A Lidérces órák nem tipikus Scorsese-film, mégis ott a helye a mester legjobbjai közt. Tévéajánló!
Az 1980-as évek közepén Martin Scorsese még nem volt abban a helyzetben, hogy bármilyen projektjéhez találhatott stúdiót vagy befektetőt. Ennek ellenére úgy tűnt, hogy a Paramount Pictures égisze alatt elkészülhet A Krisztus utolsó megkísértése, de hiába állt már minden indulásra készen, a stúdió fejesei végül az utolsó pillanatban kihátráltak a megállapodásból.
Scorsese a hatalmas csalódáson úgy próbálta túltenni magát, hogy keresett egy gyorsan és olcsón megvalósítható filmtervet. Így került a kezébe Joseph Minion forgatókönyve, amelyet az eredeti tervek szerint Tim Burton rendezett volna meg. A film végül valóban gyorsan forgott le, még ha meg is gyűlt az alkotók baja a befejezéssel. Senki nem tudta, hogy kéne lezárni a történetet, és végül Scorsese példaképe és mentora, a legendás brit rendező, Michael Powell javasolt egy olyan verziót, amivel mindenki elégedett lett.
A film egyetlen őrült éjszaka története. A főszereplő Paul Hackett (Griffin Dunne), egy fiatal New York-i számítógép-programozó, aki randevúra indul egy szőke lánnyal (Rosanna Arquette), akit pár órája ismert meg egy kávézóban, de a huzat kiviszi a pénzét a taxi lehúzott ablakán. A taxis otthagyja a kihalt utcán fizetni nem tudó utasát, aki végül megtalálja azt a bizonyos szőke nőt, de a hihetetlen kalandok még csak ekkor kezdődnek.
A Lidérces órák egyik különlegessége, hogy nagyon más oldaláról ismerjük meg benne New Yorkot, és Scorsese-t. A helyszín persze a rendező kedvenc városa, így akár kaphattunk volna egy „tipikus” Scorsese-filmet is, de itt nincsenek gengszterek, nincsenek nagy bűntények és drámák. Mintha nem is a Taxisofőr alkotójának filmjét látnánk, hanem egy tehetséges ifjú direktor kissé fésületlen és harsány debütáló rendezését. Ami persze semmit nem von le a film érdemeiből, sőt, izgalmas egy olyan Scorsese-filmet látni, ami ennyire kilóg az életműből, és közben mégis
oda lehet tenni a legnagyobb klasszikusai mellé, mint alulértékelt gyöngyszemet.
További érdekességek:
- A Lidérces órák volt az első olyan Scorsese-film tíz év óta, amiben nem Robert De Niro a főszereplő.
- A Paul és a Club Berlin ajtónállójának párbeszéde Franz Kafka A törvény kapujában című elbeszélését idézi (ami A per című regényének része)
- Scorsese azt kérte Griffin Dunne-tól, hogy a forgatás alatt tartózkodjon a szextől és az alvástól, hogy minél valósághűbben tudja eljátszani, hogy paranoiás.
- Scorsese Alfred Hitchcock stílusának paródiájaként képzelte el a filmet. A bonyolult kameramozgások a Marnie (1964) jeleneteit idézik, Howard Shore filmzenéje pedig Hitchcock egyik leggyakoribb munkatársának, Bernard Herrmann-nak a stílusát utánozza.
9 film, ami egyetlen éjszaka alatt játszódik
Néha elég egy éj, hogy elmeséljenek nekünk egy egész történetet.
Ez is érdekelhet
Via: IMDb / Wikipedia
