Szeretjük ostorozni a legnagyobb streamingszolgáltatót, de azért el kell ismerni, ha nem is sűrűn, de szoktunk kellemesen is csalódni a saját gyártású produkcióikban. Most ilyen filmek és sorozatok következnek a 2024-es évből a teljesség igénye nélkül.

Orion és a Sötétség

A John Malkovich-menet és az Egy makulátlan elme örök ragyogása írója, Charlie Kaufman némileg talán meglepő módon a Netflixnek is írt egy animációs filmet, főszerepben egy élénk fantáziával bíró kisfiúval, aki kénytelen szembenézni a félelmeivel. Új barátjával, Sötétséggel egy felejthetetlen utazáson vesz részt az éjszakában.

A Port szerzője a Letterboxdon azt írta, hogy „a mostani pixaroknál izgalmasabb és szellemesebb is, amit itt Kaufman bemutat. Úgy képes felesleges cukiskodás nélkül megszólítani a gyerekeket, hogy közben a kaufmani rögeszmék és metarétegek sem hiányoznak, és ha nem az Agymanók inspirálta volna a vizualitást, hanem Miyazaki mester munkássága (egy kis Chihiro-vájbot azért kapunk így is), akkor egy új animációs klasszikus született volna.”

Szarvasbébi

Kevés (mini)sorozat szólt nagyobbat Richard Gadd megtörtént eseményeket feldolgozó Szarvasbébijénél, amelyben az író maga alakítja a stand-up komikus főszereplőt, akinek megkeseríti az életét egy megszállott rajongója, Martha.

A széria utóélete is izgalmas volt, az önjelölt internetes nyomozók ugyanis kiderítették, hogy „az igazi Martha”, aki valóban zaklatta az igazi Gaddet, egy Fiona Harvey nevű nő volt, aki 170 millió dolláros pert indított a Netflix ellen a személyét ért támadások és „a televíziózás történetének legnagyobb hazugsága” miatt.

A széria végül tarolt az Emmy-díj átadóján, Gaddet forgatókönyvíróként és főszereplőként is díjazták. Ezzel olyan nagyágyúkat ütött ki a nyeregből, mint Charlie Brooker (Black Mirror) vagy Issa Lopez (True Detective). Jessica Gunning (aki Marthát alakította) is kapott egy Emmy-díjat.

Nő a reflektorfényben

Anna Kendrick első rendezése meglehetősen jól sikerült, vagy legalábbis jobban, mint azt előzetesen remélni lehetett, a színésznő ugyanis a rendezői szék megüresedése után, beugróként vállalta a feladatot.

A megtörtént eseményeken alapuló filmben egy Rodney Alcala nevű férfi 1978-ban részt vesz a The Dating Game című televíziós műsorban, ahol nyer egy randevút a feltörekvő színésznővel, Cheryl Bradshaw-val, akit maga Kendrick alakít. Alcaláról később kiderül, hogy sorozatgyilkos, és a műsor idején már öt nőt ölt meg. Egyes feltételezések szerint a férfinak akár 130 áldozata is lehetett.  

Arról, hogy mi igaz a filmből, és mi az, amit kicsit átírtak az alkotók, a Port kritikájában is esett szó.

Nő a reflektorfényben - Minden pasi lehetne sorozatgyilkos

Anna Kendrick első rendezése megtörtént eseményeket dolgoz fel arról, amikor egy sorozatgyilkos nyert meg egy randiműsort. De ebből a változatból az derül ki, hogy még így is ő volt a legrendesebb pasas az összes közül.

Kritika

Rebel Ridge

Terry Richmond egy kisvárosba biciklizik, hogy letegye az óvadékot unokatestvéréért, de a rendőrök megállítják, és minden jogalap nélkül lefoglalják az összes pénzét. Így kezdődik a Rebel Ridge, amely egy megrázó és kőkemény film arról, hogy mi történik, ha egy embert a – korrupt zsaruk által irányított – rendszer sarokba szorít. Szerencsére hősünk egy volt tengerészgyalogos, akinek a kézitusa és a közelharc a szakterülete.

A Rebel Ridge-t nézhetjük akár korunk Rambójaként is, még ha nem is lehet ugyanarra a polcra feltenni, de az biztos, hogy Aaron Pierre személyében egy igazi (akció)sztár születésének lehettünk szemtanúi.

Bármit, csak ezt ne

Egy férfi rabbi beleszeret egy agnosztikus nőbe. Engednek az érzelmeiknek, vagy belevágnak a kapcsolatba, bármit is mondjon a családjuk? A Netflix sorozatában természetesen ők ketten – Joanne (Kristen Bell) és Noah (Adam Brody) – minden nehezítő körülmény ellenére adnak egy esélyt a kapcsolatnak.

Az író, Erin Foster a saját életéből merített ihletet a forgatókönyvhöz, és a nézők annyira rákattantak a szériára, hogy a Netflix már be is rendelte a második évadot. A darálásra is kiválóan alkalmas, szórakoztató történet mellett leginkább Adam Brody szerethető karaktere és alakítása miatt érdemes nézni a sorozatot.

Egy nap

David Nicholls magyarul is megjelent népszerű regényéből 2011-ben már készült egy adaptáció Anne Hathaway főszereplésével szintén Egy nap címmel, így nem tűnt hiánypótlónak még egy Netflix-sorozat is ugyanabból az alapanyagból, utólag mégsem bánjuk, hogy esélyt adtunk a szériának.

A koncepció maradt ugyanaz: két ember, Emma és Dexter sorsát követhetjük 1988-tól 2007-ig úgy, hogy minden évben ugyanazon a napon, július 15-én pillanthatunk csak bele az életükbe. Egy sorozat esetében még izgalmasabb ez a szerkezet, hiszen itt minden résszel (az utolsó kettő kivételével) egy-egy évet ugrunk előre az időben.

A páros követése éveken át – olyan súlyt ad az Egy napnak, ami sok más sorozatból hiányzik, és a végén elég komoly tanulságokkal is gazdagodhatunk. Mindez persze semmit nem érne, ha a két színész, Ambika Mod és Leo Woodall közt nem működne a kémia – de szerencsére működik.

Via: Looper