"A csillagok alatti tájon átlátszó minden, nem reagál, tavak tétova hangjai, a szavak, az ébredés, arra vágyódik, hogy Anya újra magába fogadja, és beszéljen a Meg Nem Érintettel, kérdezi, egy álom, suttogás és álom, hogy mindent elönt az álom, a laza kenyérszeletek ívei, a történetek, a szomorúság, a felfogott valóság, könyörgök, mondja a nevem, az élet, és fehérség, minden mondatomat érti, üveglap alatt olvasni, nem kell többet az éjszakából, a fehér éjszakából, a távolságból, a darabjaira széthullott test, évekkel ezelőtt a pókok, ma nem tudom hová, kimondja a kérdést, kislányom, kislányom, hogy fogod azt a kést, szelíden hozzám ér, enni ad és idegen, a Meg Nem Érintettel beszélget órákon át, haját fésüli a tükör előtt, húsa rózsaszínű."
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások