A csúcsról a mélybe

Brendan Fraser nagyjátékfilmes debütálására az 1991-es, River Phoenix és Lily Taylor főszereplésével készült Kié a csúnyább? (Dogfight) című romantikus drámában került sor, amelyben szinte csak statisztaszerepet kapott (egy verekedésbe keveredő tengerészt játszott), de az egy évvel később érkező Kőbunkó című vígjátékban már övé volt a főszerep. A filmben a színész egy olyan ősembert formált meg, aki a XX. században kel életre,

Újabb egy év múlva pedig Fraser nem csak anyagilag, művészileg is bizonyított azzal, hogy az Érzelmek tengerében Ian McKellen oldalán eljátszotta a másik főszerepet a híres harmincas évekbeli szörnyfilmek (Dr. Frankenstein, A láthatatlan ember, Frankenstein menyasszonya) rendezőjeként ismert James Whale végnapjait megéneklő filmdrámában, amelyben egy, az egykor neves alkotóval rendhagyó és összetett kapcsolatba kerülő lecsúszott fiatal férfit alakított.

A csúcsra azonban nem ez a film, hanem az 1999-ben bemutatott első A múmia repítette Brendan Frasert.

Az utóbb még két folytatást megért franchise nyitódarabjának köszönhetően a 2000-es évek elején szinte lehetetlen volt elkerülni a sztár valamelyik filmjét, ha moziba mentünk, legyen szó könnyedebb (A bájkeverő, Talpig majom, A múmia visszatér, Bolondos dallamok – Újra bevetésen) vagy fajsúlyosabb (A csendes amerikai, Ütközések) alkotásokról.

Innen jutott el a 2000-es évek végére a sztár odáig, hogy a harmadik múmiás kalandot, a 2008-as A múmia – A sárkánycsászár sírját követően szép lassan egyre távolabb vonult a rivaldafénytől. Először csak elkezdett egyre jelentéktelenebb filmekben feltűnni, majd jöttek az animációs filmekben vállalt szinkronmunkák, hogy végül teljesen kikopjon a mozikból, és eltűnjön a szemünk elől – hogy most tanúi lehessünk diadalmas visszatérésének, a leadben is említett A bálna című filmdrámában nyújtott lenyűgöző alakításának (a színész rajongói egyébként „Brenaissance”-nak nevezték el a színész másodvirágzását). Néhány évvel ezelőtt viszont az is kiderült, nagyon is konkretizálható okai voltak a sztár eltűnésének.

Sérülések

Annak, hogy Fraser kicsit elveszítette a lelkesedését, az egyik oka az volt, hogy addigra, amikor a harmadik Múmia-filmet forgatta, már rengeteg fizikai sérülésen volt túl, amiket mind a forgatásoknak köszönhetett. Nem egyedül Tom Cruise hajtja végre ugyanis saját maga a produkciói kaszkadőrmutatványait: kisportolt, izmos fiatal férfiként sztárunk is végig maga akciózott a kalandfilmes trilógiában – ami nem múlt el nyomtalanul. Az első film forgatásán például a színész majdnem megfulladt a nyitójelenet felvétele közben (leállt a légzése, és újra is kellett éleszteni), később pedig több műtétre is szüksége volt a fizikai megpróbáltatások miatt.

Az évek során Brendan Fraser több gerincműtéten esett át, részleges térdprotézist kapott, de a hangszalagjai és a háta sem úszták meg sértetlenül. „Olyan fájdalmaim voltak, hogy teljesen ráfüggtem a kineziológiai tapaszokra és a jégtasakos pakolásokra. Telepakoltam velük a testemet, mert szerencsére ezek nem látszanak a ruha alatt.

Olyan volt, mintha mindennap egy páncélt építettem volna magamra”

– nyilatkozta 2018-ban a dologról a színész a GQ férfimagazinnak.

Szexuális zaklatás

Szintén ebben az interjúban vallott a sztár arról, mi volt éveken át tartó depressziójának, traumájának, így végső soron a nyilvánosság elől való eltűnésének másik, fontosabb oka. Elmondása szerint 2003 nyarán szexuálisan zaklatta a Golden Globe-ot szervező HFPA, a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetségének korábbi elnöke, Philip Berk egy nyilvános eseményen a Beverly Hills Hotelben. Miközben Berk tagadta a történteket, és csupán annyit ismert el, hogy viccből belecsípett Fraser fenekébe (na nem mintha az rendben lenne), a színész a magazinnak részletesen elmondta, hogy az elnök belemarkolt a farpofájába, majd elkezdte simogatni az ánusza és a gát körüli területet.

A sztár pedig nemcsak megfélemlítve érezte magát az incidens miatt, de sok áldozathoz hasonlóan saját magát hibáztatta. Ezen az sem segített, hogy amikor menedzserén keresztül megpróbált írásos bocsánatkérést kieszközölni, Berk kitalációnak nevezte a dolgot, és – ahogy sok más zaklató – csak annyit üzent, hogy sajnálja, ha bármivel is kellemetlenséget okozott Mr. Frasernek. A színész egyébként azt állítja, hogy ezután felkerült a HFPA feketelistájára, és hogy onnan kezdve nem hívták meg a gáláikra.

Ilyen előzmények után került sor Fraser jelölésére a Golden Globe-díjak legjobb drámai férfi főszereplő kategóriájában – Brendan Fraser viszont azt nyilatkozta, nem áll szándékában részt venni a 2023-as átadón. „Sok mindent el lehet mondani rólam, de azt nem, hogy az anyám képmutatónak nevelt volna.

Sokkal terheltebb a múltam a HFPA-val annál, mint amennyire tisztelem őket”

– mondta a színész. A kategória díját egyébként végül nem ő, hanem Austin Butler, az Elvis főszereplője nyerte.

Egy csúnya válás

A professzionális történések mellett a 2000-es évek végére, egészen pontosan 2007 decemberére esett Fraser magánéletének az összeomlása is. Felesége, Afton Smith, akivel három közös gyermekük is van, 9 év házasság után szakított vele. A dolgokat ráadásul tovább nehezítette, hogy

mivel a továbbiakban nem volt képes kifizetni a tekintélyes összeget, hiszen már csak sokkal kisebb költségvetésű produkciókban kapott szerepet (egész évi bevétele ekkor saját bevallása szerint csupán 3 millió dollár körül volt). Volt felesége csalással vádolta, és azt állította, Fraser eltitkolja előle a jövedelmét, hogy kevesebbet kelljen fizetnie – de a bíróság nem neki adott igazat, így a sztár a továbbiakban már csak évi 30 ezer dollárral kellett, hogy támogassa felnőtté válásukig a gyerekeit.

Azért nem tűnt el teljesen

Az igazi rajongók tudják, hogy a Brenaissance kezdete nem a tavalyi évre, hanem a 2010-es évek végére tehető. Igaz, akkor még csak sorozatokban tért vissza a sztár. Olyan szériákban kapott szerepet, mint A viszony 2016-os és 2017-es epizódjai (amelyben egy, a bebörtönzött főhőst terrorizáló börtönőrt játszott, és sokan felkapták a fejüket az alakítása láttán), a Danny Boyle nevével fémjelzett 2018-as Bizalom (ami A világ összes pénze című Ridley Scott-filmhez hasonlóan John Paul Getty III hetvenes évekbeli elrablásáról szól) vagy a 2019-ben indult szuperhősös Doom Patrol. Vélhetően Fraser tévés pályafutása felfutásának, különösen utóbbi címnek köszönhetően gondoltak rá, hogy 2021-ben beválogassák a Batgirl-filmbe – amit azonban tavaly augusztusban sajnálatos módon egy az egyben kukázott a Warner.

A(z egykori) sztár alakításával pedig nemcsak a rendezői és a kritikusok voltak elégedettek (A viszony alkotói azt nyilatkozták, pontosan erre a még mindig nem fakult sztárenergiára volt szükségük, a Bizalom producerei pedig le voltak nyűgözve attól, milyen érett színésszé vált Fraser az évek során, amíg nem látták), de a rajongói is elkezdtek pezsegni a TikTokon. Ki tudja, melyiknek köszönhetően, de

a színész neve ismét elkezdett közszájon forogni,

és bebizonyosodott, hogy azért nem felejtették el teljesen. (Ebben a cikkünkben látható az a videó, amelyben a sztár teljesen elérzékenyül, amikor szembesül rajongói szeretetével.)

A nagy visszatérés

2021 januárjában Darren Aronofsky bejelentette, hogy Frasert választotta főszereplőnek A bálna című készülő filmjébe, egy 270 kilós meleg tanárról szóló színdarab adaptációjába. A rendező pedig elárulta, hogy pont azért gondolt a színészre, mert az egykori kisportolt szépfiú olyan meglepő választás egy ilyen szerepre, ezenkívül nem egy elhasznált nevet akart, hanem olyasvalakit, akit újra fel lehet fedezni.

„Ő egy olyan színészt akart, akit újra fel lehet fedezni, én pedig azt akartam, hogy újra felfedezzenek”

– mondta Brendan Fraser a Vanity Fairnek.

A sztár újrafelfedezése pedig parádésan sikerült. A 2022 szeptemberi világpremieren, amire a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon került sor, hatperces álló ovációval ünnepelték a színészt (amitől az könnyekig meghatódott), és a kritikusok is el voltak ragadtatva az alakításától. Pár nappal később a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválról Fraser díjjal térhetett haza, majd októberben a Londoni Filmfesztiválon is percekig ünnepelték. „Húha, ez elég új a számomra, hiszen normál esetben én az a fickó vagyok a színpadon, aki átadja ezeket a díjakat. Azt hiszem, utoljára a negyedik osztályban történt meg velem, hogy arra vártam, hogy hangosan felszólítsanak, hogy vegyem át a díjamat. És az egy gyerekbowlingliga volt” – viccelődött a színész torontói díjazása után.

Habár Aronofsky filmjét a PORT.hu kritikusa nem találta elég meggyőzőnek, Fraser alakítását annál inkább. „Szinte gyermeki őszinteséggel jeleníti meg a férfit, aki egyszerre van elkeseredve saját állapota miatt és törődik bele elkerülhetetlenségébe, mégis mindvégig megőrzi optimizmusát, bizalmát az emberekben és a – vallástól teljes mértékben független – hitét.

Egyedül Frasernek (és a hiteles kövérjelmezt megvalósító maszkmestereknek) köszönhető, hogy a rossz forgatókönyv dacára hús-vér emberként tudunk tekinteni a főhősre,

és a korábbi szenvedéspornó ellenére megrázóvá és felemelővé válik a tragikus finálé” – írtuk.

A bálna pedig nem csak a fesztiválokon, a mozikban is tarolt: a hivatalos észak-amerikai bemutatót követően 2022 december elején megdöntötte a legjobban nyitó limitált forgalmazású film rekordját, majd jött a Golden Globe- és az Oscar-jelölés (a Golden Globe ugye már eldőlt, de az Oscaron március 12-én még drukkolhatunk kedvencünknek). És ez még csak a(z új) kezdet Brendan Fraser számára, hiszen legközelebb Martin Scorsese Killers of the Flower Moon című filmjében láthatjuk, Leonardo DiCaprio és Robert De Niro oldalán; de megjelenésre vár egy Brothers című, Josh Brolinnal, Peter Dinklage-dzsel és Glenn Close-zal forgatott vígjátéka és egy Behind the Curtain of Night című sci-fije is.

(via People, SCMP, GQ)

Nyitókép forrása: Amanda Edwards / Getty Images.