Magyar rendező és forgatókönyv író. Kispesten született, később családja a Szovjetunióba került, ahol édesapja Mészáros László szobrászművész, a sztálinista terror áldozatául esett. Mészáros Márta a moszkvai Össz-szövetségi Filmművészeti Főiskolán (VGIK) 1956-ban kapott diplomát. 1956 és 1958 között a bukaresti Alexandru Sagia Stúdióban készített dokumentumfilmeket. Hazatérve egy évtizeden keresztül népszerű tudományos oktató - és dokumentumfilmek rendezője.

Játékfilmesként 1968-ban mutatkozott be az Eltávozott nap (1968) című munkájával. Pályafutásának első korszakában főként a nők döntéshelyzetei, a magatartásukban megnyilatkozó értékvonzódások és attitűdök foglalkoztatták, Holdudvar (1968), Szép lányok ne sírjatok (1970), Szabad lélegzet (1973). A hetvenes évek filmjei: Örökbefogadás (1975), Kilenc hónap (1976), Ők ketten (1977), Olyan mint otthon (1978), Útközben (1979), Anna (1981) - rangos díjakat nyertek nemzetközi fesztiválokon, ennek köszönhetően Mészáros Márta egyike lett a külföldön leginkább számon tartott filmalkotóinknak.

A rendezőnő pályájának harmadik fő szakaszát a '80-as évek jelentik, amidőn sorra születnek a Napló-trilógia darabjai: Napló gyermekeimnek (1983), Napló szerelmeimnek (1987), Napló apámnak, anyámnak (1990). Ebben az időszakban készült még a Piroska és a farkas (1988) című mesefilm. A Magzat (1993) című filmjében visszatért a sajátos asszonyi életproblémák ábrázolásához.