Nápoly varázsló hírében álló hercegét cinikus árulással megfosztják hatalmától, és lányával együtt száműzik egy szigetre. 11 év telik el, de a múltbeli sérelmek, a düh, a bosszúvágy nem csillapulnak. Egy hajótörés a trónbitorlókat a száműzött kezére játssza.
Mi származhat ebből? Megtorlás, vagy megbocsátás? Igazságtétel, vagy vezeklés? Egy pók stratégiája bontakozik ki a szemünk láttára, egy háló, amely lassan foglyul ejt mindenkit.
A Vihar (1611) Shakespeare kései művei közé tartozik, főszereplőjében sokan az írót sejtik. A téma kapcsolatban áll a kor utazási lázával, és kirajzolódik belőle a későbbi robinsonádokra jellemző morális ellentét - civilizáció és természet küzdelme -, ez azonban nem érinti a mű alapvető kérdését. Shakespeare drámáját - az addigiaktól eltérően - a hármas egység szabálya szerint szerkesztette. A bűnbocsánat és megbánás hosszadalmas lelki folyamatát az események végkifejletére koncentrálva, összesűrítve tárja fel. A történetet Prospero köré csoportosítja, minden tőle és bűvös hatalmából indul ki. A lineáris vonalban haladó cselekményben alig történik bonyodalom.
Szeredás András a dráma végét visszahelyezi Milánóba - ott mondatja el Prosperóval a feloldozást jelentő beszédet. A vihar-jelenetet teljes egészében kihagyja, több másikat pedig felcserél. Célja a főszereplőt mardosó bosszúvágy és taktika bemutatása. A hangsúly áthelyezése érdekében átformált szöveg megőrizte Babits nem kifejezetten hű, de erőteljesen költői jegyeit, és Tandori nyersebb, vadabb világát. "A színdarab alapjául bátran vállalt lopás szolgált" - ironizál Fodor. Segítségül hívták Shakespeare egyéb műveit: részletet kölcsönöztek a Szeget szeggel Angelojától és Hamlet sírásóitól, illetve egy-egy idézetet Marlow, Büchner és Beckett műveiből is.
A(z) Stúdió "K" Színház előadása
Hozzászólások