Nagyon jó film! Kár, hogy késő este teszik be.

Ugyanazt írtam, mint te korábban, szal a jelzõid vagy mindkettõnkre állnak, vagy egyikünkre sem.

Texas Bill:
"Meg aztán lehet egy film tömény propaganda, de ugyanakkor mûvészileg tökéletes alkotás - ilyennek mondják pl. a Patyomkin páncélost, A jégmezõk lovagját, a Rettegett Ivánt, stb."

Szerintem mûvészet és propaganda egymást kizáró fogalmak, még akkor is, ha néha propagandacélokra használnak fel egy mûalkotást (rendszerint félreértve vagy félig értve), akár a szerzõ beleegyezésével. Mûvészetnél mindig egy nézõpont van, ahonnan megmutatják a dolgokat, propagandánál pedig egy üzenet, amit próbálnak belédsulykolni. Elõbbi elgondolkodtat, szembesít valamilyen problémával, megmutatja az igazságot a maga bonyolultságában, utóbbi pedig sarkos, kiszolgálja az elõítéleteidet (és azokra épít), leegyszerûsíti a dolgokat, féligazságot vagy hazugságot akar veled elhitetni. Ezért mûvészet az Akarat diadala, és ezért propaganda a Jud Süss. Szerintem.

"A német és az angol megtette ezt a 2. VH ill. a gyarmataik elvesztése után."
Ember, mirõl beszélsz? Magyarország nem a gyarmatait veszítette el, hanem a saját területét vették (szerintem inkább csellel ellopták) el tõle.

Szembenézni? Mivel?
Azzal, hogy az elszakított területeken a mai napig (a dúló EU kellõs közepén) is másodrendû állampolgár vagyok a szülõföldemen, az õseim földjén? Azzal hogy pár éve a szlovák nemzeti párt Észak- és Dél-Komárom határán Trianont éltetõ emléktáblát állított és azt ma is rendõrök felügyelik nehogy bántódása essen, azzal hogy éppen tegnap olvastam hogy az egyik szlovák párt a Trianoni békeszerzõdés megkötésének hivatalos napját nemzeti emléknappá akarja nyilváníttatni? Azzal hogy a mai napig hivatalosan háborús bûnösnek számítok mert a Benes dekrétumokat pár éve (már Eu tagként) megerõsítették?
Ne mond azt hogy ennek 100 éve, mert ez most van. Tegnap, ma és holnap.

Ne magyarkodjunk? Mi is a magyarkodás? Magyarkodás az, ha ragaszkodom az anyanyelvemhez, a nemzetemhez, az õseimhez?
Akartak téged bõrfejûek megverni (15 éves lány voltam akkor) a villamoson mert a barátnõddel magyarul beszélgettél?
Elõfordult veled hogy az orvos azt mondta nem lát el csak ha szlovákul beszélsz vele miközben tudtad hogy érti a magyart? Mert velem elõfordult. Addig amíg nem tudod mit jelentett az amikor a rendszerváltás után milyen volt mikor az elsõ "szabad" év szilveszterén a város fõterén nyilvánosan megszólalt a magyar himnusz és a tömegben nem láttál száraz szemet. Meglett férfiak sírtak, hogy ezt is megérhettük. Majd ha eljutsz oda hogy önkéntelenül megkönnyezed, mert annyit jelent a számodra, akkor majd mondhatod hogy magyarkodom, magyarkodunk!

A fimhez visszatérve:
Végre egy olyan film ami bemutatja a történet egy részét.
Egyetlen dolog miatt facsarodik el idõnként a szívem. Nem irigységbõl és nem azért mert elvitatnám az akkoriak bátorságát és hazafiasságát, csupán csak azért mert amikor Sopront nevezik a leghûségesebb, Balassagyarmatot pedig a legbátrabb városnak, akkor kicsit úgy érzem megfeledkeznek azokról akik ugyan olyan hûségesek és bátrak voltak, csupán csak az õ véleménynyilvánításukat semmibe vették, harcukat vérbe fojtották és most tömegsírban nyugszanak.

Egy példa Komárom városából (egy példa a sok közül)- idézek:
"A legsúlyosabb eset azonban a komáromi vérfürdõ, 1919. május 1-én. Komárom máig Európa egyik utolsó kettészakított városa, és amikor ez a kettészakítás megtörtént, a komáromiak érthetõ módon rendkívüli ellenérzéssel fogadták. A vérfürdõ elõzménye egy a meg-nem szállt déli-városrészbõl (amit ma Komáromnak gondolnak oly sokan, pedig a gyönyörû történelmi belváros északon van) kiinduló magyar támadás volt a csehszlovák legionáriusok ellen. Arról ellentmondóak az adatok, hogy ki és miért szervezte, a végeredmény azonban vereség volt. A többség nem harcban esett el, hanem vagy menekülés közben, vagy a fegyverletétel után. A kiképzetlen 17-22 éves magyar fiúk jelentõs része, akiket a lelkesedés hajtott a felelõtlen akcióba, az Erzsébet-szigeten próbált menedéket keresni. Õket a csehszlovákok egész egyszerûen lemészárolták. A magyar halottak számát 100-300 közé teszik, az biztos, hogy 99 embert temettek el a katolikus temetõben (a tömegsírt lásd a fotón). A harcok teljes lezárulása után a csehek még 18, köztük egy 15 éves és három 19 éves foglyot kivégeztek, a kijárási tilalom alatt pedig egy 12 éves gyermeket agyonlõttek."

Ha valakit bõvebben is érdekel a téma, a Felvidéki történetek, itt a link:
http://mandiner.blog.hu/2011/11/23/galamblelku_csehszlovakok_vereskezu_magyarok_kis_szlovak_legendarium_iii

Igen, kurvára mindenki már akkor is a saját világmegváltó, katasztrófális terveit akarta rákényszeríteni mindenkire, az ár nem számít a hatalomért és az ideákért-alapon.

Ebben az értelemben nem tanfolyamot jelent. Leegyszerûsítve egy adott ideológia rendszerbe szervezett propagandáját jelenti. A lényeg, hogy a mûvészi szempontokat felülírják az ideológiai megfontolások.

2008-ban készült, tehát valóban nem a hivatalos kurzus alatt, de ettõl még bizony igenis kurzusfilm, ez a székrekedéses nackó vonal, ráadásul meglehetõsen amatõr a megvalósítás.

Lehet nem volt hadseregünk (és ez Károlyi naivitása volt), és ezért nem akartak a reménytelen ellenállásra biztatni senkit, de hogy bemondja, hogy "mindenki hódoljon be", na ez így biztosan túlzás.