Lear király

előadás, 2008.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

A század- illetve ezredfordulók mindig is félelemmel töltötték el az embereket, hiszen valami véget ért és valami új, ismeretlen vette kezdetét. A Lear király születésekor 1605-öt írtak és vészjósló jelenségek - üstökösök, napfogyatkozás, I. Erzsébet halála - hirdették a világvégét. Ezt a hangulatot fogalmazta meg Shakespeare Lear király című tragédiájában, melynek központi hőse már élete végén jár. Ez egyben a dráma különlegessége is: mi történhet még egy a halálához közeledő idős emberrel? Az idős Lear elhatározza, hogy lemond koronájáról, és birodalmát felosztja három lánya között, aszerint hogy melyik szereti őt a legjobban. Hogy végleg megszabaduljon a királyi felelősség terhétől, próbára teszi őket. Cordélia, a legkisebb -, akinek szeretetében leginkább bízik - megtagadja apja gyerekes kérését: "Szeretem felségedet tisztem szerint, sem többé, sem kevésbé." Lear dühösen kitagadja lányát az örökségből, és a két idősebb, Goneril és Regan között osztja fel birodalmát. Kent grófja, a király hű alattvalója szembeszáll a királyi tekintéllyel, megkérdőjelezi a döntés helyességét, ezért a király száműzi őt... A király döntése nyomán kialakult kaotikus helyzetben a többi szereplő is dönteni kényszerül. Kent, a Bolond és Gloster megmutatják, mi az önfeláldozó hűség, miközben ők is megélik saját tragédiájukat. Gloster sorsa hasonló mint Learé: a fiúi szeretet látszata és valósága közt ő sem tud különbséget tenni, és ezért bűnhődnie kell. Lear hajlott kora ellenére meggondolatlan és gyerekes tettekkel jut el mindennek kezdetéhez és végéhez. Lemond koronájáról, vagyonát felosztja lányai között. Ki-ki érdeme szerint kap az örökségből, aszerint hogy mennyire szereti apját. Cordélia, legkisebbik révén, ha tudná sem akarná túlszárnyalni nővérei nyelvi bravúrjait. Emlékezzünk vissza arra a mesére, mikor a három nővér közül a legkisebbik lány úgy szerette apját, mint az emberek a sót. Természetesen Learnek sem tetszik a válasz és kitagadja Cordéliát az örökségből. A meggondolatlan döntések sorozatáért azonban keményen megbünteti az élet. A történet meseként indul és véres bosszútörténetként végződik. Az emberi butaság és a világmindenségben rejlő ősi gonoszság olyan mértéket ölt itt, melyre nincs magyarázat. Az ok-okozati összefüggések egyre mélyebbre húzzák a hősöket és csak nagyon kevés remény marad az új élet lehetőségére.

A(z) Magyarországi Német Színház előadása

Bemutató időpontja:

Stáblista

Hozzászólások