Hozzászokhattunk már, hogy a hollywoodi romantikus filmek szerelmesei anyagi gondok nélkül ápolgatják tökéletes külsejüket. A Szerelem kölcsönbe ugyan változtat ezen a tendencián, de a ló túloldalára kukucskáló álomgyárnak nehezen hisszük el, hogy egy szerelmi háromszögből a rút kiskacsa is kikerülhet győztesen.
Rachel (Ginnifer Goodwin) és Darcy (Kate Hudson) gyerekkoruk óta legjobb barátnők, előbbi bájos kis teremtés, aki az iskolapadban és a dolgozóasztal mögött töltötte el a húszas éveit, utóbbi kalandokra termett bombázó, aki sosem az eszével hódított, mégis mindent elért, amiről Rachel csak álmodott. A kocka egy átmulatott éjszaka után fordul, Rachel az istennő vőlegénye mellett ébred fel, s pechjükre fellángol köztük egyetemistaként elkótyavetyélt szerelmük.
Luke Greenfield pornóközegben játszódó romkomjával (Szüzet szüntess) egyszer már sikeresen borzolta fel az álomgyári kedélyeket, a Szerelem kölcsönbe tétova párocskáival azonban már nem jött össze a bravúr. Az önkritikát mégis üdvözölni kell, s valóban dicséretes hozzáállás az alkotók részéről, hogy Emily Griffin regényében felfedezték az újítás lehetőségét. A végeredmény önámításról lerántott leplét azonban olyan terjedelmesre szabták, hogy a földre hulló felfedezések anyagától végül már a vásznon történteket is alig-alig látjuk. Egyik karakter sem vállalja fel önmagát. A szépség ringyó magatartásával kudarcait palástolja, barátnője tudatos visszafogottságával a bukás elől menekül, a szépfiú (a Tom Cruise-hasonmás Colin Egglesfield) kitörne a konzervatív családi hagyományokból, a macsó epizodista (Steve Howey) taplósága pedig gyermekien érző szívet takar. A bő két órás játékidő jó része azzal telik, hogy a felhozott figurák döntésképtelenségük galibáiban vesztegelnek, a menetrend szerint érkező üresjáratokat pedig a rendező csak életidegen klisékkel (záporban lezajló szerelmi vallomás, vonagló táncverseny) tudja feltölteni. Nem is csoda, ha végül a film egyetlen eltalált mellékszereplőjén akad meg a szemünk és a szívünk. A tanácsokat zsebből előrántó jóbarát szerepében John Krasinski (Office) egyszerre visszafogott humorforrás és érett szerelmes. Nélküle akár a végtelenségig várhatnánk unottan a new yorki háztető meleg lámpafényében immár legálisan megismétlődő légyottra.
