Tolcsvay László 1950-ben született Budapesten. A jelenleg elsősorban rockopera és musical szerzőként jegyzett Tolcsvay László a hatvanas évek beat-generációjának egyik kimagasló egyénisége. Klasszikus zenei tanulmányai mellett beatzenekarokban játszik, tizenhat évesen már dalokat komponál. A TOLCSVAY TRIO alapító tagja. 1968-ban válik ismertté, mikor megnyernek a Ki mit tud-ot. Együttesük elsőként ötvözi a rock-muzsika elemeit a magyar népzenével, új utat nyitva ezzel a hazai rockzenének. 1973-ban komponálja Petőfi Sándor versére az azóta már legendássá vált Nemzeti dalt, mely korosztályának himnuszává lett. 1973-tól a FONOGRÁF együttes tagja és zeneszerzője, több mint tíz lemezt készítenek együtt, a 70-es években Kelet-Európa egyik legnépszerűbb zenekarává válnak. Szerepelnek Hollandia, Belgium és Németország színpadain és TV programjaiban is.
A zenekaroknak írt dalai mellett (Első villamos, Jöjj kedvesem), a mai napig írja Koncz Zsuzsa és Halász Jutka dalait is. Közel száz ma már legendás nagylemez őrzi munkáját.
1987-ben komponálja a Magyar Mise című monumentális művét, amelyben ötvöződnek a népi, a klasszikus és a rockzenei hagyományok. A Magyar Mise már formájában is jelképes: együtt énekelnek benne a rock-világ nagy egyéniségei operaénekesekkel, modern ütős-együttes játszik együtt népzenészekkel, beatzenészekkel és egy száztagú kórussal.
Színpadi művei közül a legjelentősebbek a Doctor Herz (Müller Péterrel és Bródy Jánossal), mely tíz évig a Madách Színház sikerdarabja, a musicalt 1991-ben Angliában a manchesteri Royal Exchange Theatre is bemutatta angol szereposztásban. A Mária evangéliuma (Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival) premierje szintén a Madách Színházban volt 1991 Húsvétján. Több nyelvre lefordították és Pozsonytól, Brnoig, Németországon, Ausztrián, Svájcon és Olaszországon át Amerikáig örvendeztette meg az embereket. Dickens Karácsonyi énekéből készült Isten Pénze c. musical (Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival) az 1995-től tizenhárom évig telt házak előtt megy a Madách Színházban, és számos magyar vidéki színház tűzte műsorára. Emellett tíz éven keresztül minden decemberben Ausztriában, Németországban és Svájcban turnézik az előadás. 2015 óta a Budapesti Operettszínház játssza.
1999 szilveszter éjjelén mutatta be a Madách Színház Beszterce ostroma című daljátékát, a darab librettóját ezúttal is Müller Péter és Müller Péter Sziámi írták.
1992-ben Testamentom címmel oratóriumot komponál Bella István verseire, amely a doni magyar tragédia szimfonikus zenekarra és férfikarra írt feldolgozása.
1994-ben a Győri Ballett mutatta be Bábel című táncdrámáját, 2002-ben pedig az ÖrökKörök című balettjét. Az utóbbi kompozícióhoz a verseket Bródy János írta, mindkét mű koreográfusa Bombicz Barbara.
2003-ban komponálja a Rákóczi Fantáziát, melyet a Párizsi Magyar Intézetben mutatnak be. 2004-ben a Római Magyar Akadémián is elhangzott, valamint Kassán és Brüsszelben 2005-ben.
2006-ban Egy mondat a szabadságról címmel kantátát komponál Bródy János versére, melynek a Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében van a bemutatója az 1956-os forradalom 50. évfordulóján.
2013-ban Ördögölő Józsiás tündérmusicaljét Tamási Áron meséjére Bori Tamás verseivel A Budapesti Operettszínház mutatja be.
2015-ben Standhal regénye nyomán készült Vörös és Fekete c. regényes musicaljét mutatják be (Müller Péter Sziámi) a Kaposvári Csiky Gergely Színházban.
Eddig megjelent szólólemezei Várd ki az időt (1983), Kapcsolj át (1993), Fehér zaj (1998), T Monográf (2000). Szerzői lemeze 12 Nő címmel 2002-ben jelent meg, 2018-ban pedig új lemezzel jelentkezik, ’68 címmel.
Munkássága elismeréséül 1989-ben Emerton-díjat, 1991-ben Erzsébet-díjat, 1994-ben Köztársaság Tiszti-keresztjét, 1995-ben Erkel Ferenc-díjat, 2015-ben Magyar Örökség-díjat kap.