Igazi orosz akciófilmet láthatunk, amolyan John McClaine módra. Nem vicc. Van benne KGB, csúf csecsenek, arab dzsihád, család, píszendláv. Nem kétlem, hogy jól összerakott mozi ez, igazi robbantásokkal, de valahol valami nagyon sántít.
Szóval röviden a történet: Alekszej Szmolin (Alekszej Makarov) egy volt KGB-ügynök, aki 10 éves lánya megmentésére indul csecsen börtönéből megszökve Moszkvába, ahol a helyi cirkuszban fogva tartják őt és még többszáz gyereket, szülőt. Túszul, amíg a csecsen-arab maffia végbe nem viszi tervét: durván sugárzó nukleáris port zúz Róma fölé, lehetetlenné téve ezzel az életet párszázezer évre Európa nagy részén. De mire való egy KGB-ügynök, ha nem arra, hogy megmentse Európát? Hát még ha figyelembe vesszük, hogy az amerikai újságíró, Catherine Stone (Louise Lombard) és a nagyon tégla csecsen Umar Tamiev (Vyacheslav Razbegayev) is beszáll a dologba, akkor ez már tényleg a szent világszabadság.
Yevgeni Lavrentyev második játékfilmje egy pöpec módra összerakott akciófilm, nem vitás. 2 órán keresztül szorít oda a vászonhoz, hiszen jól fönntartja a folyamatos feszültséget, nem fél az aktuálpolitizálástól és még elhiteti velünk azt is, hogy a csecsenek - tisztelet a kivételnek - durvák és erőszakosak, ahogy az arabok is, az oroszok azonban képesek összefogni Európával, sőt még az USA-val.
Az orosz film gyakran nem tudott szabadulni a propagandától. A nagyobbik baj viszont az, hogy nagyon nem is akar. A kiadott sajtóanyag ugyanis lépten-nyomon bizonyítja, hogy a film nem szeretne mást, mint a nyugaton már ismert és szeretett receptet átvenni: ezért hát az említett angol színésznő mellett a külföldön már bevetett Stasch Radwanski Jr. operatőri munkája sem elhanyagolható, ami valljuk be, elég jól sikerült. A film utolsó jelenetében megfogalmazott és képernyőre írt (!) világüzenete azonban több mint kínos, nem is csoda hát, hogy a mozi publikuma szerény, de világos piszmogással fogadta az orosz nemzet europid törekvéseit.
Egy dolog azonban így is hiányzik. Szmolin őrnagy ugyan gond nélkül leteszi a repülőt, az ilyenkor szokásosan elcsattanó csók azonban elmarad, megbélyegzendő az amerikai-orosz barátsági szerződést. Alekszej barátom, ez még nem az igazi.
