Ilyen az, amikor Besson félig komolyan veszi a sci-fit. Több elemében az Az ötödik elemre hasonlít, de szerencsére ez nem egy 100%-ig kínos műfajparódia. A leginkább az A galaxis őrzőit idéző látványvilág, az effektek meg az akciók magas színvonalúak, akadnak remek ötletek, ám a cselekményvezetés gyakran unalmassá válik, valamint itt is befigyelnek szánakoztató motívumok. A főszereplő páros nem túl karakteres, Ethan Hawke szórakoztató a pár perces képernyőidejében, Rihanna pedig azt az egyetlen dolgot műveli a belépőjében, amihez igazán ért (és véletlenül sem az éneklésről van szó!), viszont meglepő módon, a többi jelenetében sem annyira szar.

a hsz-ed Ötös!!....bocs....Tizes!!

Szépen kidolgozott. Egészen jó kis film. Van benne minden, látvány, szerelem, kaland, varázslat, technika. Logikus a történet és szép :)

Marvel- tempó...

Az előttem hozzászólók már mindent elmondtak, úgyhogy 2 +jegyzésem lenne only.
1. 1 laposelemben is több feszültség van, mint ebben a filmben.
2. Palvin Barbi kékvérű ánglius verziója +kérdezi a végén, hogy mit tartogat a jövő?
Neked csillagom, sok kokaint.

Egyébként nem tom hogy hogyan csinálják, de Cara centire ugyanannyi mint a dehan gyerek, és a filmben mégis mindig kisebbnek látszik nála. 173 cm
Mondjuk Tom papa is magasabb még az 180-as kollégáinál is a filmjeiben, pedig csak 170.
Ez ám az igazi művészet.
Muhahaha.

Meg kell állapítanom, hogy L. Besson ezt a filmet valószínűleg gyerekeknek készítette. Az összes filmje közül ez számomra a legértelmezhetetlenebb. Biztos van mondanivalója, mert minden filmnek van, de valójában nem kötött le. Sokkal többet vártam valószínűleg. Vagy én nem tudom felvenni a fordulatot... Látványos, mert animációval már mindent lehet. Igazàn nem találtam benne a francia humort, de a szereplők sem tetszettek. Szerintem lapos, felejthető. De lehet, h csak nem nekem való.

Érdekes módon ez a nem kifejezetten jó (sőt, kaotikus és ügyetlen) történet valahogy egy kellemes, visszanézhető filmmé vált számomra. Ha nem kell rászánnom a teljes figyelmem, akkor a háttértévézéshez ideális, színes, hangulatos, kellően furcsa világot teremt. De objektív értékelésként, első megtekintésre: hát, lehetne jobb is, sőt: jobbnak kellene lennie. A casting csapnivaló. Én DeHaant egyébként kedvelem, de Valeriannak valami annyira nem való, hogy minden egyes jelenetében leugrik a vászonról. Mindegy, hogy játszik, egyszerűen nem neki való, mintha Tom Hanks-szel akarnánk eljátszatni a Titanic női főszerepét. Hiába jó színész, nem lesz jó a cucc. Delevingne mint celeb szimpatikus, mint színésznő értelmezhetetlen. A sztori szétesik, szétmászik, aránytalan, folyton elveszti a fókuszt. Viszont: vannak kellemes, vidám, színes jelenetek, ezért - mint mondtam is - visszanézésre elfogadható. Már persze ha más is használja a filmeket mentális rágóguminak :)

Luc Besson eddigi utolsó nagy dobása 4 éve után is eléggé felemás érzelmeket szül, egyrészt rossznak egyáltalán nem mondható és nagyon becsülendő, hogy a szuperhőscunami kellős közepén egy teljesen egyedi és eredeti ötletből készített filmet, bár kétségtelen, hogy emögött is egy nálunk kevéssé ismert francia képregény állt. Másrészt viszont Besson Az ötödik elemmel annyira magasra tette a saját lécét, hogy nemhogy átugorni nem tudta, de már alatt is csak alig tudta áttuszkolni magát. Azért a filmnek vannak komoly erősségei is, főképp a látvány, amiben Besson mindig is jó volt, például semmivel sem rosszabb, mint a hollywoodi élvonalé, minden percben látszik a beleölt irdatlan pénzmennyiség, ami sztárgázsik híján mind a CGI-re mehetett, ezen kívül Alexander Desplat filmzenéje sem rossz, bár Eric Serra megszokott extravagáns bessoni dallamai azért fájóan hiányoznak. A film két betétdala egyébként kifejezetten jól sikerült, pláne, mert az amúgy zenészként egyáltalán nem tehetségtelen Cara Delevingne énekesnőnek kétségtelenül százszor jobb, mint színésznek. Egyébként főleg a tragikus castingot okolták a film irdatlan anyagi bukásáért, és ebben van is valami, Dane DeHaan a létező legalkalmatlanabb Valerian, itt egyszerűen egy borzalmas ripacs és ezt nem kell ragozni, a topmodellből színésznővé átvedlett Delevingne azért egy fokkal jobb, ellenben legalább jól néz ki és jól is mutat a vásznon, így neki könnyű szívvel meg lehet bocsátani. Clive Owen főgonoszként pedig olyan minimális játékidőt kap, hogy abból még Jack Nicholson sem tudott volna semmit kihozni. Az ötödik elem ebből a szempontból más világ, hiszen azt olyan legendás színészek bohóckodták végig, mint Gary Oldman, vagy a nemrég elhunyt Sir Ian Holm, de az akkor még a világ egyik legnagyobb mozisztárjának számító Bruce Willis, és a filmmel befutó Milla Jovovich is bőven csúcsformában volt, ráadásul mindehhez egy remek forgatókönyv is dukált. És itt jön a lényeg, a Valerian igazi vesztét nem DeHaan, hanem rémes forgatókönyv okozza, sajnos Besson-t Az ötödik elem után valahogy elhagyta az a kiváló humor és arányérzéke, ami a remekműveit, a Nagy kétséget, a Nikitát, a Leon a profit és Az ötödik elemet is jellemezte. A történet hol dagályos, hol összecsapott, Az ötödik elemet oly élvezetessé tevő a kis kikacsintások a repülő kínai étteremtől, Corben mamájának iszonyúan vicces telefonhívásaitól Zorg zseniálisan haszontalan irodai holmijaiig pedig abszolút hiányoznak, helyettük pár kivétellel csak gyenge próbálkozások és kínos cameók maradnak. Azért azt is meg kell jegyezni, hogy mindezek ellenére a Valerian a nézhetőség alsó határát egyszer sem lépi át és a másodvonalbeli filmcsatornák délutáni-korai esti műsorsávjában még évekig bérelt helye lesz. Ki kell emelni, hogy a nézhetőség fenntartásában azért szerepe van az egészen remek szinkronnak is (Földes Eszter előtt le a kalappal), bár Az ötödik elemnek a műfaj egyik csúcsteljesítményét jelentő, a 3 Kossuth-díjat felvonultató Geszti-Dörner-Gállfy-Sinkó kvartettel “súlyosbított” iszonyúan vicces magyar szövege persze egészen más dimenzió. Az viszont szinte bizonyos, hogy a lassan 65 felé járó Besson valószínűleg az utolsó visszatérési lehetőségét puskázta el a Valerian bukásával, nagyon csekély a valószínűsége, hogy megint össze tudjon kaparni 200 millió eurót, vagy dollárt egy A listás szuperprodukcióra.