A Jób lázadása egyszerre szép és tragikus történet a vészkorszakból Zenthe Ferenc és Temessy Hédi felejthetetlen alakításaival.
A fiatalabb közönség nem is biztos, hogy tudja, de nem a Saul fia az első, Oscar közelébe jutó, holokauszt témájú magyar film. A Gyöngyössy Imre és Kabay Barna által készített Jób lázadása annak idején szintén lenyűgözte a kritikusokat, a filmet San Remóban nagydíjjal jutalmazták, Cannesban pedig elnyerte az Ökumenikus Zsűri Díját. Az Oscart állítólag azért nem kaphatta meg, mert a szavazók nem akartak a Mephisto győzelme után egy évvel ismét egy magyar filmet díjazni. (A szobrot végül Ingmar Bergman vihette haza a Fanny és Alexanderért.)
A Jób lázadása egy idős vidéki zsidó házaspárról szól, akik hét gyermekük eltemetése után örökbe fogadnak egy keresztény kisfiút. Lackóra szeretnék hagyni majd mindazt, amit hitben, emberségben és anyagi javakban egész életükön át gyűjtöttek, és ő a reménység, aki az eljövendő megváltás fejében kivárhatja a Messiást. 1943-at írunk, és Jób már sejti a szomorú véget. Egy évük van még, hogy mindenre megtanítsák Lackót, ami számukra fontos, és biztosítsák a jövőjét.
A film különlegessége, hogy egy gyermek szemszögéből mutatja be, mi történt a zsidósággal a negyvenes években, és a fasizmus erőszakos rémtettei helyett a vidéki élet idilljére koncentrál. A Lackót megformáló Fehér Gábor természetes játéka mellett Zenthe Ferenc és Temessy Hédi alakítása is kimagasló. (Zenthe Ferenc Jób megformálásáért meg is kapta annak idején a Magyar Filmkritikusok Díját.)
Hasonló témájú film ma talán könnyebben kapna zöld utat, de Kabay Barna társforgatókönyvíró, társrendező és producer visszaemlékezései szerint a nyolcvanas években itthon még tabutéma volt minden zsidókérdéssel foglalkozó film, így sok nehézség árán (finanszírozási problémák, írásbeli politikai vétó, a forgatókönyv többszöri betiltása) készülhetett csak el az eredeti helyszíneken forgatott film.
Miután 1984-ben a filmhéten levetítették külföldi újságíróknak, ilyen lelkendező visszajelzések születtek:
Ez egy olyan film, amit nem felejt el az ember. Egy szép és igaz történet hagyományról, erkölcsről, kötelességről, az embertársak és az Isten szeretetéről”
- FORWARD, 1984, Masha Leo
„A Jób lázadása egyszerre szép és tragikus. Nagyon szép! Csodálatos látni. Ragyogóan extravagáns, érzékenyen gazdag.” - LOS ANGELES TIMES, 1984, Kevin Thomas
Azok közül a filmek közül, melyek az 1943-as zsidóüldözést mutatják be, a Jób lázadása a legautentikusabb, legmeggyőzőbb és legmeghatóbb”
- NEW YORK POST, 1984, Archer Winstein
A filmnek 2019-ben elkészült a 4K felbontású, teljes körű restaurálása is, amelynek keretében a képi világot az operatőr, Szabó Gábor bevonásával rekonstruálták. A felújított változat díszbemutatóján ott volt Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát is, aki így méltatta az alkotást:
Megrendítő, csodálatos alkotás, mindenkinek meg kellene nézni, mindenki tanulhat belőle. Benne van a filmben az a remény, hogy hitből újjáépíthetünk egy társadalmat."
Via: NFI / MMALexikon / Alapfilmek
