Sweet Home (2020)

Adott egy lepusztult, szebb napokat látott panelház Zöld Otthon néven, amelynek lakói egy reggel arra ébrednek, hogy valaki lezárt minden kijáratot. És akárki is volt az, hatalmas szívességet tett nekik, mert odakint az emberek szörnyekké válva tombolnak, elpusztítva szinte az egész várost. Mindegyik szörny más-más alakkal és képességekkel rendelkezik, és hamarosan kiderül, hogy nem vírus pusztít, hanem az emberek belső vágyai torzítja el őket. A lakók mind máshogy reagálnak, van, akiből a gyávaság, van, akiből a kapzsiság jön ki, és van, aki hős lesz. Ilyen főhősünk, a nemrég beköltözött főiskolás Cha Hyun-Soo (Song Kang), ilyen a fiatal tűzoltólány, az égett arcú gengszter, a nagyszájú rocker csaj, a határozott orvostanhallgató srác, a volt alkoholista hittérítő, a rokkant veterán és mások, akiknek mind a külső, mind a belső szörnyekkel meg kell küzdeniük – szó szerint is, mert a 14 emeletes ház felső szintjeit pár rémség vette hatalmába. Kritikánk ITT olvasható.

Vagabond (2019)

Amikor az unokaöccse meghal egy repülőgép-szerencsétlenségben, Cha Dal-geon, a kaszkadőr (Lee Seung Gi), aki arról álmodik, hogy egyszer filmsztár lesz, a szerencsétlenség helyszínére, Marokkóba utazik, ahol megpillantja az egyik túlélőt, és rögtön tudja, itt valami nem stimmel. Go Hae-ri, a fedett ügynök (Suzy Bae) segítségével kideríti, mi történt, a szálak pedig egy sötét összeesküvés és egy mocskos korrupciós ügyre bukkannak. A sorozat a premierjekor rekordnézettséget produkált – nem Nteflix gyártásról van szó, ide később került fel -, talán azért is, mert a történetet „külföldre vitték”, így az jóval egzotikusabb lett az átlag koreai nézőnek. Állítólag lesz második évad, de ezt még nem erősítették meg. Az egyébként külön vicces, hogy a vagabond szó koreaiul is majdnem ugyanígy hangzik.

A maffia ügyvédje (2021)

Már a nyitás is nagyon furcsa, mármint az, amikor megismerjük egy nagy hatalmú olasz maffiacsalád ügyvédjét, Vincenzo Cassanót, aki egy az egyben úgy néz ki, mint egy babaarcú, tökéletes külsejű K-Pop csillag. Merthogy tényleg koreai, még gyerekkorában fogadták örökbe Olaszországban, felnőve a Cassano maffiacsalád ügyvédje és a család fejének jobbkeze lett. Csakhogy a családfőt megölték, a sima modorú Vincenzo (Joong-Ki Song) pedig teljesíti utolsó kívánságát: végez a tettessel, méghozzá elég látványos módon. Csakhogy a maffiavezér féltékeny, vér szerinti fia megpróbálja megölni Vincenzót, aki Koreába menekül, ahol egy lepukkant plázába viszi az útja. A Geumga Plaza sötét titkot rejt, és ahhoz, hogy Vincenzo közel kerülhessen céljához, össze kell barátkoznia az épület bérlőivel – akik létét a Babel nevű gyógyszeripar cég veszélyezteti. A sorozat első évada nem kevesebb, mint 20 részből áll, és egy epizód majdnem másfél órás, ami iszonyatosan sok, viszont nagyon szórakoztató! Kritikánk a sorozatról ITT olvasható.

A démonvadászat mestersége (2020)

Hőseink nappal egy tésztázó alkalmazottai, éjszaka démonvadászok Szembenállók néven, akik különleges képességeik segítségével harcolnak az emberi lelkekre vadászó gonosz szellemek ellen. A történet kissé gagyinak tűnt első blikkre, és teljesen kesze-kuszának, de a látszat csal. Seon-Dong Yu, aki az Amazing Rumor című rendkívül népszerű webtoonból dolgozott, hamar összefésüli a különböző szálakat és műfajokat, majd ahogy haladunk előre, sző bele újabb mellékszálakat – van belőlük bőven! -, és épít fel egy nagyon is valósnak tűnő, de kitalált, Jingjun nevű várost, amely életének minden aspektusát behálózza a bűn. Nem csak a szökött gonosz lelkek gaztettei, hanem az iskolai bántalmazás, a családon belüli erőszak, a rendőri és politikai korrupció, ami megosztja a Szembenállókat, hiszen nekik csak a szökött lelkek a túlvilágra való visszaküldésére van felhatalmazásuk, de mégis muszáj valamit tenniük az ellen, ami az orruk előtt történik. Kritikánk ITT.

A királyság titkai (2019)

A koreaiak kismillió sorozatot termelnek, már az is zavarbaejtő mennyiség, ami hozzánk eljut, ezek közül az elsők között voltak a kosztümös szériák, hagyományos öltözetet (hanbokot) viselő udvaroncokkal és arisztokratákkal, mindenféle intrikákkal és összeesküvésekkel - lásd A palota ékköve (2003) és társai. Ezeknek adott különös csavart a Netflix első saját gyártású koreai sorozata, amikor az élőhalottak seregét is beküldte a királyi családi hatalmi harcainak kellős közepébe. A király ugyanis meghal, de mégsem, így a koronaherceg (Ji-hoon Ju) nem ülhet a trónra, mégis ő az egyetlen remény a titokzatos járvánnyal szemben, amely bekebelezi az országukat. És az ötlet működött, mert a halottakhoz járt egy jó kis kalandfilmes, akciófilmes beütés is, és a széria két évadot is kapott, illetve egy extra kibővített előzménytörténetet.

A bosszú nevében (2021)

Ha valamiben igazán jók a koreaiak, az a gengszterfilm és sorozat, amelyek stílusban és „külalakban” is nagyon hasonlítanak a japán jakuza történetekre, csak valamivel földhözragadtabbak. Ilyen a legfrissebb sorozatunk is, ami kicsit olyan, mintha összerakták és jól felrázták volna a kultikus hongkongi Szigorúan piszkos ügyek (2002) és a John Wick (2014) legfontosabb és legjobb elemeit. Hősünk ugyanis egy fiatal lány (So-hee Han), akinek apja a legbefolyásosabb helyi maffiafőnöknek (Hee-soon Park) dolgozott, ám megölték – a gyilkos fegyver egy rendőrségi pisztoly volt. A kétségbeesett lány ehhez a maffiafőnökhöz fordul, és a segítségével új személyazonossággal beépül a kábítószerellenes osztályhoz. Erre azonban egy hihetetlenül nagy adag akció is jön még, mert leszámolásból és összecsapásból bőven jut minden epizódra, és ez az akció meglehetősen brutális – és rendkívül izgalmas. Kritikánk a sorozatról ITT olvasható.