Karamazov testvérek

színmű, magyar, 2014.

Értékelés:

12 szavazatból
Szerinted?

Dosztojevszkij regénye a világirodalom egyik legnagyobb hatású, örök érvényű darabja. Minden mozzanatában minden benne van: szeretet és undor, aljasság, kéjvágy és testvéri érzelmek, gyilkos indulatok és tiszta szerelem. Éteri vágy a jóságra, a világ megértésére, az élet értelmének megtalálására.

Három fiútestvér (vagy négy, ezt nem tudhatjuk biztosan) és egy zsarnoki apa. Zavaros pénzügyek, bonyolult féltékenységek, hiábavaló békítési kísérletek - végül gyilkosság, öngyilkosság, börtön, őrület. És a halhatatlan remény, hogy mindebből van kiút.

Dosztojevszkij regényéből számos színpadi adaptáció született, a Radnóti Színház-beli változat a megrendítő gyilkossági dráma révén elsősorban a legfontosabb regényalakok szinte emberfeletti küzdelmét állítja előtérbe, azt a küzdelmet, amellyel a választ keresik a kínzó és fölemelő, örök emberi kérdésre: miért élünk?

A(z) Radnóti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2014. december 21., Radnóti Színház

Stáblista

Hozzászólások

kkanai 2018 máj. 31. - 22:03:22
Jól látom, hogy volt színházi közvetítés ?
http://tv.24.hu/musorok/musor/karamazov-testverek/

Van esetleg valakinek ötlete, hol lehet visszanézni ?
Redfield 2016 okt. 18. - 06:02:55
Nos, érdekes volt mindenképp úgy látni a darabot, hogy csak férfiak szerepeltek benne. Tény és való, hogy a regényben a nõk mind inkább mellékszálat képviseltek, illetve, hogy így is három órás volt az elõadás, és ha nem spórolják ki õket, meg még több mellékszereplõt, és néhány jelenetet, például az egyik testvér letartóztatását, vagy a tárgyalást, akkor lett volna ez négy órás is. Egyébként hozzá nem ad, legfeljebb a vetítéssel érzékelteti, hogy a történet felett már a modern kor szelleme is ott lebeg, tehát nincs nagy eredetiség. Viszont vannak nagyon jó alakítások, többnyire szöveghû adaptáció és egy nagyon súlyos, gondolatébresztõ darab. Sokkal keményebb is így, mint könyvben, hiszen itt nincs idõnk megrágni, hányni-vetni a szavakat és a karakterek bizony rendesen elfilozofálgatnak, vívódnak. Kedvencem a zseniális elsõ szín, ami talán a regényben is a leges legelején van, itt majdnem az összes fontosabb szereplõ jelen van, és egy családi perpatvar ürügyén azonnal be is mutatkoznak, ki azzal, hogy csendben áll, ki azzal, hogy hangos és vádaskodó, mindenesetre egy vitában sokat elárul az ember önmagáról, és közben a másikról is, miközben a helyzet nem veszíti el természetességét, így örömmel töltött el, hogy most láttam megelevenedni, illetve, hogy az egész történetet.
Még annyi negatívat találtam benne, hogy a kisfiú, aki 3x tûnik fel, de tényleg csak pár másodpercre, nem lett kilistázva a szereposztásban a prospektuson, de aki szereti a regényt, az nem fog csalódni.
9/10
Nagy Gargantua 2015 jan. 14. - 01:29:27 9/10
Nagy vállalkozás a nagyregényt nyolc férfiember kb. 3 órai játékával megjeleníteni. Teljességében valószínûleg annak válik feldolgozhatóvá, aki már ismeri a mûvet. Telt ház, a figyelõ közönség érezte a feszültséggel teli részeket is, és vette az oldottabb pillanatok hangulatát is. Van remény!
9/10
FElepHánt 2014 dec. 22. - 16:39:35 9/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

KARAMAZOV TESTVÉREK---Valló Péter---Radnóti Színház

Dosztojevszkij-t színpadra vinni istenkísértés, Morcsányi Géza dramatizálása jelenetezésben, dialógusokban nagyszerû, csökkenteni kellett volna a színpadképtelen filozofálást és mellõzni a Nagy Inkvizitor betétet.
Valló Péter rendezése szokatlan korszerûséggel használja Bagossy Levente játékterét, végre illusztratív muzealitás helyett, az ajtónyílásokban elhelyezkedõ szereplõk közti viszonyulások jelenítõdnek meg. Találóak a nagybetûs címek, egészen kiválóak a mondatok közé ékelt zenei fragmentumok. Sosztakovics, Snittke fikarcnyi motívumai rengeteget segítenek az atmoszféra megteremtésében.
Az úri közönség bizonyára beájul Gáspár Sándor vitathatatlanul hatásos öreg Karamazovjától, de ez azért, színészi ereje ellenére, igencsak közelít a mórikálós paródiához. Annál csodálatosabb a három testvér!
Adorjáni Bálint robbanékony hevessége imponáló, de magábaszálló metamorfózisát is hiteles eszközökkel jeleníti meg. Ideális Aljosa Rétfalvi Tamás, kevés a szövege, annál szuggesztívebb a belsõleg megélt karakter, mely kõsziklaként tart ellent a szenvedélyes kitöréseknek. Szabó Kimmel Tamás, végtelenül szimpatikus eddigi sikerei után, a kétarcú Iván,
a racionálisan célratörõ, hidegfejû cselszövõ, majd magát bûnbánó õrületbe hajszoló testvér szerepében pályafutása elsõ igazi csúcsára ért. Hasonló fordulatot jelent Pál András esetében a Szmergyakov-alakítás, gátlástalan férfi-idolok után a meghunyászkodóan aljas,
mégis józan okossággal igazságosztó szolgáló. Azok a félszeg hangsúlyok, azok a hitvány félrepillantások! Ragyogó munka!!!
A Revizor után most már másodszor dicsérjük Valló Péter-t, példás rendezése merész vállalás, színházi élmény, amely átélhetõ közelségbe Dosztojevszkij világát. Azonnal újraolvassuk, - ígérjük, a filozofikus passzusokat sem ugorjuk át...