A játékos

The Player
16 éven aluliak számára nem ajánlott amerikai filmdráma, 124 perc, 1992

Értékelés:

48 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

48 szavazatból
Szerinted?
A hatalomvágytól megszállott Griffin Mill az egyik hollywoodi filmstúdió nagyhatalmú igazgatóhelyettes-producere. Egyszóval élet-halál ura, ő az, aki a benyújtott tartalmi kivonatok alapján a filmek sorsáról dönt. Egyik nap Griffin fenyegető üzenetet talál a postájában, majd a fenyegetés később faxon és telefonon is megismétlődik. Menő producerünk attól való félelmében, hogy az egyik elutasított kliense az életére tör, tévedésből megöl egy embert. Innentől kezdve összeomlik a belső világa, folyamatos lelkiismeret-furdalással küzd, merő rettegés az élete.
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista

Szereplők

Griffin Mill
June Gudmundsdottir
Susan Avery
Joel Levison
David Kahane
Walter Stuckel

Díjak és jelölések

  • Golden Globe-díj

    1993
    Legjobb film - zenés film és vígjáték kategória
  • BAFTA-díj

    1993
    Legjobb adaptált forgatókönyv: Michael Tolkin
  • Cannes-i fesztivál

    1992
    Legjobb rendező: Robert Altman

Hozzászólások

Szerinted?
8/10
Nótárius 2022 júl. 25. - 00:14:50 8/10 Előzmény viper11
Én e remek film amerikai címadásával semmiképpen nem vitatkoznék. Az azonban egészen biztos, hogy a játék névszóból az -os képzővel képzett névszóként a magyar címe, az eredetinek és a film tartalmának is (!) megfelelően, teljesen rendben van. 👇
Játék:
"...
Vmely gyakorlati célra irányuló merész, kockázatos v. ravaszkodó cselekvés, eljárás.
1. (átvitt értelemben, választékos) Meglepő, merész, gyak. felelőtlen, kockázatos vállalkozás, cselekedet. Politikai játék; veszélyes játékba kezd. Merész játékot űzesz idegen! (Madách Imre)
3. (átvitt értelemben, rosszalló) Félrevezető viselkedés, gonosz fondorlat, mesterkedés. Játékot űz vkivel: megtéveszt, félrevezet vkit."
10/10
Anonym 2021 2021 ápr. 30. - 10:16:51 10/10
Ez egy nagyszerű film, amit valamiért nem ismernek elegen. Pedig érdekes a sztori és kicsit bepillantást nyújt a producerek életébe is. Tim Robbins zseniális benne.
tortura 2020 aug. 22. - 13:11:21 Előzmény emmerssaon
Valahogy így látom én is.
tortura 2020 aug. 22. - 13:09:49 Előzmény viper11
Te hogy fordítanád? (Szerintem rendben van.)
6/10
nick név 2019 szept. 23. - 20:50:41 6/10 Előzmény drkotasz
Kinek mi a butaság... Ennek a filmnek sem a társadalomkritikus éle, sem a fordulatai, sem a dramaturgiája nem működött a - nem ragad be a kápszlok - számomra. Sem kívülnézetből, sem belülnézetből nem volt élvezhető, egyáltalán nem szippantott be az atmoszférája, egy jó filmnek pedig ez a feladata lenne. A játékos - megint nem - nekem elvesztegetett két óra volt és nem több. Szatírának pedig nem nevezném, mert az már egy más műfaj.
6/10
etikett1 2019 febr. 01. - 09:32:21 6/10
Rövid leszek: ahhoz képest, hogy rengeteg nagynevű színészt felvonultat egy nagy katyvasznak éreztem ezt a produkciót. Lehetett volna rövidebb, akkor nagyobb lett volna csattanó is.
emmerssaon 2018 nov. 15. - 18:53:42 Előzmény drkotasz
Ez egy remek film!
Viszont abszolút nem szatíra. Nélkülöz minden elemet, amely szatirikussá tenné!
Ez nyers dráma...ahogyan a filmben nem egyszer utalást is hallunk: Mert az élet ilyen, az ártatlanok szenvednek, nincsen igazság.
emmerssaon 2018 nov. 15. - 18:50:42
A tartalom nem fedi a cselekményt!
drkotasz 2018 júl. 01. - 19:30:59 Előzmény nick név
Sok butaságot hordasz össze egy kommentben.
Ez a film, szatíra vagy másképpen fekete komédia. Kifigurázása a saját ideológiáktól és eredeti érzelmektől mentes Holivúdi életüknek. Ha a helyes szemüvegen keresztül néznéd a filmet, akkor meglátnád benne a zsenialitást.
6/10
nick név 2017 aug. 20. - 02:25:40 6/10
Hát, õszintén megvallva csalódás volt ez a film. Nem mondanám rossznak, a csattanó sem volt rossz benne, de az egész valahogyan lapos volt a számomra. Illetve valami hiányzott belõle. Az tény, hogy ez nem vígjáték - nem is tudom, hogy honnan jöhetett ez a címke a port.hu részérõl -, de igazság szerint drámának sem mondanám. A katarzis - minden spojler nélkül - nem volt katarzis egyáltalán, Griffin Mill-ért pedig nem igazán tudtam izgulni egy röpke pillanatig sem. Thriller-nek mondanám, annak bizonyára jó, de nem több.
Az persze tetszett, hogy a kor ismert, \"nagy\" színészeinek széles palettáját megmutatta a film, ha csak pillanatokra is. Persze ez még nem több, mint érdekes adalék, egyfajta esztétika. Ettõl még a film nem lesz több.
(Egy kis spojler) A meggyilkolt író barátnõjét viszont egyáltalán nem értettem. A barátja halála egyáltalán nem rendítette meg, mintha csak kikapott volna a Real és annyi. Semmit nem érzett az író iránt, de akkor miért volt a barátnõje a történet szerint? A temetésen még tehetségtelennek is nevezte egy olyan férfi elõtt, akivel odáig kb kétszer beszélt életében. Aztán persze valamivel késõbb meglehetõsen gyorsan össze is jöttek. Ez a rész meglehetõsen zavart, ellenszenves volt, de lehet hogy ezzel egyedül vagyok. Az is kifejezetten furcsa volt a számomra, hogy csak egy megvallás kellet szeretkezés közben, hogy én voltam, én öltem meg és utána ennyi? Semmi további bûntudat, minden rendben, semmi átértékelés, mehet minden, mint régen? Én értem, hogy cinikus a film, mert a világ is az, de ezen a ponton ez vajon reális, életszerû? A nõ persze meg sem döbben, nem hogy kiábrándulna, vagy valami. Semmiség, a szerelme csak a volt barátját ölte meg, az a szerelme, akivel a temetés után nemsokára már össze is jöttek. Ha õk a fõszereplõk - fõképp nyilván Griffin -, akkor kivel azonosul a nézõ, kivel érez együtt? Mert tanult pszichopatáékon túl más nincsen akivel akár elméletileg is lehetne. (Egy kis spojler vége)
Szóval nem egy rossz film, 92-ben biztosan nagy durranás lehetett, de... Én maximum csak annak ajánlanám, aki kifejezetten szereti a thriller mûfaját és nem bánja, hogy a dráma szinte teljes mértékben mellõzve van a történetbõl.
Összes hozzászólás