Scarborough-ban született és nevelkedett, 26 éves korában fordult a színészet felé. Sikeresen debütált színpadon, 1928-ban pedig a filmvásznon is bemutatkozhatott (Blue Bottles). 1929-ben feleségül vette Elza Lanchester színésznőt. A harmincas években már Amerikában játszott, a világhírnevet az 1933-as VIII. Henrik magánélete c. film hozta el a számára, amelyért Oscar-díjban részesült. Később olyan alkotásokban volt látható, mint a Lázadás a Bountyn, A diadalív árnyékában, A vád tanúja, vagy a Spartacus. 1955-ben rendezőként is kipróbálta magát, hét évvel később hunyt el Los Angelesben.
Hozzászólások