Egy párizsi galeri összeverődése, hétköznapjai, közelebbről: két fiú sorsa. A főhősöket akkor mutatja be a film, amikor már valamit elkövettek - mindkét fiú börtönből szabadul -, a rendezett életből kiszakadtak. Elhagyatottságukról, kitaszítottságukról, jövőjük lehetőségeiről kapunk hiteles, felkavaró képet. Az egyik fiú megpróbál beilleszkedni, de a társadalom áttörhetetlen falként emelkedik a kallódó fiatalok körül. Feloldhatatlan ellentét feszül a "huligánok" és a felnőttek között. Luntz nem firtatja, ki az okozója ennek a hadiállapotnak, nem mentegeti a fiatalokat, de objektivitásához hozzátartozik a másik fél, a nagyvárosok peremén fáradtan küzdő felnőtt emberek jellemzése is. A francia új hullám nagyöregjének kitűnő filmje, sajnos, semmit sem veszített aktualitásából.