Vigyázat, spoilerveszély!

A héten végre mozikba került az új Alien-film. Mi ugyan itt a Portnál egyáltalán nem voltunk elragadtatva tőle, de legalább megláttuk benne a pozitívumot is: a franchise világa néhány olyan fajzattal gazdagodott, amelyekhez hasonló eddig nem volt az Alien-univerzumban. Más szörnyek viszont nagyon is ismerősek lehetnek a nézőknek, hiszen elvileg Ridley Scott megfogadta a dühös rajongók tanácsát. Pont amiatt tett igazi Alient az új filmjébe, mert a 2012-es Prometheusban ilyen nem volt, és nem akarta, hogy megint a nyakába zúduljon a népharag. Lássuk tehát az Alien-franchise saját kronológiája szerint, milyen fajzatok támadták meg a Weyland társaság embereit!

Bioformáló fekete trutyi

A 2094-ben játszódó Prometheus mozifilm különleges anyaga, minden baj okozója, ami teljesen más reakciókat vált ki bőrre kerülve, belélegezve és lenyelve. Ha például egy nagydarab, békés szándékú Mérnök issza meg, szétroncsolódik a DNS-struktúrája, így ezzel a folyamattal képes életet teremteni a lakatlan bolygókon - a szerzetes kinézetű figura is ezért zuhant a Föld ősóceánjába a Prometheus bevezetőjében. Viszont a fekete anyag pusztítani is képes: Dr. Holloway is lenyelte trutyit azzal az itallal együtt, amit az android David adott neki, belőle azonban csak egy elszíneződött bőrű, fertőzött mutáns lett.

Kalapácsfejű kígyó

Az LV-223 kígyószerű, agresszív lénye a Prometheusban tűnt fel. Alighanem egy közönséges kukacból mutálódott ilyenné a fekete trutyi miatt. A film balek biológusa, Millburn szkafanderébe mászott be, majd a szájába kúszva megölte őt. A filmben nem volt egyértelmű, de a kivágott jelenetekből tudni lehet, hogy a tudós talált már korábban egy kígyót a Mérnökök templomában, ráadásul be is volt szívva a kalapácsfejűvel történő első találkozáskor. Ezért hitte azt, hogy ártalmatlan lény.

Őrült mutáns

A Prometheus geológusa, Fifield változott át ilyen tomboló rémséggé, miután a kalapácsfejű savas vére szétmarta a szkafanderét, és beleesett egy pocsolyányi fekete trutyiba. Az eredeti forgatókönyvben és egy korábban felvett jelenetben sokkal Alien-szerűbb lett volna, megnyúlt banánfejjel és torz emberi arccal.

Trilobita

Ez a csápos izé is a Prometheusban tűnt fel, mint a teremtő-pusztító fekete trutyi következő evolúciós lépcsőfoka. Agresszív óriáspolipnak néz ki, de valójában egy proto-arctámadó. Az első példányt Dr. Shaw „szülte meg” miután Dr. Holloway spermájával együtt a fekete anyag is belekerült a méhébe. A Prometheus egyik nagy bakija, hogy nem tudni, miként tudott megnőni a lény az elsősegélymodul magányában kis Cthulhu-fattyból ekkora benga lábasfejűvé.

Diakónus

Más néven protomorf vagy ultramorf. A Prometheus legvégén látható, duplaállkapcsú szörny, jellegzetes, manósipkára emlékeztető fejformával. Az arctámadóként viselkedő trilobita által megfertőzött Mérnök mellkasából robbant elő. Így tehát ő a klasszikus xenomorfok előfutára, ezért is kapta a deacone, azaz hírvivő nevet.

Fekete spóra

Ez a létforma a Prometheus után 10 évvel, 2104-ben játszódó Alien: Covenantban bukkant fel, a Mérnökök elnéptelenedett, névtelen bolygóján. Amikor a kolonizációs szakembereket őrző, mafla katonák rálépnek, a pöfeteg gombára emlékeztető gömbök kipukkadnak. A belsejükben lévő, jól ismert fekete trutyi ezután bejut az emberi szervezetbe, és ott elváltozásokat okoz.

Neomorfok

Az Alien: Covenant gyilkos szörnyei. Ők kelnek ki azokból az emberekből, akik megfertőződtek a fekete spórától. A lények kinézete és előbújása a gazdatestből nagyban függ attól, hogy jutott az illető szervezetébe a fekete trutyi. A fenti, barnás színű, krumplifejű „szájrobbantó” például az alany mellkasa helyett a szájából jött ki, magával rántva az illető összes belső szervét.

A fenti, puruttya kismanóként emlegetett, cápauszony fejű „hátrobbantó” is ismerős lehet azoknak, akik minden Alien: Covenanttal kapcsolatos jelenetfotót, kisfilmet és trailert megnéztek az utóbbi hetekben. Ez a bevallottan a koboldcápák ihlette, szürke színű, vézna szörnyeteg a Covenant legénységének egyik pórul járt tagjának a hátából ugrott elő.

A legelső ovomorf

Az Alien: Covenantban felbukkantak végre a klasszikus Alien-tojások is. Ridley Scott ugyanis ezzel a filmmel (illetve a beígért folytatásaival) akarta összekötni a 2012-es Prometheust az 1979-es A nyolcadik utas: a Halállal. A történet szerint ezeket a tojásokat (ahogy azt a trailerek után szőtt konteók alapján már sejteni lehetett) Weyland bekattant robotja, David hozta létre mindenféle embertelen kísérletezgetés eredményeképp.

A legelső arctámadó

Az Alien: Covenantban látott tojásból már egy pont ugyanolyan arctámadó kelt ki, mint ami a korábbi filmekben beleültette a kis Alien-magzatot az emberi gazdatestekbe. Itt azonban nem sokkal az arctámadó petézése után már rögtön jön is elő az agresszív újszülött a Covenant pórul járt kapitányának, Oramnak a mellkasából.

A legelső xenomorf

Szintén a Covenantban bukkant fel kronológiailag legelőször egy olyan lény, ami már szinte majdnem olyan, mint A nyolcadik utas Alienje. Ridley Scott ugyanis annyira felhúzta magát a Prometheus-kritikákon, hogy most direkt egy fanservice epizódot készített a saját maga által kitalált univerzumhoz, amibe belerakta a jól ismert Alient is. Ezzel a húzással persze pont a lényeget mismásolta el: egyáltalán nem magyarázta meg, hogy a Mérnökökön kísérletező David teremtményét miért pont egy Mérnök szállítja évekkel később egy patkó alakú hajón, és mi a fenét akart annyi tojással.

Klasszikus ovomorf

Ridley Scott 1979-ben, fiatal rendező fenegyerekként forgatta le A nyolcadik utas: a Halált, ami máig a sci-fi környezetbe tett biohorrorok alapköve. A történet szerint a Nostromo űrkamionos legénysége 2122-ben rádiójeleket fog egy feltérképezetlen, ismeretlen bolygóról. A szabályzat értelmében meg kell vizsgálni az adást, különben nem kapnak pénzt a fuvarért, ezért átmennek az LV-426-ra, ahová egy idegen űrhajó csapódott be. Itt találják meg az azóta már kultikus Alien-tojásokat, amiből egy egész raktérnyit szállított az ormányos Space Jockey. Róla azóta persze már tudjuk, hogy a Mérnökök népébe tartozó, fehér óriás, egy furcsa űrruhában. Abba meg inkább ne is menjünk bele, hogy miért hitték a mumifikálódott lényt többmillió évesnek, mikor a Covenant és az Alien között mindössze 18 év telt el.

Klasszikus arctámadó

A Nostromo legénységéből Kane az, aki megpiszkálta az Alien-tojásokat. Így ő volt az is, akire ráugrott a filmtörténelem első arctámadója, ami leginkább egy rája és egy pók torz szerelemgyerekére hasonlít. 

Klasszikus xenomorf

Az első mellkasrobbantó 1979-ben lényegesen több idő múlva tört ki szegény Kane mellkasából ahhoz képest, mennyire felgyorsult ez a ciklus a franchise több filmjében, könyvében és videojátékában. Érdekesség, hogy Ridley Scott eredetileg úgy képzelte el a történet végét, hogy a kifejlett xenomorf még Ripley-t is megöli, aztán Dallas kapitány hangját utánozva küld egy rádióüzenetet, majd elindul a Narcissus űrkomppal valahová az ismeretlenbe. Scott végül kidobta ezt a verziót, a rendezői változatban viszont egy olyan jelenetet forgatott le, ami az Alien-királynő nélkül mutatja be az idegen létforma életciklusát: a xenomorf ugyanis valami fura, nyálkás anyaggal bebábozta Dallas kapitány és Brett testét, így belőlük is Alien-tojások lettek volna. Szerencsére Ripley szétlángszórózta az egész fészket.