Politika, szex és tabudöntögetés – 7 film a BIDF programjából

  • PORT

A 11. alkalommal megrendezett fesztivál merész és fontos témákat feldolgozó filmekkel várja a nézőket.

Január 25-én kezdődik és február 2-ig tart a 11. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF), a közönség 11 városban (Budapest, Békéscsaba, Debrecen, Eger, Győr, Jászberény, Kecskemét, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém) találkozhat az utóbbi évek legfrissebb, sokszorosan díjnyertes, köztük Oscar-várományos alkotásaival. A vetítések után minden városban az alkotókkal vagy a filmek témáinak szakértőivel találkozhat a közönség. A 60 filmből most hetet ajánlunk, köztük a frissen Oscarra jelölt Államcsíny zenei aláfestéssel-t.

 
Evelien és a szex



Az 53 éves, éles eszű és szellemes Evelien végre intim kapcsolatra vágyik, illetve leginkább arra, hogy fogadja el őt valaki olyannak, amilyen: fogyatékkal élő, születésétől fogva részben mozgásképtelen nőnek. Bátor és sokszor humoros igyekezete, hogy életében először megtapasztalja, milyen a szexualitás, tabukat döntögető, előítéleteinket folyamatosan megkérdőjelező, őszinte helyzeteket teremt. Evelien megrendítő, mégis könnyed története a mindannyiunk számára fontos intim kapcsolat szükségességéről szól.


A boldogság ügynöke

Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya rendezők dokumentumfilmes csapata egy negyvenes éveiben járó boldogságügynök, Amber Gurung életét követte. A mindössze 700 ezer embert számláló, apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és négyórás kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. Ennek eredményéből dolgozzák ki az ötéves fejlesztési terveket, amelyeknek elsődleges célja, hogy tovább növeljék a bhutáni társadalom „boldogság indexét”.

A filmben Amber házról házra látogatja az elszigetelt falvakat. Rajta keresztül kapunk intim betekintést a bhutáni társadalom hétköznapjaiba: abba, hogy mi teszi őket igazán boldoggá, és egyáltalán valóban mérhető-e a boldogság? A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.


A hatalom markában

2018 márciusának egy éjjelén rendőrök törik rá az ajtót a 17 éves moszkvai tinédzserre, Anjára és családjára. Az elhurcolt lány nem sokkal később a vádlottak padján ül tizen- és huszonéves társaival. A vád: szélsőséges terroristacsoport szervezése és az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete, a várható büntetés: 25 év börtön. Pedig az egyetemre készülő Anja, nem tett mást, mint sokan a kortársai közül: az interneten keresett hasonló érdeklődésű fiatalokat. Csatlakozott egy csoporthoz, amelyben zenéről, ökológiáról és olykor politikáról beszélgettek, és egy bérelt lakásban időnként élőben is találkoztak. Tényleg kamaszok chatszobáiban készülnek Moszkvában a kormány megdöntésére? Vagy csak a rezsim trükkje, hogy csapdákkal, beépített ügynökökkel és koholt vádakkal teremtett precedenssel vegye el a kedvét az „igazi” szervezkedőknek? A film nemcsak egy kamaszlány és egy igazságtalanságon nyugvó bírósági eljárás története, hanem dermesztő életkép az elnyomásról, manipulációról és a szabad véleménynyilvánítás utolsó morzsáinak felszámolásáról Putyin Oroszországában.


A legbelsőbb Ázsia - Magyarok nyomában Mongolországban

Túl a Kárpátokon, túl az Urálon, sőt, még a végtelen fűtengeren is túl, él egy nép, amely számon tartja és szereti a magyarokat. Füredi Zoltán személyes hangvételű road movie-jában Mongóliába kalauzol, hogy fényt derítsen a magyarok és mongolok közötti furcsa rokonságtudat eredetére, és hogy saját sorsát megváltoztassa. Útja során találkozik többek közt hunokkal, vörös katonákkal, a sonkafőző Angelikával, egy csirkepaprikással az ulánbátori Duna-parton, egy kisborjúval és az Orhon folyó szellemével.


Egy gyilkos szülei

A “betegek gyilkosának” nevezi a media Ulla és Didi Högel fiát, aki számos bűncselekménye miatt életfogytiglani börtönbüntetést kapott. A szülők kénytelenek mindennek tudatában folytatni életüket, de nyilvánvalóan semmi sem olyan már, mint egykor volt. El kell fogadniuk a keserű igazságot, ki kell találniuk, hogyan tudnak megbirkózni a mindennapokkal, és hogyan viszonyuljanak a saját fiukhoz. A szülői szerep és szeretet megdöbbentő részletességű látlelete egy elképzelhetetlen élethelyzetben.


Erőltetett menet

Vannak gyárak, amelyekben csak ülő, vagy csak álló munkát lehet végezni, van, ahol nem kötelező az egyenruha, és vannak olyanok is, ahol 175 cm-nél magasabb tetovált embereket nem foglalkoztatnak. A gépsorokon szőnyegek, kozmetikumok, távcsövek, mobiltelefonok és műfenyők mellett gumibabák is készülnek. A dolgozók minden mozdulatát kamerák és elöljáróik árgus szemei figyelik.
A főnökök “Super Boss” tréningeken sajátítják el a meggazdagodáshoz szükséges magatartást, de igény szerint az európai etikettet oktató és a jó megjelenést garantáló tanfolyamokra is befizethetnek. A leggazdagabbak számára angolul beszélő komornyikokat és testőröket képeznek. A kínai gazdasági felemelkedés nem ismer határokat.


Államcsíny zenei aláfestéssel


1961 februárjának egyik reggelén Abbey Lincoln énekesnő és Max Roach dobos betörnek az ENSZ Biztonsági Tanácsába, hogy Patrice Lumumba, a frissen függetlenné vált Kongó miniszterelnökének meggyilkolása ellen tiltakozzanak. Hat hónappal korábban tizenhat újonnan függetlenné vált afrikai országot vesznek fel az ENSZ-be. Emiatt a régi gyarmatosító hatalmak szavazattöbbsége elveszik. A hidegháború csúcsán Nyikita Hruscsov szovjet vezető az ENSZ Közgyűlésén az ENSZ bűnrészessége ellen tiltakozva az asztalt csapkodja a cipőjével, és azonnali világméretű dekolonizációt követel. Baudouin belga király, hogy megtartsa az irányítást a korábban Belga Kongóként ismert terület kincsei felett, szövetségesre talál Eisenhower adminisztrációjában, akik attól tartanak, hogy elveszítik az atombombák előállításához kulcsfontosságú, a világ egyik legnagyobb uránkészletéhez való hozzáférést. Az amerikai külügyminisztérium akcióba lép: az afrikai országok ENSZ-küldötteit megzsarolják, majd a CIA titkos műveleteiről mit sem sejtő jazz nagyköveteket – mint Louis Armstrong, Nina Simone, Duke Ellington, Dizzy Gillespie – küldenek a világ minden tájára, hogy megnyerjék az emberek szívét és elméjét, és eltereljék a figyelmet a CIA által támogatott puccsról.

Via: BIDF