Az aktuális rész ismertetője: 1998-ban készült a Budapest retró _ Életképek a 60-as 70-es évekből című film, amely kizárólag archív híradók és propagandafilmek felhasználásával igyekezett felidézni néhány momentumot a Kádár-korszak hétköznapjainak hangulatából. Nem a történelmet, politikát, nem a várostörténetet, hanem azt, hogy hogyan éltek az emberek ebben a húsz évben. Hogyan közlekedtek, miket ettek, hová jártak szórakozni. Az idősebbek felidézhetik, a fiatalabbak pedig megismerhetik a korszak híres tárgyi emlékeit: a Panni robogót, a Modex orkánkabátot, a Varia bútorcsaládot, a twist pulóvert, a szimpla feketét. A film öt, egyenként 15-20 perces részből áll: A pesti utca, A pesti lakás, A pesti divat, A pesti autó, A pesti bisztró. Az archív felvételek hol eredeti narrációval láthatók, hol pedig vendégszövegek mennek alattuk rádióhírek, politikai állásfoglalások, reklámszövegek stb. formájában, ezáltal újabb jelentésrétegekkel ruházva fel őket.
A műsor ismertetése: "A Budapesti Egyesítési Emlékbizottság és a Magyar Filmintézet támogatásával készült összeállításunk abból a szempontból tér el a korábbi Budapest-filmektől, hogy ebben kizárólag archív felvételek láthatók. Mozihíradó-, reklám- és rövidfilm-részletek. Ám ezekben nem a fővárossal kapcsolatos történelmi és politikai eseményeké a főszerep. Sokkal inkább a 'város lelkét' kívánjuk megragadni és feltárni. Azt, hogy miként éltek a fővárosiak a hatvanas, hetvenes években. Milyenek voltak az étkezési, öltözködési szokásaik, hova jártak szórakozni. Várostörténet ez szekunder szinten, a budapesti hétköznapok történelme. Öt önálló epizódból álló válogatásunk (A pesti utca; A pesti lakás; A pesti bisztró; A pesti divat; A pesti autó) természetesen szubjektív, nem is lehet más, de nem elsősorban 'személyes városszimfóniát' kívántunk készíteni, hanem egy-egy olyan montázssort, mely híven tükrözi a kor szellemét. Árulkodóak a korabeli filmkészítési szokások is: a fényképezés, a vágás, de legfőképpen a narráció, mind hordozzák a kor stílusjegyeit, őrzik a kor szellemét." (Papp Gábor Zsigmond)
Hozzászólások