Mészöly Miklós zseniális drámája, a múlt rendszer viszonyainak erős kritikája miatt, csak jóval a megírása (1957) után kerülhetett színre, ám a viszontagságok és a cenzúra akkor sem kerülték el. Meglepő azonban, hogy a darab máig nem talált utat a színházhoz. Ezt a hiányt szeretné betölteni ez az előadás, amely Mészöly szövegét mai viszonyokra alkalmazza, illetve a darab mindenkori, általános emberi és gondolati tartalmát szándékozik kibontani.
A szerző burleszk tragédiának nevezte művét, mely ugyanakkor tipikus mészölyi abszurd parabola is. Hogy ki az Ablakmosó? Milyen céget képvisel? Miféle hatalom képviselője? Mi számít illúziónak és mi valóságnak? Olyan kérdésekre keressük a megoldást, amelyek paradoxont rejtenek, amelyekre nincs kizárólagos válasz, vagyis minden válasz egyszerre érvényes, hiszen: "Bárhová nézünk, a lehetségesbe ütközünk; s bárhogy forgatjuk is, a lehetetlen az, ami devalválódott. (...) Lemondva minden lehetőségről, abszolút felelősségre ítéltük magunkat - s ez tagadhatatlanul hősies vállalkozás. De éppen azért, mivel nincs áthárítás, nincs végzet, sors és elrendelés se: csak a magunk csendje és a magunk kozmikussá növő lármája van." (Mészöly Miklós: Jegyzet a darab ürügyén)
A(z) Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis előadása
Hozzászólások