Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Ascher Tamás Háromszéken

dráma, magyar, 2017.

+ 7 kép

+ 11 kép

Értékelés:

34 szavazatból

Szerinted?

9 hozzászólás

A Pintér Béla Társulat és a Katona József Színház koprodukciója

Neked, ki ezeket a sorokat olvasod,
S örülsz, hogy újra találkozol itt a nevemmel,
Neked ajánlom e készülő darabot,
Fogadd őszinte szeretettel!

Izgulok, mert most, nyár derekán, mikor e szavakat begépelem,
Épphogy csak beexponáltam hosszúra tervezett műremekem.
Ott tartok, hogy a Katonavári Kaposa József Színház három művésze,
Elhagyja a Királyhágót és belép Erdély területére.

Szóval meg kéne még írni a közepét meg a végét,
Lesz benne autentikus és afféle "szerzett zene",
Az Anyeginre emlékeztethet verses szerkezete,
És az ifjú Bezerédi Zoltán mondja majd a meséjét.

A néven nevezett kortársakkal, gúnyos és könyörtelen leszek,
De csak olyanokat írok bele, akiket szeretek.

Pintér Béla

A(z) Katona József Színház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2017. december 17., Katona József Színház

Stáblista

Szereplők

Fekete Ernő

Keresztes Tamás

Bezerédi Zoltán

Jordán Adél

Takátsy Péter

Pintér Béla

Szirtes Ági

Enyedi Éva

Rajkai Zoltán

Fodor Annamária

Takács Géza

Thuróczy Szabolcs

Elek Ferenc

Pálos Hanna

Dankó István

Alkotók

rendező: Pintér Béla
díszlet: Khell Zsolt
jelmez: Benedek Mari
dramaturg: Enyedi Éva
zene: Ökrös Csaba

Hozzászólások

10/10

Basszátok meg!
ez a top! - ez az a színjátszás, amiért ez még egyszer meg kell majd néznem.
köszönöm! - a fantasztikus élményt.

Válasz

Kutyába lemenni tudtommal kb. azt jelenti: megalázkodni, behódolni főnöknek, hatalomnak stb. Nekem nem úgy tűnik, hogy Pintér Béla ezt tenné. Vagy csak nyelvi kisiklás?

Válasz

"Véletlenül" ültem be az Ascher Tamás Háromszéken -re, de nagyon-nagyon örülök neki. Hol röhögtem, hol a sírás határán voltam. PINTÉR BÉLA ZSENIÁLIS, egyedi, bátor, különc - és profi. Imádom :) Az Ascher Tamást játszó Keresztes Tamástól teljesen kész voltam :) 10/10

Válasz

Sajnos Pintér Béla mélyrepülése tovább tart. Egyre gyengébb darabok készülnek, méltatlanok a korábbi klasszikussá vált opusokhoz képest. Kellene egy kis alkotói szünet, mert az életmû aprópénzre váltása megkezdõdött, nagy kár lenne, ha ez a folyamat nem állna meg. Már a Bajnok is necces volt, de ez az újabb kísérlet már majdnem minden eleme kínos, méltatlan mind a szerzõhöz, mind a Katonához. Az extraprofitért nem kellene lemenni kutyába.

Válasz

Voltaképpen nem kellett válaszolni a Válasz alpári kihívására, hogy a Katona foglalkozzon Máté Gábor magánéletével, de nagyon jó, hogy megtette. Mégpedig úgy, hogy példát mutatott, miként nyúljunk saját sebeinkhez. A színmû bemutatta, hogy Máté nem egy karakán ember. És ezt Máté hetente bemutatja színházában. Micsoda karakánság!

Válasz

Csaknem két éve mutatta be a Katona József Színház Giacomo Puccini mûveinek -elsõsorban A köpeny zenéjének- felhasználásával az ott és akkor szerzõként-rendezõként egyaránt debütáló Pintér Béla A bajnok c. színdarabját. Az egyik internetes portál nem túl szerencsés ötlettel hozzávarrt a darab cselekményéhez egy általuk azzal összefüggésbe hozott és politikai áthallást is tartalmaz(hat)ó valós szerelmi háromszög-történetet, aminek következtében egyik-másik kormányközeli médium "farkast" kiáltott és elégtételt illetve egyfajta kompenzációt követelve kifejezte azon óhaját, miszerint és ezek után akkor Pintér Béla írjon egy, a színház igazgatója, Máté Gábor magánéletének árnyasabb oldalát bemutató darabot. Máig nem látom, nem értem a fenti két dolog közti összefüggést, de már elöljáróban leszögezem: köszönet a Pintér Bélára és Máté Gáborra ráröppenõ kormányközeli médiumnak, mert ötletgazdaként új alkotás megírására ösztönözte a szerzõ-rendezõ-társulatvezetõt és akarva-akaratlanul új produkció kihozatalát generálta a Katonában. S mivel Pintér Béla aktuális, divatos és fontos, a hálás közönség, a hálás alkotók és a hálás utókor nem fogja elfelejteni a média eme inspiráló gesztusát.

Az Ascher Tamás Háromszéken két, eléggé elkülönülõ -szünet nélkül játszott- részbõl áll össze, nem teljesen egységes egésszé, de az összhatás így talán még ütõsebb. A darab elsõ felében a szerzõ görbe tükröt tart egy korszak két legmeghatározóbb színháza és azok vezetõi elé egy elképzelt erdélyi -mondjuk így- szakmai utazás apropóján, a második, valamivel rövidebb részben, a mûvészek hazatérését követõen bontakozik ki a dráma. A nyitó majd a háromszéki jelenetek a vígjátéktól a paródián át a vásári komédiáig terjedõ széles skálán mozogva kacagtatóak-röhögtetõek, olykor már-már röhejesek. Ettõl válik a cselekmény még döbbenetesebbé, fagy meg a levegõ még jobban, amikor az addig kuszán szerteágazó cselekmény egyetlen momentumra, az ambiciózus, ám érvényesülési igyekezetében megesett erdélyi színésznõcske további, itthoni sorsára fókuszál...vagyis arra az eseményre és következményeire, ami az egész színdarab megírását kiváltotta, nevezzük néven: arra a közkeletû városi legendára, miszerint Máté Gábor színész-rendezõ-színigazgató egykoron arra kényszerítette egyik teherbe esett kedvesét, hogy vétesse el a magzatot. ("Félre": saját elmondása szerint Máté Gábornak sosem volt erdélyi barátnõje.) Ezzel el illetve vissza is érkeztünk a bevezetésben már említett alapszituációhoz: Pintér Béla megírta A bajnok bemutatása után egyesek által elvárt "esetet", néven nevezve a "tettest", Máté Gábort, ugyancsak néven nevezve -sõt, címszereplõvé elõléptetve- egy lehetséges "társtettest", Ascher Tamást valamint harmadikként Bezerédi Zoltán színészt. Más néven, de elég jól beazonosíthatóak még a két csúcstársulat, a pesti Katona József és a kaposvári Csiky Gergely Színház vezetõi-rendezõi: Babarczy László, Zsámbéki Gábor és Mohácsi János is, vagyis azok, akik a két mûhely mûvészi munkáját évtizedekig meghatározták és részben még ma is meghatározzák. Mindenki megkapja itt alaposan a magáét, de Pintér Béla önmagát sem kímélte, amikor saját ifjúkori személyét is beleírta eme erõsen belterjes szösszenetébe. Talán ez a szó: belterjesség, ami mindenkinek eszébe jut a színházból távozóban, abból a színházból, amirõl -a Csiky Gergely mellett- jelentõs részben maga a darab is szól, és ahol a darab megírását "ihletõ" személy az aktuális igazgató. Így harap bele Pintér Béla a saját...nem, ne tessék semmi trágár szótól tartani (akad az elõadásban bõven), szóval így harap bele Pintér Béla a saját kollégáiba, a saját szakmájába, és önmagába is; de hát ezt várták és ezt várták el tõle! És õ többet adott ennél, talán a kelleténél többet is: egy belterjes, a laikusoknak nem mindig és nem teljesen beazonosítható panorámaképet a honi színházi élet -egyik?- legprominensebb körérõl. Mindezt mindvégig versformában, népzenével-néptánccal, síppal, dobbal, nádi hegedûvel, Anyegin- és Három nõvér-parafrázisokkal, sok-sok (ön)iróniával és egyebekkel.

Pintér Béla rendezõként -mint rendesen- tökéletes. A számára még mindig szokatlan, "katonás" környezetben és társulattal, néhány saját színészével ráerõsítve kifogástalan munkát végez és -mint rendesen- játszik is a darabban, erdélyi rendezõt. Állandó tervezõje, Benedek Mari jelmezei korhûek (a 90-es években járunk), Khell Zsolt díszletei megfelelõek. Ökrös Csaba zenéjére élõ zene szolgáltatja a talpalávalót, a színészek sokat énekelnek és derekasan ropják az erdélyi táncokat. (Koreográfus: György Károly) Kisebb szerepekben -már ha Pintér Bélánál egyáltalán vannak "kisebb szerepek"- hozza formáját Szirtes Ági, Pálos Hanna, Borbély Alexandra, a "pintérbélás", a produkciót dramaturgként is jegyzõ Enyedi Éva, Takátsy Péter, Kovács Lehel, Rajkai Zoltán, a szintén "pintérbélás" Friedenthal Zoltán, a Pintér Bélát plasztikusan alakító Dankó István, és "egy igazgatót-két színésszel játszatva": Elek Ferenc és Thuróczy Szabolcs, utóbbi ugyancsak Pintér Béla és Társulatából.
Bezerédi Zoltán, egykori kaposvári, ma "katonás" színészként önmagát alakítja, narrátorként vezet végig a komédiától a drámán át a tragédiáig vezetõ hosszú úton, megkockáztatom: a darabban s tán azon kívül is egyfajta híd õ a két színház között. Fekete Ernõ hibátlanul, felkészülten játssza Máté Gábort: a próbák alatt talán még saját fõnöke is instruálhatta olykor: "ilyen voltam". Nagy monológja ugyanolyan hatásos mint amikor tavaly ugyancsak Szilveszterkor a Kamrában az Ahogy tetszik híres Jacques-monológját ("Színház az egész világ...") hallottuk tõle. Itt arról elmélkedik, érdemes-e élõ személyekrõl, személyek köré színmûvet írni. Természetesen igenlõ választ kapunk. Keresztes Tamás egészen kimagasló Ascher Tamás szerepében; nemcsak külseje, de gesztusai, hanghordozása, járása: személyisége is olyan, hogy maga Ascher sem tudná jobban csinálni...ám senki ne gondolja azt, hogy Keresztes csupán utánoz vagy parodizál. Átlényegül Ascher Tamássá. Az elõadás csúcsteljesítményével azonban még õt is felülmúlja az erdélyi színésznõ alakjában Tordán Léda azaz Jordán Adél. Játéka, beszéde, éneke, a figura mint általános és napjainkban sokat emlegetett jelenség kibontása (vö."#meetoo") egyaránt lenyûgözi a nézõt, az összeomlás pillanatában viszont éppenséggel mozdulatlan (el)hallgatásával, némaságával vonzza magára mohó tekintetünket. Nagy pillanat!
Szilveszteresti szórakoztató magas-kultúra Pintér Béla-módra - ezt kaptuk s ez nem kevés. Év közben, máskor sem lesz kevés.

Válasz

T.PORT, esedezve könyörgök, javítsák át a szereposztásban:

Keresztes T a m á s játszik a darabban https://hu.wikipedia.org/wiki/Keresztes_Tam%C3%A1s
és nem a kiérdemesült DJ, "Cintula"! https://hu.wikipedia.org/wiki/Cintula

Válasz

6/10

Fredi és. Beni + Galvolgyi Show szint. Jordán Adél megmenti, a 6ból 5pontot neki adtam.
Majdnem minden Pintér Béla elõadást láttam, ez a leggyengebb.

Válasz