Az első Oscar-díjas film a II. világháborúról - Mrs. Miniver (1942)

Mrs. Miniver és családja az angol középosztálybeliek boldog és kiegyensúlyozott életét éli, a második világháború kitörése azonban felforgatja békés mindennapjaikat. A legidősebb fiú bevonul a légierőhöz, az apja motorcsónakokat gyűjt össze, hogy segítsen a vereséget szenvedett brit expedíciós haderő kimenekítésében, az asszony pedig véletlenül szemtől-szembe kerül egy, a környéken bujkáló német ejtőernyőssel. William Wyler (Római vakáció, Ben Hur) filmje az első olyan alkotás volt, amely

hősei II. világháborús élményét dolgozza fel, ráadásul a világégés kellős közepén,

bár háborús filmnek csak megszorításokkal nevezhetjük. Az utókor némileg megfeledkezett erről az alkotásról, nem úgy, mint a rákövetkező év legjobb filmjéről, a szintén a háborút feldolgozó, bár hasonlóképp nem magát a harcokat bemutató Casablancáról.   

Az első Oscar-díjas film afro-amerikai főszereplővel - Forró éjszakában (1967)

Sidney Poitier már pályája elején, 1959-ben Oscar-jelölésig jutott A megbilincseltek című börtöndrámában nyújtott alakításáért, amelyben Tony Curtis partnereként játszott, és ezzel ő lett az első afroamerikai színész, akit a férfi főszereplő kategóriában jelöltek. Öt évvel később, 1964-ben a színész első afroamerikaiként a legjobb férfi főszereplő kategóriában meg is nyerte az Oscart, a Nézzétek a mező liliomait című filmdrámával, majd négy év múlva újra (Oscar-)történelmet írt. Norman Jewison drámája valahol az amerikai Délen játszódik, ahol egy gyilkosságban egy fekete bőrű rendőrtiszt nyomoz, akivel a helyi, mélyen előítéletes seriff (Rod Steiger) kénytelen együttműködni.

A legkeményebb korhatár besorolású Oscar-díjas film - Éjféli cowboy (1969)

A Jon Voight és Dustin Hoffman főszereplésével készült, mára már kultikus filmben az előbbi egy naiv texasit, az utóbbi egy dörzsölt szélhámost alakít, akik New Yorkban próbálnak szerencsét. Valójában szó sincs itt semmifajta vadnyugatról, a film eredeti címe, a “Midnight Cowboy” a szlengben férfi prostituáltat jelent – és ennek a témának köszönhette a kőkemény besorolást. Ez a mai napig az egyetlen film, ami ezzel az ún. X besorolással is elnyerte az Oscar-díjat a legjobb film kategóriában – igaz, a későbbi moziforgalmazás alatt már enyhítettek ezen. John Schlesinger filmje persze mai szemmel nem igazán tabudöntőgető, de a maga korában igen merész döntés volt, hogy az egyik főszereplőt meleg prostituáltként ábrázolják.

Az első folytatás, ami Oscar-díjat kap - A keresztapa 2. (1974)

Már Francis Ford Coppola első maffiafilmje, A keresztapa (1972) elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat, de sokan azt gondolták, ezzel véget is ért a sikersorozat, hiszen folytatásnak nem volt szokás/illő Oscart adni, ahogy az is meglepő volt, ha egy rendező két egymást követő munkájával is elhozza a legjobb filmnek járó Oscart. Ehhez képest a második rész, amelyben már Michael (Al Pacino) a Corleone család feje,

csont nélkül húzta be a legjobb filmnek járó szobrot,

amivel egy csapásra lerombolta a beidegződést, mely szerint a folytatás egy alacsonyabb rendű műfaj. Amúgy nem volt ez rossz év Coppola számára, hiszen következő filmje, a Magánbeszélgetés (1974) Cannes-ből hozta el a fődíjat, a Palme d’Or-t

Az első fantasy film, ami megkapta az Oscart - A Gyűrűk Ura - A király visszatér (2003)

Ahogy láttuk, folytatás is nyerhet Oscart, de Peter Jackson Gyűrűk ura eposza esetében annyi a változás, hogy jelen esetben az első részt még nem találták elég jónak a díjra – A Gyűrűk Ura – A Gyűrű Szövetsége (2001) azért a jelölésig eljutott. Az igazi újdonságot azonban a műfaj jelentette, hiszen korábban sosem díjaztak fantasy filmet, de Jackson zseniális Tolkien-feldolgozása bepótolt minden. A három Gyűrűk ura film

24 jelölésből összesen 17 Oscar-díjig jutott el, ami elképesztően sok

- és amiből tizenegyet maga A király visszatér zsebelt be, rendkívüli módon minden jelölését díjra váltva. A furcsaság az, hogy a rengeteg jelölésből mindössze egy járt színészi alakításért - Sir Ian McKellen nominálták a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában, de díjat nem vihetett haza.  

Az első női rendező, aki hazavitte a legjobb filmnek járó Oscart - A bombák földjén (2008)

Az iraki háború során egyre veszélyesebb feladatokat vállaló, egy adrenalin függő tűzszerész (Jeremy Renner) vezetésével működő osztag munkáját bemutató film összesen hat Oscart nyert, amiből a legfontosabb Kathryn Bigelow rendezőnőnek jutott – az első nőként a kategória történetében.

2009-ig a legjobb rendező kategóriájában a 81 jelöltből mindössze három volt nő:

Lina Wertmüllert a Világszép Pasqualino című filmjéért jelölték 1977-ben, Jane Campiont a Zongoraleckéért 1993-ban és Sofia Coppolát az Elveszett jelentésért 2004-ben. Kathryn Bigelow lett a negyedik A bombák földjénért, és ő meg is kapta a szobrot. A dolog pikantériája, hogy volt férjét, James Cameront is jelölték a kategóriában az Avatarért.

Az első fekete bőrű rendező, aki a legjobb filmért járó díjat elnyeri - 12 év rabszolgaság (2013)

Solomon Northup (Chiwetel Ejiofor) 1841-ben, az amerikai polgárháborút megelőző időszakban az északi New York virágzó városában elismert hegedűművészként éli hétköznapjait családjával, míg egy nap tőrbe csalják, elkábítják, és eladják rabszolgának. Helyzete egyre kilátástalanabbá válik, amikor egy szadista déli ültetvényeshez kerül, Edwin Eppshez (Michael Fassbender), aki rabszolgáin kénye kedve szerint tesz erőszakot, akár a végsőkig kínozva őket. Az angol születésű Steve McQueen Northup önéletrajzát filmesítette meg, és ezzel

ő lett az első fekete bőrű filmrendező, aki elnyerte a legjobb filmnek járó Oscart

– és bár McQueen és eddig öt további fekete bőrű rendező is nominálva lett, a legjobb rendezői kategóriában eddig még sosem nyert fekete bőrű filmrendező.

További mérföldkövekről a díj történetéről ITT olvashatnak