Zsótér Sándor eredetileg a Színművészeti Egyetem kertjébe helyezte el Lír című előadását. Így a végzős osztály tagjai szó szerint beleásták magukat Lear király tragédiájába. A Lír helyszíne két sírgödör, amelyet a szereplők hol ásnak, hol betemetnek. " A helyszín adottságai azonban nem merülnek ki ebben a következetesen végigvitt, egyszerűen megfejthető ötletben. A végzős hallgatók magától értetődően használják fel a kezük ügyébe kerülő "kellékeket" (ásókat, fákat, faleveleket, slagot, földet), így a hely nem csak temetőként, de a családi idill egyik lehetséges helyszíneként, kertként is működik, sőt magát a Természetet is beidézi az előadásba. A szereplők ruhatáruk megkopott darabjait viselik: földtúrásra alkalmas mackónadrágot, kapucnis pulóvert, szigetelőszalaggal összeragasztott tornacipőt. A szabadtéri előadás színpad, hangosítás és világítás híján minden színpadiasságot nélkülöz: visszatér a természetbe. A szereplők bemocskolódnak a frissen ásott földdel, faleveleken üzennek egymásnak. Zsótér Sándor nem mindennapi feladat elé állítja a színinövendékeket, akiknek színpadi eszközök segítsége nélkül, komoly fizikai munka végzése közben kell helyt állniuk.

A(z) Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) előadása