Gerard Butler

A skót sztár annak idején a 2006-os 300-zal tette le a névjegyét, és sokak szerint az volt egyúttal az utolsó jó filmje is – valljuk be, ezzel a véleménnyel nehéz vitába szállni. Gagyi romkomok (A csúf igazság, Exférj újratöltve, Kispályás szerelem) mellett a színész a B-listás akciófilmeknél kötött ki (Géppisztolyos prédikátor, Űrvihar); de abban sem volt köszönet, amikor valami mással próbálkozott (lásd a borzalmas Egyiptom isteneit). Ma már eljutott odáig, hogy a 300 helyett sokkal inkább a Támadás a Fehér Ház ellen-trilógiával forrt egybe a neve – és egyetlen valódi sikere hosszú évek óta kimerül a szinkronizálásban (lásd az Így neveld a sárkányodat-animációkat).

Milla Jovovich

Butlerhez hasonlóan az ukrán származású sztár is egyetlen filmben tudta bizonyítani a tehetségét: Luc Besson Az ötödik elemében, amely alakítással egyszerre nyűgözte le a kritikát és a nézőközönséget. Azóta Jovovich nemigen tud kitörni a Kaptár-filmek és az ahhoz hasonló akcióhorrorok gettójából – de az az érdekes vele kapcsolatban, hogy még ezekben a gyalázatokban is mindig kiváló a játéka. A színésznő valamiért szinte csak a férje, a méltán alulértékelt Paul W.S. Anderson filmjeiben szokott szerepelni (Kaptár-filmek, A három testőr, Monster Hunter – Szörnybirodalom), ami nagyon nem tesz jót a karrierjének. És ha valaki mással forgat, szinte mindig sikerül mellényúlnia, lásd a Hellboy-reboot vagy a Zoolander 2. buktáját.

Chris Hemsworth

Thor szerepével a sztár ugyan sikeresen bedolgozta magát a Marvel-moziverzumba, de azért egy színész minden bizonnyal többre vágyik a szuperhősfilmeknél. Így lehet ezzel Hemsworth is, hiszen több irányban is próbálkozott, de a Marvelen kívül mindig csak bukott franchise-okhoz sikerült csatlakoznia (lásd a Hófehér és a vadász-filmeket, a félresikerült női Szellemirtókat vagy a szintén nem túl emlékezetes Men in Black – Sötét zsaruk a Föld körült); ahogy akcióthrillereivel (Blackhat, 12 katona, Tyler Rake: A kimenekítés) sem tudott még eddig nagyot dobbantani. Pedig az olyan filmekkel, mint a Ház az erdő mélyén, a Vakáció vagy a Húzós éjszaka az El Royale-ban, a színész már bizonyította, hogy elboldogul a sötétebb és a kifejezetten vicces szerepekkel is.

Eva Green

A 2003-as Álmodozókkal a francia színésznő egyértelmű tehetségről tett tanúbizonyságot, és kiváló volt a 2006-os Casino Royale-ban is. Ezt követően azonban olyan a pályája, mint egy hullámvasút, tele bizarr választásokkal. A jelek szerint ugyan Helena Bonham Cartert követően ő lett Tim Burton új múzsája, de azok a filmek, amelyekben szerepelt, kis túlzással a rendező legrosszabb munkái (Éjsötét árnyék, Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei, Dumbó). Ezenkívül folytatásokkal is próbálkozott, szintén nem túl nagy sikerrel, lásd a csalódást keltő 300: A birodalom hajnalát és a Sin City: Ölni tudnál érte című filmet. Habár továbbra is meg vagyunk győződve a tehetségéről, ma már Eva Greennel kapcsolatban eljutottunk odáig, hogy igazából nem várunk tőle semmi kiemelkedőt.

Michael Fassbender

Amióta feltűnt az Éhség és az Akvárium című művészfilmekben, majd felbukkant egy Tarantino-moziban (Becstelen brigantyk) is, a legtöbb néző izgatott lesz, ha meghallja, hogy Fassbender új filmet forgat, hiszen napjaink egyik legjobb színésze. Csakhogy ezek a filmek a legtöbb esetben borzalmasan sikerülnek. Olyan híres bukások fűződnek a nevéhez, mint az új X-Men-filmek, az Alien: Covenant, az Assassin’s Creed vagy a Hóember, és hiába ért el mérsékelt sikereket a 12 év rabszolgasággal vagy a Steve Jobsszal, kezdjük elveszíteni a hitünket, hogy valaha láthatjuk még egy igazán jól sikerült alkotásban.

Lucy Hale

Hiába generációjának egyik legtehetségesebb színésznője, Lucy Hale olyan szerencsétlenül választ szerepeket, hogy ha meglátjuk a nevét egy projekt szereplői között, szinte biztosak lehetünk benne, hogy valami középszerű tévésorozatról vagy rettenetes filmről van szó. A fiatal sztár a Hazug csajok társasága egyik főszereplőjeként tett szert ismertségre, amely szériában olyan jól teljesített, hogy mindenki nagyon sokat várt tőle, de azóta csak bűn rossz horrorokkal (Felelsz vagy mersz, A vágyak szigete) és idejekorán elkaszált sorozatokkal (Életre ítélve, Katy Keene) tudta kiegészíteni a filmográfiáját. Habár Hale még mindig csak 32 éves, így van még ideje szépíteni, egyre kevésbé tudunk bízni benne.

Jennifer Aniston

Annak ellenére, hogy a Jóbarátok főszereplői közül kétségtelenül ő lett a legnagyobb sztár, Jennifer Aniston valójában borzalmas filmekben szerepel. A népszerű sitcom után elkezdte sorozatban gyártani a felejthető romkomokat (Derült égből Polly, Azt beszélik, Szakíts, ha bírsz, A lekoptathatatlan, Nem kellesz eléggé, Derült égből szerelem, Exférj újratöltve, Sejtcserés támadás, Kellékfeleség, Megőrjít a csaj, Anyák napja), és hiába vállal szerepet időről időre egy-két nívós produkcióban is (Boldogság bármi áron, Sivatagi madarak, Dumplin’ – Így kerek az élet, The Morning Show), minden egyes igényes projektre jut egy Adam Sandler-féle Gyagyás gyilkosság.

Alden Ehrenreich

A fiatal színészen mintha karrierje óta átok ülne: a Lenyűgöző teremtmények 2013-as adaptációjában tűnt fel – de kétségtelen tehetsége dacára a film olyan rosszul teljesített, hogy a folytatásait inkább le sem forgatták. Nem lett túl emlékezetes a Vonzások című thriller sem, hiába játszott benne Nicole Kidman oldalán, de az igazi epikus hiba az volt, amikor Ehrenreich elvállalta a címszerepet a Solo: Egy Star Wars-történetben – az első veszteséges Csillagok háborúja-moziban. Ezt követően a sztár megpróbált a tévébe menekülni, és eljátszotta a Szép új világ című sorozat főszerepét, de nem szabadul az átoktól, hiszen a szériát egyetlen évad után elkaszálták. Alden Ehrenreich jelenleg nem is forgat semmit – reméljük, nem adta fel. Mi drukkolunk neki!

Nicolas Cage

Valljuk be őszintén: a listán szereplő összes többi színész kismiska Nicolas Cage-hez, az „olyan rossz, hogy már jó” filmek pápájához képest. Neki nem egyszerűen balszerencséje vagy rossz ízlése van, és ekkora mennyiségben nyilván nem csupán arról van szó, hogy pénzt akar keresni: olyan, mintha Cage tett volna egy fogadalmat, megőrült volna, esetleg elveszített volna egy fogadást, hiszen valamikor a 2000-es évek közepe óta egyszerűen

elvállal minden forgatókönyvet, ami szembejön vele.

Ma már különös belegondolni, hogy sztárunk egykor a kilencvenes évek ikonja volt – sőt, Oscar-díjat is nyert a Las Vegas, végállomásért. Ma már Cage vagy csupa gagyiban szerepel (Rejtélyek szigete, Boszorkányvadászat, Féktelen harag, Végzetes vágyakozás, Szörnyszülők), vagy ha megkínálják egy blockbusterrel, tuti valami rettenet sül ki belőle (Képlet, A varázslótanonc). A legszebb viszont az az egészben, hogy a színész népszerűsége töretlen, és a közönség így, sorozatos mélyrepülésével együtt is szereti.

Johnny Depp

Amióta a 2003-as A Karib-tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átkában először eljátszotta Jack Sparrow kapitányt, Depp mintha mást sem csinálna, csak az idióta karakter különféle verzióit formálná meg szinte minden új filmjében. Mikor a 2017-es ötödik rész, A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja ráfizetésnek bizonyult, a Disney kitette a sztárt a franchise-ból, ezért ő egy másik sikergyanús filmsorozathoz menekült. Ez volt a Legendás állatok és megfigyelésük, amelynek már az első részében feltűnt, de igazán fontos szerepet a második moziban kapott, amely azóta is közutálatnak örvend a Potter-rajongók körében. Ráadásul a sztár még szépíteni sem tudott, mert annak ellenére, hogy fix helye volt a franchise most készülő harmadik részében, a volt felesége, Amber Heard ellen indított botrányos per miatt a Warner kitette a filmből, és Mads Mikkelsennek adták a szerepét.

(via Listverse)