruise hajlandó volt változtatni ekkorra jócskán megkopott imidzsén. Talán most először lett negatív főhős, egy hideg, kalkuláló bérgyilkos, aki szó szerint másokat használ eszközként – jelen esetben egy Max nevű taxisofőrt (Jamie Foxx) legújabb célpontja kiiktatásához. A szerep kedvéért Cruise őszre festette a haját és hajlandó volt arra is, hogy csak annyit mozogjon és beszéljen, amennyi valóban szükséges, sőt, azt is megtette, hogy teret engedett szereplőtársainak, köztük a nála jóval képzettebb Mark Ruffalónak és Javier Bardemnek. Nem alakít nagyot vagy zseniálisat, hanem 120 percen át tökéletesen beleolvad a film szövetébe, és ettől lesz ő maga is jó, és ezért kezdünk el neki is drukkolni, holott erre az égvilágon semmi okunk nem lenne.
A film PORT értékelése: 8,2/10
Minden adat a filmről, trailer: kattints ide.
Magnólia (1999)
Paul Thomas Anderson egyszer még Adam Sandlerből is komoly színész faragott (Kótyagos szerelem), miért ne sikerült volna ugyanez Tom Cruise-zal? A színész, aki teljesen odavolt a Boogie Nights-ért, még a Tágra zárt szemeken dolgozott, amikor megkereste a rendezőt, hogy következő munkájánál ugyan, gondoljon rá, mert nagyon benne lehetett, hogy ő most tényleg komoly filmeket akar készíteni. És le a kalappal előtte, mert egyrészt óriási sztárként hajlandó volt mellékszerepet vállalni, másrészt mindent beleadott a munkába. TJ Mackey-ként, a nőgyűlölő, öntelt seggfejként, aki abból él, hogy más pasiknak tanítja a nők meghódítását és megalázását, alapvetően azt játszotta el, amiért illik nem szeretni. Szokásos magabiztos mosolya acsargó vigyorként fagy az arcára, túlmozgásos nagydumás pojácaként pörög mindaddig, míg végre meg nem törik az őt gyerekkorában magára hagyó apja halálos ágya mellett– az eredmény egy Oscar-jelölés és egy Golden Globe díj volt a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. És volt miből felépítenie a karaktert, amelynek kialakításában ő is aktívan részt vett: őt is magára hagyta az apja, akinek nevét dacból el is hagyta, és így lett Mapotherből Cruise, és hosszú évek után ő is csak apja halálos ágya mellett állva tudott békét kötni, de ez már-már giccses sztori. Mackey figurájának egyes gesztusait és színpadi mozgását Cruise amúgy az általa imádott Elvis Presleytől kölcsönözte.
A film PORT értékelése 7,8/10
Minden adat a filmről, trailer: kattints ide.
Jerry Maguire - A nagy hátraarc (1996)
Cruise sok tekintetben megtestesíti a nyolcvanas évek Amerikáját: a hidegháborús fegyvercsörgetést (Top Gun), a yuppie életérzés (A pénz színe, Esőember), a hedonizmust (Koktélt), és amit szeretnénk mindebbe belelátni, a Jerry Maguire pedig ennek mintegy antitézise, noha Cruise önmaga marad benne, csak kicsit árnyaltabbá válik. Ő a sikeres sportmenedzser, aki egy szép napon magára talál, de rögtön repül is az álomállásból, és mindent elölről kell kezdenie. Cameron Crowe egy tökéletes, remek arányérzékkel felépített giccset rendezett, ahol Tom Cruise talán először mehetett el több irányba is játéka során, a trükk az, hogy valójában egyszer sem kellett kilépnie a komfortzónájából. Így aztán mind a népes rajongótábor, mind a cizelláltabb játékra kíváncsiak is elégedettek lehetett vele, és kapott is egy Oscar-jelölést az alakításért, és azt is megtudtuk, hogy egész jól tud énekelni, amit aztán később is kamatoztatott, igaz, nem mindig ilyen jó eredménnyel.
A film PORT értékelés 8,2/10
Minden adat a filmről, trailer: kattints ide.
Mission Impossible – az 5. a Titkos Nemzet
Jön az folytatás, bár ebben nem mutatja új arcát, mégis, ez az a mozi, ahol Tom Cruise a legjobban játssza a Hollywood által rátolt szerepet. Sármos és a hiperaktivitásig túlmozgásos lesz az ötödik részben, a Titkos Nemzetben is.
Mission Impossible 5. Titkos Nemzet
Bemutató: 2015. augusztus 6.
Trailerhez kattints ide.
Minden adat a filmről, kattints ide.
Futottak még: A holnap határa (2014), Valkűr (2008), Világok harca (2005), Született július 4-én (1989), Kockázatos üzlet (1985)
