Tisztességes romantikus komédia, ami semmi újdonságot sem nyújt.
Jennifer Lopez az évek során énekesnői pályafutása mellett építgetni kezdte színésznői karrierjét is, és ezalatt előszeretettel szerepelt romantikus alkotásokban. Kezdve az 1997-es Dalok szárnyán című életrajzi drámával, melyben a tragikus sorsú Selena Quintanilla mexikói-amerikai énekesnőt keltette életre. Ezt követte feltűnése George Clooney oldalán a Mint a kámforban, a szigorú szabályok szerint élő nyomozónő pedig végül beleszeretett a becstelen bűnözőbe. A Szeretném, ha szeretnélben karrierista esküvőszervezőt alakított, aki pechjére saját kliensébe (Matthew McConaughey) habarodott bele. Az Angyali szemekben szintén a rend éber őreként jelent meg, s a múlt zavaros kísérteteivel kellett neki, és választottjának (James Caviezel) megküzdeni ahhoz, hogy kapcsolatuk beteljesedhessen. Az Álmomban már láttalakban gyermekét egyedül nevelő szobalányt alakított, aki megtetszett a menő politikusnak (Ralph Fiennes), s a kavarodás és hazugságok ellenére mégiscsak jó véget ért a történet. Legutolsó romantikus szerepében Jane Fondával, az anyósjelölttel kellett megküzdenie az Anyád napjában jövendőbelije, Michael Vartan kegyeiért.
Legújabb filmjében, az Ilyen a formámban egy, a munka területén sikeres és kiegyensúlyozott nőt alakít, aki a Nagy Ő híján elhatározza, egyedül vállal gyereket, és rögtön túl is esik a mesterséges megtermékenyítésen. Boldogabb már nem is lehetne, csakhogy közbeszól az élet, s ahogy az lenni szokott, felrúgja Zoé terveit. Megismeri Stant (Alex O'Loughlin - Holdfény, Vakító fehérség), aki minden szempontból ideális társ lenne, csak hát ki akar a második randi után családot alapítani?
Az Ilyen a formám Kate Angelo forgatókönyvéből készült, és Alan Poul vállalkozott a rendezésre. Angelo a Miért pont Brian? című vígjátéksorozat egyik írójaként kezdte karrierjét, Poul pedig eddig producerként tevékenykedett (például az ő hozzájárulásával jöhetett létre a mágikus-romantikus, Penélope Cruz főszereplésével készült Terítéken a nő), majd ő is a sorozatoknál kötött ki, rendezett a Róma, a Hármastársak, és a Szvingerek számára is epizódokat. A "háttérben" eltöltött idő után ez az első egészestés mozifilmjük. Az Ilyen a formám pontosan az, aminek első látásra tűnik: romantikus komédia. S mint ilyentől, nem is kell napokig elmélkedésre serkentő mély gondolatokat várnunk. Mert persze itt is van jól kivehető üzenet: bízni, hinni és remélni mindig kell, még akkor is, ha a múltban az ember sokat csalódott. Mindenki megváltozhat, és az élet jó dolgokat is hozhat. A rom-komok bizony megadott sémák és fordulatok mentén működnek, s emiatt sokszor kiszámíthatóak. Mégis nézzük őket, és mégis tudnak szórakoztatóak lenni. Esetünkben ez a humor a szellemes párbeszédekből és a jól kitalált karakterek egymásnak feszüléséből fakad, no meg abból az alapszituációból, hogy két vadidegen ember készül családalapításra. S ha olykor egy-egy poénnal az alkotók túl messzire mentek (kínszenvedés például végignézni a csoportos szülést), s nem feltétlenül kéne saját nagyanyjukat is eladni azért a bizonyos poénért (szegény mozgássérült kutya!), egy vicces rom-kom született, aprólékosan kidolgozott utalásrendszerrel.
A mozi új generációjában már nem az az alapkérdés, tudsz-e (jó) filmet csinálni, melyik iskolához tartozol, vagy milyen sztárokkal dolgozol (bár ez talán még fontos), hanem hogy mi az az apróság, az a különlegesség, az az ötlet, ami miatt az alkotásod beeszi magát a néző bőre alá, s onnantól fogva sosem feledi. A sok elmesélt történet között azzal emelkedhetsz ki, ha máshogy meséled el, mint mások. Nos, ez az Ilyen a formámnak nem sikerült, ettől függetlenül egy szórakoztató szerelmesfilm született. Lopez igazán megérett e feladatra (hitelesen hozza az ikerterhes rettegő anyajelöltet), s a sok arcközeli közben bátran elmélkedhetünk azon, vajon negyvenévesen hogy nézhet ki ilyen jól, és hogyha nem ez a természetes formája, hogy juthatott ilyen magas szintre a szépségipar...
Partnerét pedig nyilván kitörő lelkesedéssel fogadja majd a női közönség, a neki szánt szerep ugyanis igen imponáló. Összességében a film alkotói véghezvitték, amit elterveztek: csakis addig nyújtóztak, amíg a takarójuk ért.
