Ebből a szempontból is hiteles Nolan sci-fije.
Christopher Nolan több mint 10 éve bemutatott sci-fijéről, a Csillagok közöttről megírtuk mi is, hogy tudományosan még annál is hitelesebb, mint hittük, és hogy a tudósok szerint is hiteles, sőt meglepően hiteles, mi több, még az igazi űrhajósok szerint is bitang jó.
Az Insider ezúttal Paul M. Sutter asztrofizikus véleményét idézi, aki szerint "nagyon sok jó tudomány van a fekete lyukak ábrázolásában", és Nolan filmje jól térképezi fel a fény viselkedését a fekete lyukak közelében. A szakértő azt is elmagyarázta, hogy Newton harmadik törvénye hogyan befolyásolja Cooper viselkedését a fekete lyuk kulcsjelenetében. Összességében a Csillagok között fekete lyukának pontosságára 10-ből 9 pontot adott.
Érvelése bővebben:
Az eseményhorizont az egyirányú korlát. Ez a fekete lyuk széle. Ez az a pont, ahonnan nincs visszaút. Ha átléped az eseményhorizontot, a gravitáció olyan erős, hogy semmi, még a fény sem tud elmenekülni.
Amikor Cooper először esik át a fekete lyukon, akkor azt gondolja, hogy "ó, minden fekete". Valójában nem ő az egyetlen dolog, ami egy fekete lyukba esik, az egész világegyetem többi részének fénye is belezuhan vele együtt. Egy ilyen szupermasszív fekete lyuk esetében, mint a Gargantua a filmben, néhány másodperc áll rendelkezésünkre attól a pillanattól, hogy átlépjük az eseményhorizontot, addig, amíg a szingularitásba érünk.
Ez egy hihetetlenül pontos ábrázolás a filmben. Valójában ez az egyik legpontosabb ábrázolása a fekete lyuk körüli környezetnek, amit valaha készítettek. Én 9 pontot adnék rá. Oké, egy pont levonás jár, mert valójában nincs sötét odabent. De őszintén, nem tudjuk, hogy mi történik valójában egy fekete lyuk belsejében, úgyhogy ennyi belefér.
Via: Insider
