Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Az apáca története

The Nun's Story
amerikai filmdráma, 146 perc, 1959

Értékelés:

29 szavazatból
Szerinted?
36 hozzászólás

Értékelés:

29 szavazatból
Szerinted?
36 hozzászólás
A fiatal Gabriella betegeket szeretne gyógyítani Kongóban apácaként. Bevonul egy kolostorba, ahol a zárda szigorú szabályainak megfelelően él, mindennapjait a tanulás, az imádkozás és a vezeklés tölti ki. Apácává avatása után a Lucia nővér nevet kapja. Karnyújtásnyira a kongói úttól azonban Brüsszelbe küldik egy elmegyógyintézetbe. Mindent megtesz, hogy alázattal fogadja a megbízatást, büszkesége azonban felülkerekedik érzelmein, hite pedig lassan kezd meginogni. Végül teljesül nagy álma, és Kongóba küldik, ahol Dr. Fortunati sebész asszisztense lesz. Az orvos úgy véli Lucia nővér nem való apácának.

Stáblista

Szereplők

Audrey Hepburn profilképe Audrey Hepburn
Gabriella/Lucia nővér
Peter Finch profilképe Peter Finch
Dr. Fortunati
Edith Evans
Emmanuel
Peggy Ashcroft
Mathilde
Patricia Bosworth
Simone

Alkotók

Díjak és jelölések

  • San Sebastian Nemzetközi Filmfesztivál

    1959
    Legjobb rendező: Fred Zinnemann

  • San Sebastian Nemzetközi Filmfesztivál

    1959
    Legjobb női alakítás: Audrey Hepburn

  • BAFTA-díj

    1960
    Legjobb női alakítás: Audrey Hepburn
További jelölések mutatása

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
offtopic
gladiolus 2015 ápr. 24. - 17:43:14
Igen-sosem fogja tudni eldönteni senki, hogy melyik vallás az igazi, és a világ legnagyobb ellentéteinek és véres mészárlásainak ez a legalapvetõbb és legegyszerûbb oka.Sõt, a hétköznapi élet tragédiája is az, hogy az ember az élet értelmét keresi, és nem feltétlenül jó helyen keresi.Nem feltétlenül azt tekinti értéknek, ami valójában az, és ez eredményezi a súlyos erkölcsi torzulásokat.

Egyébként véleményem szerint azok a vallások érnek sokat és érdemelnek tiszteletet, amelyek elismernek és tisztelnek más vallásokat is a sajátjukon kívül, és más közösségekhez tartozó emberekkel szemben toleránsak. Minél jobban azt terjeszti valaki, hogy csak az õ hite az egyetlen igazi és tökéletes dogma a földön, és mindenki más, aki más felekezethez tartozik, tévúton jár, annál gyanúsabb, annál primitívebb és annál értéktelenebb.
Már régóta meggyõzõdésem, hogy minden igazi nagy vallás ugyanazt keresi, csak más istennel az élén, és más liturgikus szokásokkal, de a lényeg ugyanaz, a szeretet, megbocsátás és az alázat másokkal szemben, de lehetõlegl úgy, hogy ne csináljunk hülyét magunkból.
Tehát nem vallásokat kell keresnünk, hanem ezeket az emberi értékeket, és akkor nagyjából élhetünk normális emberi életet.
Semmi értelme annak, hogy pl. bizonyos szektáknak titulált közösségek évezredeket töltenek el azzal, hogy arról szónokolnak, milyen értelmezésbeli különbségek vannak a Bibliákban, hogy a Károli féle vagy a hagyományos Biblia e az igazi-nem lényeges, a bennük lévõ tartalom lényeges.
Volt már rá példa, hogy megkérdezték, miért vagyok katolikus, miért nem látom be, hogy Hitgyülisnek, vagy Krisna tudatúnak lenni sokkal klasszabb. A Hitgyülirõl nem tudok nyilatkozni, de igen-a Krisnások klassz életet élnek, és hitelesek is, viszotn vannak olyan szigorú megkötéseik, amiket én életellenesnek találok-húsevés, szexualitás, gomba, hagyma teljes korlátozása, stb.
Erre azt válaszoltam, hogy az ember csalódhat az egyházban, a papokban és a keresztény emberekben is, kereshet magának különféle isteneket, de Jézus Krisztust, mint Istent, miért kellene lecserélnem egy másik Istenre? Vele mi a gond? Mert komoly kritikát személy szerint Vele kapcsolatban nem tudok megfogalmazni. Persze nem értjük a tragédiákat, de azok megtörténnek más istenek égiszei alatt is.

Lobotómia? Kicsit durva. Az általa elérhetõ állapotot viszont még ma is elérik, igaz most már gyógyszerezéssel, legalábbis a Pofa be c. filmben még alkalmazták, ami jelenkori film, mert ott Jean Reno-nak olyan injekció mixet készültek beadni, amivel ez az ülõk és csak nézek a semmibe típusú, spenótnak nevezett állapot elõidézhetõ. Igaz, õ ott bûnözõnek számított, de mégsem annyira, hogy ilyen eljárással kellett volna hatástalanítani.

Én ezt csak közveszélyes elmebeteg gyilkosoknál alkalmaznám, hogy õk már valóban ne tehessenek kárt senkiben. Azért jó, hogy manapság már nincsenek ilyen módszerek, mert a leírása kicsit durva.

"fognak egy hosszú acéltût, az orron keresztül felnyomják a homloklebenyig és egy pici kalapáccsal beütik az agyba..."

Ha a lepratelep valódi volt, akkor az valóban nagy kihívás, már csak azért is, hogy a betegek így felvállalták az arcukat.
Válasz
10/10
csabaga 2015 ápr. 24. - 16:31:18 10/10
Akkor még nem nagyon voltak gyógyszerek.Nem volt más megoldás,mit a betegek elszigetelése,cella,kád,kényszerzubbony,kikötözés.

A háború után kitalálták a lobotómiát...

Jó hogy írod a nevet.Valójában Sister Luke(Lukács nõvér),hiszen az apácák semleges voltát a férfinevekkel is erõsítették.
Így Vilma nõvér valójában Vilmos(Sister William),az elmegyógyintézet vezetõ apácája meg Kristóf(Mather Christoph) nõvér angolul.

Rám legnagyobb hatást a lepratelep tette,ami igazi volt és a szereplõk tényleg jártak ott.
Engem egy dolog zavar,a bennszülöttek vallásának lenézése és az,hogy "fiúknak" nevezik õket.
Válasz
gladiolus 2015 ápr. 23. - 18:35:27
Megmondom õszintén, szerintem nevetni fogsz, de egy bizonyos részegység maradt csak meg a fejemben régrõl ebbõl a filmbõl,nagyon régen volt, amikor a filmet elõször láttam, fiatal voltam, és csak a félelmetes jelenetek, valamint hangulatok maradtak meg bennem.
Mert azért mi tagadás, voltak ebben a filmben durva jelenetek is, ha az ember képernyõn nézi, nem annyira tûnik fel, de az életben elképzelve amolyan nem igazán nyerõ szituk.Azért nevezem ilyennek, mert a békésen csordogáló cselekménybe hirtelen, váratlanul hasítottak bele, hogy ha esetleg szunyókálnál, akkor garantáltan felébredj. Ezért is jó film, mert végig fenn tudja tartani a érdeklõdést ezekkel az elemekkel, és nemcsak lélektani tépelõdésrõl szól.

SPOILER****

Amikor pl. a hivatástudó és vallásügyileg átszellemült, védtelen apácát hirtelen sitty sutty halálosan fejbevágja a bennszülött kongói pasas, az egy kicsit meredek volt. És meredek volt az is, ahogy Lucia nõvér mindezt hirtelen feltámadt hivatástudattal, szinte érzéketlenül lereagálja a megbocsátásra hivatkozva.

A másik kemény jelenet-és igazából ez maradt meg régrõl- az Arkangyalos. Colleen Dewhurst játssza, szerintem nem lehet egyszerû skizofrént megfelelõen élethûen alakítani, nem is tudom, hogy neki sikerült e, mivel még sosem futottam össze ilyen típusú gyalogossal.Mármint skizóval.Habár az 50-60-as években még úgy látom, ezen betegeknek a félelmetes, horrorisztikus oldalát domborították ki, nem a védtelen, kiszolgáltatott, szenvedõ emberét. És ama sarkított és veszélyes jelenetben a nagy hõs apáca is keresgéli hirtelen, hogy hol lakozik a Jóisten. Masszív és megingathatatlan önbizalma putty, hirtelen szertefolyik.Nagyon tanulságos. :-)

És azért figyelted, hogy miféle kádakban ücsörögtek ott azok a szerencsétlenek? Hogy nem lehetett kijönni a gõzölgõ, forró vízbõl? Azért ez miféle rémséges terápia már, nem?

SPOILER vége****

Mûvészi szempontból zseniális ábrázolásai ezek a realitásnak, a tudatlanságnak, a visszamaradottságnak, az érzéketlenségnek, a szellemi sötétségnek, amiket nagyon hitelesen ábrázol a film.
Válasz
10/10
csabaga 2015 ápr. 23. - 17:00:53 10/10 Előzmény gladiolus
Igen,Götz Anna magas hangfekvése nagyon nem illett oda,de Bács Ferenc sem volt nyerõ az orvos cinikusan nyegle stílusára.
A szinkronban a Reverend Mathert(Rendfõnöknõ,Tisztelendõ Anya)valami miatt több alkalommal Szentanyámnak fordítottak,pedig nem a Pápa nõi változata.
A fõcímzenét meg több alkalommal bevágták oda,ahol semmi keresnivalója nincsen.
Válasz
gladiolus 2015 ápr. 22. - 20:24:27 Előzmény csabaga
Magyar szinkronnal néztem. Hát igen, ehhez a karakterhez ez a magyar szinkron nem igazán illett, vannak hangok, amiket nem szeretek, és ez az egyik ilyen. Valahogy nem volt elég komoly és kifinomult.
Köszi az infókat, kár, hogy az életrajz alanyáról magyarul keveset lehet olvasni, angolul most nincs rá idõm.
Válasz
10/10
csabaga 2015 ápr. 18. - 16:18:05 10/10 Előzmény gladiolus
A filmet milyen nyelven láttad?

A magyar verzióban nem csak a rosszul eltalált szinkronhangokkal,a rossz fordítással kell megküzdeni,hanem még a filmzene sem stimmel.
Korábban írtam ezekrõl itt a fórumban.
Válasz
10/10
csabaga 2015 ápr. 17. - 17:18:53 10/10 Előzmény gladiolus
Az angol Wiki ezt írja:

1905-ben született,1926-ban lépett be a rendbe.1933-tól élt Kongóban.TBC miatt küldték haza.44-ben lépett ki a rendbõl az apja halála után.A film története így nagyjából stimmel.
1986-ban halt meg.
Érdemes az angol oldalon elolvasni,érdekes élete volt.

http://en.wikipedia.org/wiki/Marie_Louise_Habets
Válasz
10/10
csabaga 2015 ápr. 17. - 16:55:19 10/10 Előzmény gladiolus
Magyarul sajnos nem jelent meg.Én sem olvastam,csak mások véleményét(így a tartalmát)ismerem.

A fõhõs ápolónõként dolgozott utána.
Az apácákról rosszat is írtak.Fõképpen,ha az oktatásban dolgoztak.Mia Farrow szerint borzalmasak voltak.
Válasz
gladiolus 2015 ápr. 17. - 12:52:50
Akkor ez egy életrajzi ihletésû film, utánanéztem, :-) Marie Louise Habets életérõl íródott. Megjelent a könyv magyar nyelven is? Mert én csak az angol változatot látom a neten. Gondolom te elolvastad. Mi történt vele azután, hogy elhagyta a rendet, a valós életében? Azért ez érdekelne. Angolul most nem tudom elolvasni sajnos, idõ hiányában.

Még annyi, hogy ezek a rendbéli szokások ahogy te is írtad, valószínûleg napjainkra már rengeteget változtak és korszerûsödtek, már amennyire az egyházat lehet korszerûsíteni, de bizonyos esetekben vannak már pozitív tapasztalataim. De ez mindig emberfüggõ, hogy egy adott pap vagy szerzetes, mint egyed, milyen hozzáállással bír. Én nap mint nap látok szerzeteseket, persze csak távolról, hallomásból, vagy amit a templomban mutatnak a tevékenykedésükbõl, de nem tudok semmi rosszat mondani rájuk, mert szinte csak jó dolgokat tesznek, ez az érem másik oldala.Én a hájas püspököket nem csípem, akik üzletemberek, és mercivel járnak. Az ilyen egyedeknél komoly gondok vannak. Az apácákkal jelenleg nem tudom, mi a helyzet, nem nagyon mozgok közöttük. De egy biztos, hogy nem a fõkötõ és a regula itt a fontos, hanem az evangélium hirdetése, és annak szellemében való munkálkodás.
Válasz
10/10
csabaga 2015 ápr. 16. - 16:35:34 10/10
A példád(Ments meg,Uram!)mutatja,hogy ez a hivatás is változik,"fejlõdik".Az ottani apáca is Krisztus jegyese,de már nincsen apácaruhában,bár ez a rendektõl is függhet.

Olvastad a Nyomorultak c. regényt?A szerzõ részletesen leírja egy apácazárda történetét a XIX.századdal befejezve.Rémisztõ még olvasni is.
Az ottani élet másból sem állt,mint imádkozásból,munkából és önsanyargatásból.A rokonokkal néha õk is találkozhattak,bár ezt az életet nem sokan bírták,fiatalon meghaltak.

Ehhez képest a filmben ezt már nem látni,és a rend hasznos(ápolói) tevékenységet is végez,de még megvan a vesszõ az önsanyargatásra.
Három alapvetõ dologra tesznek esküt:szegénység,szüzesség,engedelmesség.A szegénységbe régen minden világi hiúság(rendes alvóhely hiánya,rendes étkezés hiánya,szokásos ruha,sok beszéd tiltása)benne volt eredetileg.
Az az érzésem,az apácák a puritán és nehéz életükkel voltaképpen vezekeltek mások helyett.
Sohasem gondolhattak magukra,csak másokra.
Milyen bûnöket is vallanak be?Álmodozás,világi vágyak,torkosság,hiúság,a csend megsértése.Cserébe valamilyen belsõ békének kellene eljönnie...

A filmben nagyon oda kellett figyelni,hogy ez az élet ne tûnjön fel rossz színben,bár az egyház így is nehezítette a forgatást.

A valóságban a történet szereplõje bukásként élte meg,hogy otthagyta a rendet.
Viszont nagyon hálás volt Audrey Hepburnnek,akivel a forgatás elõtt találkozott is,hogy milyen jól ábrázolta a belsõ vívódását,kételyeit és szinte rehabilitálta õt.
Mikor Hepburnt a következõ filmje forgatása alatt baleset érte,oda akart utazni,hogy ápolja õt.
Válasz
Összes hozzászólás