Carl Sagan

Szívesen kölcsönadom, de csak kölcsön! :)

Sziasztok..
Nem tudjátok , h, hogy juthatnék hozzá a Kapcsolat Címû könyvhöz (magyarul)??
Sehol sem lehet már kapni sajnos:(
Ha v.ki tud segítsen legyen szíves.
Üdv:
Sári Gábor

Valóban egy fantasztikus ember volt. A szó mindenféle értelmében! Brilliáns elme! És a mûvei.... Kötelezõ irodalommá tenném!

Filmjei:

Kapcsolat
Kozmosz

Mûvei:

* Az éden sárkányai – Tûnõdések az emberi intelligencia evolúciójáról – The Dragon of Eden} (Európa könyvkiadó Bp. 1990)
* Kapcsolat {Contact} (Édesvíz kiadó Bp. 1993)
* Elfeledett õsök árnyai – Kutatás önmagunk után – Ann Druyannel közös munkája (Európa könyvkiadó Bp. 1995)
* Korok és démonok {The Demon-haunted World; Science as a Candle in the Dark} (Typotex Elektronikus Kiadó, Bp. 1999)
* Milliárdok és milliárdok
* Broca agya (Akkord Kiadó, 2001)

Az eggyik legnagyobb gondolkodó amelyet a hátán melengetett e kis bolygócskánk. Ha mindenki a Kozmosz címû mûsorán nõtt volna fel nem itt tartana a világ. Jobb hely lehetne.
Csillagás volt a szentem, az eggyik legnagyobb koponya eddig.

Carl Edward Sagan (1934. november 9. – 1996. december 20.) amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus és rendkívül szuggesztív ismeretterjesztõ volt. A Cornell egyetem csillagászati és ûrtudományi tanszékének professzora, a bolygókutató laboratórium vezetõje volt. Kutatásai kezdetben a Vénusz és a Mars légkörére irányultak. Õ tervezte a Viking ûrszondák exobiológiai programját. Fontos szerepe volt a NASA ûrszondái (Mariner, Voyager, Viking) tudományos programjainak tervezésében, irányításában. A SETI programok egyik megindítója és vezetõje volt. Kiváló népszerûsítõ is volt, könyvei, de különösen a Kozmosz címû tévésorozata az egész világon nagy sikert aratott. Élete során több mint 600 tudományos cikket publikált, emellett 20 csillagászati témájú könyv szerzõjeként, társszerzõjeként is ismert.

Carl Sagan a New York-i Brooklynban született. Szülei „átlagamerikaiak” voltak; apja, Sam Sagan ruhaipari munkás volt, anyja, Rachel Molly Gruber pedig háztartásbeli. A Carl nevet anyai nagyanyja, Clara emlékére kapta, akit sohasem ismerhetett meg. A középiskoláit még New Yorkban végezte el, egyetemre azonban már Chicagóba járt. A University of Chicago diákjaként 1955-ben szerezte meg a bachelor, 1956-ban a master fokozatot fizikából. 1960-ban aztán ugyanitt doktorált csillagászat és asztrofizika tárgyakból. Diákévei alatt a genetikába is belekóstolt, egy labor munkatársaként.

1962-68 között a Smithsonian Csillagvizsgálóban dolgozott fiatal csillagászként. Ezekben az években a Harvard Egyetemen is tanított, innen indult rendkívüli ismeretterjesztõi karrierje is. 1968-ban visszatért szülõföldjére, New York államba és a Cornell egyetemen kezdett tanítani. 1971-ben az egyetem professzorává, egyben az ott mûködõ Bolygókutatási Laboratórium vezetõjévé avatták. 1972-81 között a szintén a Cornell által mûködtetett Rádiófizikai és Ûrkutatási Központ társigazgatói funkcióját is betöltötte.

A NASA ûrprogramjainak kezdeteitõl tanácsadóként tevékenykedett, ennek keretében az Apollo-program ûrhajósainak felkészítésében is részt vett. Legfõképpen azonban a naprendszer felfedezését célzó ûrszondás repülések elõkészítésében töltött be fontos szerepet. Egyebek mellett az õ ötlete volt, hogy a naprendszert elhagyó ûrszondák az azokat esetleg megtaláló földönkívüliek által megfejthetõ, a Föld üdvözletét tolmácsoló üzeneteket vigyenek magukkal. Az ötlet alapján Carl Sagan állította össze azt az üzenetet, amit a Pioneer-10 és a Pioneer-11 vitt magával egy-egy gravírozott arany fémlap formájában. Késõbb ugyancsak õ volt az, aki ezen üzenetek továbbfejlesztésével megalkotta a Voyager-1 és Voyager-2 által hordozott hanglemezt formázó aranylemezt, amely sokkal nagyobb információmennyiséget hordozott a Föld üzeneteként a földönkívüliek számára.

Sagan központi alakja volt a Vénuszon uralkodó magas hõmérséklet felfedezésének. Az 1960-as években senki sem tudta, milyenek lehetnek a körülmények a Vénuszon. Sagan egy listában összegezte a saját elgondolásait, miszerint a bolygó száraz és rendkívül forró. A bolygó felõl fogott rádióhullámok vizsgálatából jutott a forró felszíni hõmérséklet teóriájáig (és állította, hogy ott 500 °C fok hõmérséklet uralkodik). Mint vendégtudós, alkalma volt a NASA Jet Propulsion Laboratory munkájában és a Naprendszer bolygóihoz indított Mariner szondák tervezésében is részt venni. 1962-ben a Mariner-2 aztán méréseivel igazolta is Sagan feltevését.

A Vénusszal kapcsolatban további ösztönös megérzései is voltak a bolygó légkörének forróságára és roppant nyomására vonatkozólag. A Vénuszon természetes módon lejátszódott globális felmelegedés katasztrofális hatásait párhuzamba állította a Földön, az ember által elõidézett hasonló folyamattal, felhívva az emberiség figyelmét az éppencsak elkezdõdött folyamat veszélyeire, az üvegházhatású gázok elszabadulásának katasztrofális következményeire.

Sagan volt az, aki elõször tette közzé azt a feltételezést, hogy a Jupiter Europa holdjának kérge alatt óceán, a Szaturnusz Titán holdjának felszínén pedig óceán, vagy tengerek, tavak lehetnek. Ennek alapján az Európa feltételezett vízóceánját alkalmasnak tartotta a naprendszeren belüli élet egyik lehetséges helyszíneként. Az Europa felszín alatti óceánjának létezését a Galileo szonda 1995-2003 között, a Jupiter rendszerében végzett vizsgálatának indirekt bizonyítékai alá is támasztották. A Titán esetében a jelenleg is ott tevékenykedõ Cassini 2008 júliusában szerzett egyértelmû bizonyítékot folyékony szénhidrogének alkotta tavak létezésére.

A Jupiter atmoszférájának felsõbb rétegeit szintén az élet lehetséges színterének gondolta, hisz a bolygó légköre rengeteg szerves molekulát tartalmazhat, amelybõl élõ szervezetek fejlõdhetnek ki a körülmények hatására.

Sagan legismertebb kutatásai azonban a lehetséges földönkívüli élet kutatásával kapcsolatosak. Ezek keretében végezte el híres kísérleteit, amelyben bizonyította, hogy aminosavak (szerves molekulák) tudnak keletkezni egyszerû kémiai elemekbõl sugárzás hatására.

Sagan a csillagászati tudományok, a kozmosz emberekkel való megismertetésének egyik legnagyszerûbb alakja volt. Õ volt a társírója, társproducere, és fõszereplõje a világszerte népszerûvé vált Kozmosz: Személyes utazás címû 13 részes ismeretterjesztõ tévésorozatnak. A filmsorozat számos tudományos témát járt körül, olyanokat, mint az élet eredete és a helyünk a világegyetemben. A sorozatot elõször 1980-ban sugározták, késõbb még 60 országban is vetítették – köztük Magyarországon is – és közel 600 millió nézõje volt. Alkotói Emmy-díjban és Peabody-díjban részesültek érte.

Carl Sagan késõbb a Kozmoszt könyv alakban is megírta, és ez lett az angol nyelven írt, valaha legtöbb példányban eladott tudományos ismeretterjesztõ mû. Számos más nagysikerû könyv is származik még Sagantõl, így a Pulitzer-díjas Az éden sárkányai: Gondolatok az emberi értelem fejlõdésérõl, vagy a Broca agya: Gondolatok a tudomány romantikájáról és a Kozmosz folytatásaként írt Halványkék pötty: Látomás az emberiség ûrbeli jövõjérõl. De egy regénye, a Kapcsolat is híressé lett, amelybõl Jodie Foster fõszereplésével mozifilm is készült (lásd: Kapcsolat).

Ugyanakkor Sagan munkásságának tudományos megítélése nem volt egyöntetû. Tudományos ismeretterjesztõi tevékenységét mindenki támogatta és elismerte, amellyel a hétköznapi emberekhez közelebb vitte a tudományt, és amellyel küzdött az áltudományok ellen. Mindemellett némi aggodalom kísérte néhány félreérthetõ és néha nem a tudományos konszenzuson alapuló megnyilvánulását. Ilyen volt, amikor könyörtelenül ízekre szedte Imanuel Velikovszkij Ütközõ világok címû vitatott mûvét, ám maga is számos hibát vétett érvelésében, ami miatt Robert Jastrow, a NASA csillagásza szomorúan bírálta õt: „Sagan professzor számításai hatásaiban figyelmen kívül hagyják a gravitáció alapvetõ törvényeit”.

Élete kései szakaszában alkotott mûve, a Kísértetjárta Föld, avagy a Tudomány, mint gyertya a sötétben egész tudományos munkásságának ars poeticáját foglalja össze. Ebben a szkepticizmust, a kritikus gondolkodást tudományos módszerként aposztrofálja és az olvasóknak olyan módszereket ajánl, melyekkel a felfedezések, tudományos magyarázatok tesztelhetõk, és a megtévesztõ, vagy csaláson alapuló eredmények kiszûrhetõk.