Illik József Attila kérlelhetetlen, egyszerű soraihoz Bartók darabos, a klasszikus összhangzattan határain át-átlépő muzsikája. Mindketten mélyet merítettek a magyar népi kultúra hagyományából, és mindkettejük művészetéből a kortárs idegensége, magányossága és számkivetettsége csendül ki. Mindketten hatalmas, végleges összegzésre készültek, ahogy József Attila a mindenséget vágyta versbe venni, úgy Bartók zenei mondata is világunkat készült összefoglalni.
József Attila útmutató volt, kérlelhetetlensége, tömörsége nélkül elképzelhetetlen az új utakat kereső magyar költészet, Bartók Béla muzsikája pedig a világ zeneszerzőinek metronómjává vált - nevét világszerte áhítattal ejtik ki a zeneértők. József Attila élete végül egy homokos lapályra vitt, ahonnan csattogó kerekek zaja kísérte a végtelenbe, Bartók Béla pedig élete utolsó éveiben számkivetetten, szegényen kereste helyét egy amerikai metropolisz rengetegében.
Kettejük rokonsága akkor érzékelhető igazán, ha Bartók diszharmonikus harmóniája mellett József Attila sorai ütemezik a magányos lélek lépteit a boldogság, a megértés, a szeretet ritkán lakott földje felé. Testvérek ők a művészetben.
Korhecz Imola és Érdi Tamás előadóestje az elveszett harmónia zenébe és versbe foglalt megörökítése József Attila verseiben és Bartók zenéjében. Korhecz Imola Radnóti-díjas előadóművész, kislány korától kezdve hódította meg a magyar versszínpadokat határon innen és túl.
Érdi Tamás nem látó zongoraművész. Őt a hangok és a zene vezetik a világban. Segítségével József Attila versei új "hangszerelést" kapnak, a szövegdallam szimfóniává válik.
A(z) Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ előadása
Hozzászólások