Ha egy Magyarországra tévedt földönkívüli csupán a tévéműsor alapján próbálna informálódni az év végi ünnepek mibenlétéről, joggal hihetné, hogy Bud Spencer és Terence Hill személyi kultuszát celebráljuk, filmjeiket pedig minden állampolgár köteles megnézni az adott időszakban (is). A legendás párosról ennél fogva az ún. fun factek immár elcsépelt információnak minősülnek, ezért jobb híján idézzük fel közös műveik mellékszereplőit, pontosabban örökérvényű szinkronhangjaikat a teljesség igénye nélkül!
Anulu - Salvatore Borghese (Székhelyi József)
Nem tévedés, Székhelyi József már jóval azelőtt szinkronizált 50-közeli intelligenciahányadossal bíró karaktert, hogy Homer Simpsonként maradt volna meg az örökkévalóságnak. Anulu megszemélyesítése talán mégis hálásabb küldetés volt számára, lévén a Pongo Pongo-sziget legéletlenebb kőbaltája jóval szerényebb artikulációs készségeket követelt meg.
Paquito – Varga T. József
A magyar szinkron aranykorát mi sem jellemzi jobban, minthogy a Kincs, ami nincs idegtépő papagáját az egyik legismertebb hazai szinkronrendező szólaltatta meg. A hagymásbab-tolvajlással ártatlanul megvádolt Paquito mellett Varga T. a 80-asokban leginkább a 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal című rajzfilm Transferjeként égett a fülünkbe.
Tango - Nello Pazzafini (Gruber Hugó)
Az a tény, kedves kuzin, hogy a mi kis kópénk Tangónak hívja magát a szamba országában, rögtön megvilágosítja számunkra, hogy mekkora nagy seggfej.
Az iménti szállóige pedig a főgonosz „jobbkezére” vonatkozik, akiből az egyik legismertebb magyar szinkronhang, Gruber Hugó varázsolt halhatatlan karaktert. (Nem mellesleg ő volt Bud Spencer talán legelfogadhatóbb szinkronhangja is azon filmekben, ahol épp nem Bujtor István hangján szólalt meg a főhős.)
Nadino és Vinicio - Roberto Roney / Athayde Arcoverde (Usztics Mátyás / Szacsvay László)
A Nincs kettő négy nélkül agysebészeti konferenciákat ritkán látogató sofőrjei leginkább olyanok voltak, mintha egy csehszlovák marionett-bábfilmből léptek volna elő, így aztán aligha illet volna hozzájuk egy tekintélyt parancsoló, szubbasszus orgánum. A rajzfilmfigurákban otthonosan mozgó Szacsvay László és az ország Teri nénije, Usztics Mátyás azonban pazarul oldották meg a feladatot.
Mike Firpo (Papi) - Jerry Lester (Csákányi László)
Csákányi László a szinkronszínészet univerzumában legalább akkora legendának számított, mint a színpadon vagy a kamerák előtt. Megkockáztatjuk, hogy gyerekkorunk sem lett volna ugyanaz, ha a Süsü öreg királya, a Vuk Karakja vagy Foxi Maxi nem Csákányi-hangon szólal meg. És persze a tévénéző vak kókler is ezen emblematikus orgánumon próbálta megbékíteni Charlie nevű fiacskáját lebukását követően.
Bob – Bobby Gale (Harkányi Endre)
15 kiló nyers hal, egy tripla hamburger, három sör, valamint egy torta, melybe óhatatlanul belepasszírozzák szegény hősünk arcát. Mindezt, miután fogadásból tíz narancslevet facsart ki öt centért. A „nagy koponyának” titulált éttermi fogyatékos pedig szintén a 80-asok egyik legismertebb szinkronhangján könyörög a gengsztereknek, aki mellesleg legalább annyira jól elkapta a figurát, mint Mézga Géza karakterét.
Tigris - David Huddleston (Szabó Ottó)
Már azt hittem, megsértődött rám a művésznő, amiért a múltkor rohadt jégcsapretket próbáltam a nyakába varrni! De spongya rá, van a pult alatt jóféle szatmári szilvám!
– Szabó Ottó száját gyakran hagyták el ehhez hasonló mondatok, miközben a piacon kollektíven sopánkodtak az infláción Szikszai Etussal. A Nyomás utána! című klasszikusban viszont a „kár érte, kiváló ügynök volt” mondattal vált halhatatlanná.
K1 – Buffy Dee (Horváth Gyula)
A Spencer-Hill filmek főgonoszai gyakran tűztek ki maguk elé bugyuta célokat, de a tébolyrollert egyértelműen K1 hajtotta meg a legsebesebben, ugyanis a számok megszüntetésével próbált volna világuralomra törni. A diszkalkuliás gengszterfőnök mellesleg egy másik legendás Szomszédok-karakter, Ócskás Gyula megszemélyesítője volt, és nem ritkán feszültek egymásnak a Szabó Ottó által játszott Piacos Józsival Etus kegyeiért.
