Az Everest című fim csak az egyik nézőpontot mutatja be, de azt elég látványosan.
Talán minden idők egyik legátélhetőbb hegymászós filmje a 2015-ös Everest. Én annak idején moziban láttam először, mégpedig 3D-ben, ami gyakran nem sokat ad hozzá a filmhez, ez esetben viszont hátborzongatóan működött a térhatás. Ugyanis nem az történt, hogy bizonyos dolgok „lejöttek a vászonról”, tehát a néző felé nőtt meg a tér, hanem pont fordítva: dermesztő mélysége volt a képnek, mintha bármikor bezuhanhatnának a szereplők a vászon mögé. De térhatás nélkül is lenyűgöző az Everest, ráadásul egy megdöbbentő igaz történet a természet erőivel dacoló emberekről, akik nem mindig tértek vissza az expedícióról.
Ellentmondásos beszámolók
Baltasar Kormákur filmje két csapatot követ, akik, miközben a világ legmagasabb csúcsát próbálják meghódítani, szembe kell nézniük egy hatalmas hóviharral. A nem megfelelő felszerelés csak tovább fokozza az időjárással dacoló hegymászók nehézségeit, és végül a két csoport kénytelen összedolgozni.
A film elsősorban az 1996. május 10-án kitört, hatalmas hóviharra koncentrál, melynek során több hegymászó is életét vesztette.
A legtöbben nem voltak felkészülve ilyen horderejű időjárási viszonyokra, de volt, aki a hirtelen magasságváltozással terhelte túl a szervezetét.
A túlélők közül többen is könyvet írtak az eseményekről, amik különböző szemszögből és némiképp ellentmondásoson mutatják be a tragédiát és annak okait. A rendező azonban nem ezekből dolgozott, mivel – állítása szerint – hozzáférése volt az expedíció során rögzített felvételekhez, valamint konzultált az egyik hegymászóval, Guy Cotterrel (akit a filmben Sam Worthington alakít), az expedíció orvosszakértőjével, Dr. Caroline MacKenzie-vel (Elizabeth Debicki). Jon Krakauer (a filmben Michael Kelly) magyarul is megjelent Ég és jég című könyvét azonban nem használta fel:
„ez egy szubjektív beszámoló, és túl sok benne a feltételezés, vagy amiről a szerző úgy gondolja, hogy megtörtént, pedig nem is úgy volt.”
Krakauer szerint viszont nem a film, hanem az ő könyve a „tényszerű beszámoló”.
Ez is érdekelhet
A katasztrófafilmekben nyilván az a legjobb, hogy a mozi vagy otthonunk biztonságában szörnyülködhetünk, de van, hogy egy valós vagy kitalált katasztrófa története más okból is lenyűgöző.
Lássuk!
(via Collider)