Richard Nixon – A tábornok

Az amerikai történelem egyik legellentmondásosabb figurája – aki ugyan soha nem vett részt harcokban, de mindig szívesen hangsúlyozta katonai múltját – épp azelőtt látta először a II. világháborúban harcolt George S. Pattonról szóló művet, amikor a vietnámi háborúban a kambodzsai invázióért kezdett kampányolni. Annyira tetszett neki, hogy az invázió alatt többször is megnézte a művet, és minden alkalmat megragadott, hogy beszélhessen róla. A tábornok executive producerének, Richard D. Zanucknak a beszámolója szerint egyszer egy 45 pénzügyi vezetőből álló delegációtól is megkérdezte, nem látták-e a filmet, majd elkezdte dicsérni nekik a címszereplő eltökéltségét.

Nixon tanácsadója, Henry Kissinger pedig úgy nyilatkozott, hogy amikor az elnököt sarokba szorították, előjött romantikus énje, és szeretett olyasféle, az ellenség által körbevett katonai kiválóságként tekinteni magára mint Patton. A híres Frost/Nixon-beszélgetés riportere, David Frost rá is kérdezett erre a politikusnál, aki azt válaszolta, hogy mindennek semmi hatása nincs a döntéseire, ugyanakkor azt elismerte, hogy

a tábornokot lenyűgöző embernek tartja.

Mao Ce-tung – Tomboló ököl

A Kínai Népköztársaság megalapítója és teljhatalmú vezetője, az összes diktátor közül sokak szerint a legnagyobb népirtást levezénylő Mao Ce-tung beszámolók szerint csak idősebb korában kezdett el érdeklődni a filmek iránt, amelyekkel az akkori helyettes kultuszminiszter, Liu Qingtang látta el. Habár inkább a lassabb tempójú alkotásokat kedvelte, Mao Bruce Lee filmjeit is megnézte: megtekintette A nagyfőnököt, A Sárkány útját és a Tomboló ököl című klasszikust is – a jelek szerint utóbbi lett a kedvence. Annyira megérintette a film, hogy a végén könnyekben tört ki, és kijelentette, hogy Bruce Lee egy igazi hős. Ezt követően a diktátor további két alkalommal nézte meg a filmet.

Jeffrey Dahmer: Star Wars VI. rész – A Jedi visszatér

A 17 ember gyilkosaként és megcsonkítójaként ismert nekrofil és kannibál Dahmer nem túl meglepő módon a filmnézést is beépítette a gyilkosságaiba. A Jedi visszatérnek akkora rajongója volt, hogy nemcsak ezzel hozta magát hangulatba, mielőtt vadászni indult, de beszerzett egy pár sárga kontaktlencsét is, hogy hasonlítson Palpatine császárra. A Dahmerrel való találkozást túlélt Tracy Edwards visszaemlékezései szerint a sorozatgyilkos a Star Wars-filmen kívül nagyon szerette az Ördögűző 3. című horrort is, amelynek karaktere, a Gemini-gyilkos konkrétan is hatott rá. Két kedvencét egyébként a pszichopata rém gyakran nézte az áldozataival, az Ördögűző 3. pedig sokszor volt rá olyan hatással, hogy miközben nézte, kántált és előre-hátra ringatta magát.

Pablo Escobar – James Bond-filmek

Amikor a nagy hatalmú drogbáró a rendőrök elől bujkált, egy saját maga által épített börtönben barikádozta el magát, amit La Catedralnak nevezett el. Fia, Sebastián Marroquín gyakran meglátogatta ebben a bunkerben, és ilyenkor mindig vitt neki filmeket is. „Gyerekkoromban sokszor egész hétvégéket eltöltöttünk James Bond- és Charlie Chaplin-filmek megtekintésével, szóval

megszereztem neki VHS-en a teljes 007-es gyűjteményt,

aminek nagyon örült” – nyilatkozta Marroquín, aki azt is elárulta, hogy apja arra is megkérte, hogy hozzon neki egy olyan filmet, ami John Dillingerről, a húszas-harmincas évek legendás gengszteréről szól, mivel ő maga is olyan Robin Hood-féle népi hősként tekintett magára, mint amilyen amerikai kollégája volt.

Vlagyimir Putyin – Scsit i mecs

Nem túl meglepő módon az orosz elnök nem a világ, pláne nem Amerika filmművészetéből választott kedvencet magának – ehelyett egy igazi szovjet klasszikusért rajong. Mint az köztudott, Putyin régen a KGB tisztje volt, de már kamaszként elkezdett rajongani a kémekről szóló könyvekben és filmekben megjelenő titkos operációkért. A nálunk nem annyira ismert Scsit is mecs (Pajzs és kard) egy 1968-as négyrészes sorozat, ami Vagyim Mihajlovics Kozsevnyikov könyve alapján készült, és amelyben egy szovjet ügynök beépül a Harmadik Birodalom nácijai közé.

Oszáma bin Láden – Bruce Lee-filmek

Miután amerikai kommandósok tíz évvel 9/11 után megölték a terroristavezért, az amerikai kormány nyilvánosságra hozta a számítógépein talált tartalmakat, amelyek közt pornót, propagandaanyagokat, rajzfilmeket, vicces videókat, videójátékokat, tévésorozatokat és a legkülönfélébb filmeket találhattuk. A Z, a hangya, a Verdák, a Batman: Gotham lovagja, a Csodacsibe, a Shrek a vége, fuss el véle, A három testőr, A legelő hősei, A kaptár, a Jégkorszak 3. – A dínók hajnala, a Wallace és Gromit: Vekni és hunyni, a Jackie Chan kalandjai, de még a róla szóló Morgan Spurlock-dokumentumfilm, a Hol az ördögben van Oszama bin Laden? is szerepelt a gyűjteményében.

Paradox módon bin Láden csak felnőttként kezdett érdeklődni az animációs filmek iránt, gyerekként még a felnőttek által nézett alkotásokért rajongott.

Gyerekkori barátja, Khaled Batarfi szerint a későbbi Al-Káida-vezető nagyon szerette a harcművészeti mozikat, elsősorban Bruce Lee filmjeit, ezenkívül az olyasféle sorozatokért is rajongott, mint például az ötvenes évekbeli Fury, ami egy kaliforniai farmon élő fiúról és hős lováról szól.

Idi Amin – Tom és Jerry-kisfilmek

Bin Ládenhez hasonlóan az ugandai diktátor is nagy rajzfilmrajongó volt, így amikor épp nem emberek ezreit ölte és ölette meg, animációs kisfilmekkel kapcsolódott ki. Fia, Jaffar Amin szerint Idi Amin különösen azokat a rajzfilmeket kedvelte, amelyek a burleszkekhez hasonlóan a slapstick comedy eszközeivel, azaz hasra esős humorral dolgoztak.

„A Tom és Jerry volt a kedvence”

– számolt be róla Jaffar Amin, aki ezzel valószínűleg emberek tömegeit késztette arra, hogy felülvizsgálják a viszonyulásukat gyerekkori rajongásuk tárgyához.

(via Ranker)

Nyitókép forrása: Hamid Mir / canadafreepress.com / Wikimedia és HBO