Ezek azok a szakemberek és szülők által beazonosított nehézségek, amelyekkel – függetlenül attól, hogy valaki átesett-e a betegségen vagy sem – az iskolások nap mint nap küzdenek. A diákok fizikai inaktivitása drámai méreteket ölt, mindemellett rendkívüli mértékben beszűkült a szociális életük, az új, inspiráló élményekkel pedig legfeljebb a képernyő előtt töltött (túl hosszú) idő során találkoznak.

A világot számukra (egy kis szünetet leszámítva) 14 hónapja a digitális tér jelenti. Hogyan segítsük őket vissza az egészséges, korosztályuknak megfelelő mindennapi életbe? A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) a gyerekeket, kamaszokat motiváló, inspiráló, mozgásra és társas együttlétre ösztönző kampányt indított, melyben a szülőknek is segítséget nyújtanak az új helyzethez való alkalmazkodásban, megoldáskeresésben.

Mozgás, szabad tér, társas érintkezések

Ebből a három dologból biztos, hogy mindenki hiányt szenvedett, ha nem is egyforma mértékben. A gyerekek és kamaszok számára azonban ez sok esetben sokkoló és romboló, egészségkárosító hatással bír. A testmozgás, a szabad levegő és szociális kapcsolódás olyan természetes része az életüknek, ami hozzájárul a mentális és fizikai kiegyensúlyozottsághoz. Mindhárom tartós (a legtöbbször együttes) megvonása komoly, olykor drámai hatás válthat ki a korcsoportban.

Most azonban a felnőttek feladata, hogy a gyerekeket, kamaszokat segítsék abban, hogy egy új, akár a pandémia előttinél is jobb minőségű, egészséges életvezetési mintát alakítsanak ki. Ennek során cél, hogy kedvet és lehetőséget teremtsenek a közösségi élmények megszerzésére és a fizikai aktivitásra – az újranyitás során még mindig szem előtt tartva a biztonságos távolságtartás szabályait és a fokozatosságot.

Beszűkült tér, beszűkült mozgástartomány

Az egy évvel ezelőtti, majd 2021 őszén ismét életbe lépő korlátozások egyértelműen megmutatták hatásukat az iskolás korcsoportokban. Első és legszembetűnőbb hatás a fizikai tér korlátozásával egyenes arányban a fizikai aktivitás csökkenése. A Magyar Diáksport Szövetség már az első hullám és az idei karantén időszakában is felmérést indított azzal a céllal, hogy megvizsgálja, hogyan hatottak a bevezetett korlátozások a 6 és 18 év közötti diákok testmozgási szokásaira.

A kutatásokból az derült ki, hogy igen alacsony volt azok aránya, akiknek a testmozgásmennyisége és intenzitása elérte az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott napi legalább 60 percet: 2020-ban csupán a lányok 16,3 százaléka, míg a fiúk 23,8 százaléka mozgott minimum ennyit, ez az arány pedig 2021-re a felére csökkent. A legnépszerűbb mozgásformák a séta, a kerékpározás és a kocogás/futás voltak.

Ezzel párhuzamosan a gyerekek képernyő előtt töltött ideje jelentősen meghaladta az ennek a korosztálynak ajánlott napi legfeljebb 2 órát, hiszen tavaly hétköznap átlagosan 3,7 órát, hétvégén 3,5 órát töltöttek a gyerekek a képernyők előtt, ami 2021-re hétköznap 5,2 órára emelkedett. Ehhez képest a digitális iskolai munkarendben a mozgás sok esetben nem is kapott teret: 2020-ban a tanulók több, mint a negyede (27,9 százalék) azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem vett részt online testnevelésórán; ez 2021-re kicsit javult, 13,6 százalékra.

„A testnevelésórák elmaradása, a szabadidős sportolás eltűnése, a napi mozgásról való leszokás nemcsak fizikai, hanem mentális tüneteket is eredményez. A sport, a rendszeres mozgás segít az önállóság és a küzdeni akarás kialakulásában, sőt fejlesztésében, elmaradása pedig ennek az ellenkezőjét okozza. A mozgás hiánya az elsődleges fizikai jeleken túl gyorsan mutat lelki, viselkedési tüneteket, mint enerváltság, mentális lustaság, akaratgyengeség, céltalanság és örömtelenség érzete. A rendszeres fizikai aktivitás, a napi mozgás visszaépítése a gyerekek, kamaszok életmódjába most az egyik legfontosabb feladata a szülőknek, pedagógusoknak, a társas élet újraindítása mellett” – fogalmazott Boronyai Zoltán, az MDSZ testnevelési szakértője.

Unalom, ingerlékenység, magány

Az előzőn túl számos további felmérés és kutatás vizsgálta az utóbbi egy évben a pandémia jelenségének a gyerekekre gyakorolt hatásait. Egy európai felmérésben 3 és 18 év közötti iskolások szüleinek megkérdezését követően az eredmények azt mutatták, hogy 85,7 százalékuk szerint gyermekeik érzelmei és viselkedése megváltozott a karantén alatt. A leggyakrabban megfigyelt változások a koncentrálási nehézségek, az unalom, az ingerlékenység, a nyugtalanság, a magány és az aggodalom voltak.

A kanadai Hospital for Sick Kids új kutatása szerint a világjárvány első hullámában a gyermekek és a fiatalok nagy többsége mentális egészségkárosodást szenvedett. A társadalmi elszigeteltségből származó nagyobb stressz, beleértve a fontos események törlését és a személyes társas interakciók elvesztését, erősen összefüggött a mentális egészség romlásával. A megváltozott viselkedés részint az ő eredményeik szerint is a jelentősen lecsökkent mozgásmennyiségnek és intenzitásnak köszönhető.

Elmaradt a leválás

A kisebb gyerekek talán jobban vették az akadályokat, hiszen ők még szívesebben töltenek időt szüleikkel, és motiválhatók családi kirándulásokkal. Nehezebb helyzetbe kerültek ellenben a kamaszok. „A serdülőkor önmagában is egy szélsőségekkel teli időszak, amit a járványhelyzet és a kijárási korlátozás tovább nehezített a kamaszok számára.

Ezek a tényezők akadályozhatták a serdülőkori leválást és identitáskeresést,

pedig a leválás, mint ennek a korszaknak a legfontosabb feladata, áthatja a szülőkhöz és a családhoz való kapcsolódást is” – mondja Pap Erika, a MURMO Szakpszichológiai Központ szakmai vezetője, az MDSZ mozgásra ösztönző kampányának pszichológus szakértője, aki szerint a családoknak érdemes azokat a közös megküzdéseket együtt feleleveníteni, amelyek visszaállíthatják a családi rendszer rugalmasságát, és a kamaszok lélektani szükségleteihez is illeszkednek.

Engedd ki a valóságba!

Nehéz feladat a szülőnek több hónapnyi féltés, akár tiltás után most azt mondani a kamasznak: menj, légy a kortársaiddal! Pedig a kamaszoknak most erre van szükségük. Boronyai Zoltán szerint a kampányuk pontosan azt a célt szolgálja, hogy a gyerekek jobban legyenek lelkileg – és ennek elengedhetetlen része a mozgás, a szabad levegő és a barátok. Az MDSZ a „Mozdulj ki a valóságba!” üzenetét a gyerekeknek, tinédzsereknek szánja. A fiatal generációt influenszereken és egyéb közösségi médiás tartalmakon keresztül inspirálják a társas együttlétekre és arra, hogy éljék meg a mozgás nyújtotta örömöket.

a saját felületeiken, erősítve a kampány inspiráló üzeneteit.

Az „Engedd ki a világba!” üzenet pedig kifejezetten a szülőknek szól, hogy bátorítsák a gyerekeiket arra: minél több időt töltsenek mozgással a szabadban, illetve szerezzenek új élményeket a barátaikkal. A kampányban egy testi és lelki feltöltődésre tippeket adó aktivitáskerék is szerepet kapott, amit Budapesten, a Városligetben állítottak fel, és ami virtuálisan is megjelenik a kampány weboldalán. Ezen az eszközön mindenki kipörgetheti a következő aktivitását: fusson fel az első szembejövő lépcsőn, szálljon le a buszról és gyalogoljon, rögtönözzön rollerversenyt stb.

A kampány szakértői szerint fontos, hogy a szülők mellett a pedagógusok is megértsék a gyerekek, kamaszok kihívásait, és támogassák a lelki egészség és egyensúly újbóli megtalálását. Emiatt fontos, hogy a még előttünk álló májusi-júniusi tanítási időszakban az elmaradt foglalkozások bepótlása, a felzárkóztatás és a különórák csak a szükséges mértékben jelenjenek meg az iskolák életében, ne azok domináljanak. Hogy miként segíthetik a felnőttek a tizenéveseket a fentiek kapcsán, arról a kampány szakértői ajánlásokat fogalmaztak a www.engeddavalosagba.hu weboldalon.

(via Lwp Kommunikáció)